Miles (Daniel Radcliffe) egy átlagos IT-s. Napközben egy meglehetősen idióta online játék még addiktívabbá tételén serénykedik. Emellett meghunyászkodva viseli, a végletekig izomagyúra sarkított felettese önkényeskedését. Ezzel szemben munkaidő után – kompenzálandó – éli a trollok még sivárabb, céltalan dagonyázását az internetek pöcegödrében, ami ugyanolyan addiktívnak bizonyul, mint a játék, amit fejleszt és moderál. Aztán egyszer csak ránéz a SKIZM nevű játékra, ami meglehetősen nagy népszerűségnek örvend mostanság. A játék kihívásos rendszeren alapul. Az nyer, aki megöli a másikat. És mindezt persze stream-elve, élőben követhetik az emberek világszerte. A jelenlegi bajnok Nix (Samara Weaving), akit igen régóta próbálnak kicsinálni, sikertelenül.
Szóval mi ott kapcsolódunk be a történetbe, hogy Miles vastagon beszólogat a SKIZM kemény magjának, és nyilván nem tud rejtve maradni azok elől, akiket vadházasságra szólított fel a kedves édesanyjukkal. Meg is érkeznek hozzá, szolidan rárúgják az ajtót, majd miután kiütötték, két izmos félautomatát szegelnek a kezeihez. Ami egyrészt azért ciki, mert baromi nehéz egy reggeli merevedéssel és a sürgős vizelési ingerrel is megküzdeni úgy, hogy az ujjad egy csurig töltött fegyver ravaszán pihen, de ugyanilyen kihívás mondjuk az öltözködés és a lakásból való kijutás is. Arról már nem is beszélve, hogy meg kéne ölni Nix-et (legújabb barátai, a SKIZM üzemeltetői, ezt a vidám feladatot találták ki neki büntiből), akit azok sem tudtak elintézni, akiknek tapasztalatuk van tűzharcban. Míg Milesnak még a kezéhez szögelt pisztoly eldördülése is komoly (hallószervi és) lelki károkat okoz.
Emellett egy találkozója is lenne az ex-barátnőjével, Novával (Natasha Liu Bordizzo), akiért még mindig súlyosan odavan. És elég nehéz jó benyomást kelteni, ha alsógatyában, mamuszban és egy koszos köpenyben, késve érkezel a randira, miközben az arcod szét van verve. Arról nem is beszélve, mikor Nova meglátja a két stukit. Eközben már Nix is tudomást szerzett az új kihívottról. Mit sem sejtve arról, hogy korántsem önszántából lett az ellenfele. Nem taglalnám tovább a történetet. Pörgős, akció dús, remek humorú és még a szinkron sem bántotta a fülemet annyira.
DE! A film alapötlete remek. A balfék fejlesztő, aki többszörös szerencséjének köszönheti, hogy nem egy golyóval a fejében végzi. Aki meg akarja menteni az exét és belerángatták egy lehetetlennek tűnő küldetésbe, de mégis valahogy ledarálja a kihívást. Viszont mindeközben olyan lyukak vannak a sztoriban, hogy csak fogtam a fejem. Visz magával, nem törődsz a miértekkel (Nix mégis miért nem hagyja abba? Félig utalnak rá, aztán mégsem árulják el.), beszippant az akció, a zene és a tempó. Kicsit olyan voltam, mint a filmben bemutatott felhasználók. Kit érdekel miért öldökölnek? Szórakoztat, szóval nézem. A nézettség meg ugye generálja a további gyilkolászást. De a rendőrség miért tehetetlen? Még ha ezt próbálják is megmagyarázni így-úgy, nem túl reális. Mert azért ha valaki ilyen mértékű mészárlást tolna élőben, a való életben, azt jobban igyekeznének megfékezni. Legalább is nagyon remélem.
Emellett sajnos irtó kevés pénz lehetett a CGI-ra, mert a robbantások úgy néznek ki, mintha valaki egy iPhone-nal rakta volna össze. Az akciójelenetek nagyon menők akartak lenni, de a Kingsman templomi jelenete magasan veri. Néha próbálkozik a First Person Perspective-vel (amikor a főhős perspektívájából látod az eseményeket), de közel sem egy Hardcore Henry. Ütős akart lenni a sztori, de itt-ott elfogyott a szufla. A vége pedig számomra kifejezetten bugyutára sikeredett. Mindezektől függetlenül azért ajánlom a filmet, mert remek kikapcsolódást nyújt.
