A 2009-ben megjelent Zombieland jött, látott és győzött. Sokan néző szerint azóta is ez a legjobb zombifilm paródia, és a kritikusok is imádták. Néhányan még azt is állították róla, hogy jobban sikerült, mint a Haláli hullák hajnala, de számomra ezek ellenére is pusztán egy kihagyott ziccer volt. Minden megvolt hozzá, hogy szórakoztató paródia legyen, de mégis unalomba fulladt. Éppen, ezért nagyon kíváncsi voltam, hogy a második etappal vajon helyre hozza-e az első rész hibáit. Vajon sikerül-e a Zombieland: A második lövés-nek végre odatenni a szériát ahová való vagy megint csak egy elfecsérelt próbálkozás lesz?
A film tíz kerek évvel az első epizód eseményei után veszi fel a fonalat. Sok minden változott azóta, hogy elkezdődött a zombiapokalipszis. Columbus (Jessie Eisenberg), Tallahassee (Woody Harrelson), Wichita (Emma Stone) és Little Rock (Abigail Breslin) bandája az évek alatt egy boldog kis családdá vált, annak minden pozitívumával és negatívumával. Azonban a kis családi idill felborulni látszik, amikor Little Rock tizennyolcadik szülinapján eltűnik. Kis csapatunk pedig felkerekedik, hogy megtalálja és visszatelepítse őt a családi fészekbe.
Már az elején szeretném leszögezni, hogy a Zombieland második része az elsővel ellentétben működik és nagyon betalál. Ruben Fleischer-nek sikerült megcsinálnia azt, amit már 2009-ben kellett volna. Egy szórakoztató, abszolút komolytalan, minden drámát mellőző, vagy azt kiforgató zombifilm paródiát. Valószínűleg jót tett a szériának az is, hogy a már meglévő írói gárda (Rhett Reese és Paul Wernick) mellé betársult Dave Callaham is. Míg az első részben a poénok nagy része erőltetett volt, addig itt záporoznak a humorosabbnál humorosabb jelenetek, kihasználva az alapszituáció által adott minden lehetőséget. Már a nyitó montázs és narráció alatt érzi a néző, hogy ez merőben más lesz, mint elődje. A karakterek is sokkal nagyobb teret kapnak és végre mindegyik színész ki tudott bontakozni. Míg az első epizódban az egyetlen élő szereplő Bill Murray volt, akivel hőseink találkoztak, addig itt megannyi infantilisebbnél infantilisebb és felettébb szórakoztató új túlélővel futnak össze, akik rendkívül üdítőnek és frissnek hatnak Zombieland kopár szík sarjain. A színészek nagyon jól teljesítenek és az újonnan érkező szereplők sem lógnak ki a sorból, hiszen olyan sztárok érkeztek, mint Luke Wilson, Rosario Dawson és Zoey Deutch.
A Zombieland: A második lövés tehát elérte azt, amit az első résznek nem sikerült, egy olyan zombifilm paródiává vált, amely ugyan még mindig nem taszítja le a trónról a Haláli hullák hajnalát, de joggal lehet egy lapon említeni vele. Mindez pedig köszönhető a jól megírt poénoknak, amelyek kiaknázzák a Zombieland által kínált lehetőségeket, Woody Harrelsonnak, aki már az első résznek is a fénypontja volt, de itt meg aztán pláne, valamint az újonnan érkezett Zoey Deutch, Madisonjának, aki olykor túlcsordul egy kicsit, de még így is hatalmas humor forrásnak számít. Továbbá amellett sem szabad elmenni, hogy a készítőknek sikerült tovább bővíteni Zombieland világát és mitológiáját méghozzá érdekfeszítően. Ezek után pedig nem meglepő, ha a néző várja a folytatást, mert ez a széria innentől kezdve megérdemli. A film vége után pedig maradjatok, hiszen egy zseniális stáblista utáni mókával készültek a nézőknek, amely talán a film egyik, ha nem a legviccesebb jelenetsora.
