Egészen hihetetlen, de már lassan 6 éve nem kaptak saját filmet a Galaxis őrzői. Ez nagy mértékben a Disney fejeseinek elhamarkodott döntésének is köszönhető, akik pár évvel ezelőtt szinte azonnal kirúgták James Gunn-t miután néhány viccesnek szánt, de többekben felháborodást keltő tweet napvilágot látott a múltjából. A stúdió később megbánta a döntését és visszahívták, de időközben a rendező már elígérkezett a konkrenshez emiatt pedig csúszott az eredetileg kitűzött bemutató. Szerencsére Gunn nem haragtartó típus és a kedvéért még a Marvel és a DC is képes volt osztoszkodni rajta, így az Öngyilkos osztaggal és Peacemakerrel párhuzamosan leforgathatta a Galaxis őrzői Vol. 3-at és a jelen kritikánkban taglalt A galaxis őrzői: Ünnepi különkiadást is.
A történet nem sokkal azután veszi kezdetét, hogy az s-fejek útja különvált Thorral. Mantis egy meglehetősen személyes ok miatt úgy dönt, hogy a Gamorra miatt még mindig maga alatt lévő Peter-t meglepi egy különleges ajándékkal a közelgő karácsony alkalmából. Drax-szel karöltve, ezért a Föld, azon belül is Hollywood felé veszik az irányt, ahol szeretnék megtalálni és “meginvitálni” az űrbe Peter gyerekkori hősét, Kevin Bacon-t.
Nos, igen már ebből a rövid leírásból is látható, hogy James Gunn elméje megint csúcsra járt. Miután először hallottam a különkiadás elkészültének híréről elképzelni sem tudtam, hogy ebből mit lehetne kihozni, arra meg aztán pláne nem számítottam, hogy Gunn az első film Kevin Bacon-ös poénjára húzza majd fel a teljes cselekményt. És milyen jól tette! Ugyanis ennek a teljesen szürreális alapszituációnak az elmúlt évek legszórakoztatóbb képregényes kontentjét köszönhetjük. Persze ehhez az is kell, hogy az ember szeresse Gunn stílusát és az Őrzők karaktereit. A poénok egy része ezúttal is hol nagyon gyermeteg, hol pedig sírva nevetős, de Gunn szokásához híven nem csak a rekeszizmainkat, de a könnycsatornáinkat is megdolgoztatja egy érzelmes, de közel sem giccses befejezéssel.
Karakterek tekintetében is hozza a kötelezőt, akik közül most Drax és Mantis kapták a legtöbb játékidőt. Utóbbi végre teljes egészében kibontakozhatott és szépen mélyítették a történetét. Groot és Mordály azonban kissé háttérbe szorultak, de abban a pár percben, amíg képernyőn vannak ugyanolyan szerethetők, mint korábban. Drax, mint karakter továbbra is a fő humorforrás, de Dave Bautista játékán már érezhető, hogy szeretne kitörni ebből a szerepből és az Űrlordot alakító Chris Pratt-en is azt vettem észre, hogy már kevésbé élvezi ezt az egészet. A zenéket ezúttal is nagy gonddal válogatta össze Gunn és az alacsonyabb költségvetés ellenére a látvány is teljesen rendben van. Összességében tehát elmondható, hogy a Galaxis őrzői sikerrel vették azt az akadályt, hogy önmagában is működő, de a teljes egészbe is jól illeszkedő különkiadást tegyenek a kácsonyfa alá.
