Sarkvidék (Arctic – 2018) [Kritika]

Amikor elsőre rápillantunk a Sarkvidék című mozi IMDb adatlapjára, három olyan dologgal is szembesülhetünk ami abszolút arra ösztönözhet minket, hogy ez a film igenis megér egy misét. Az első ilyen maga Mads Mikkelsen, aki megannyi olyan alkotásban szereplt már, melyben megnyerő személyiségével emelte az adott alkotás színvonalát. A dán színész 2004-ben az Arthur Királlyal robbant be a köztudatba, ott Tristan szerepében remekelt. Utána sorban kapta a jobbnál jobb karaktereket, de legtöbbször mégis egyfajta negatív személyt kellett megszemélyesítenie. Gondolok itt a CasinoRoyal főgenyájára, a siralmas Három Testőr Rochefort-jára, a három évadot megélő Hannibalra, vagy a Doctor Strange Kaecilius-ára. A Vadászatban például egy abszolút kétpólusú karaktert kapott, ezáltal pedig az egész filmet vígan cipelte a hátán. Tehát a pozitív karakterek sem jelentenek neki akadályt. Bárki bármit mondhat, Mads Mikkelsen korunk egyik kimagasló színésze.




A második pont nem más, mint a rendező. Joe Penna egy feltörekvő direktor, aki bár eddig nem kapott túl nagy szerepet a filmes szférában, rövidfilmjeivel mégis kiemelkedően teljesített. Bár régebben megpróbálkozott egy-két sorozattal, majd Avicii – You Make Me videoklipjét is megrendezte, igazán mégis a rövid, de annál tömörebb kisfilmjeivel vált híressé. Úgyhogy kifejezetten érdekes volt látni, hogy egy Youtube platform-ra gyártó művész miként szerepel a “nagyok” között.

A harmadik pont pedig maga a történet. Overgård már jó ideje tengeti napjait a sarkvidéken. Csakhogy, nem jókedvből teszi ezt, ugyanis – bár az előzményekről nem tudnk meg sokat – valószínűleg egy repülőgép szerencsétlenség áldozata lett. Napjait rutinosan beosztva, 3 főbb szálon mozog, SOS feliratot vés a hóba, megnézi akadt-e fenn valami a precízen beállított lékhorgász damilra, majd kézitárcsás adóvevőjével próbál jelet küldeni/keresni, hogy megmentsék. Mindezeket pedig minden egyes nap, szemrebbenések nélkül megteszi.

Azt gondolnánk, hogy ez így nem elég, ha a túlélést kell szemléltetni, de higgyétek el, nem kell több. Alapjáraton az első negyed órát ki is lehet pipálni, megismerjük főszereplőnket, bepillantást nyerünk túlélő praktikáiba és izgulhatunk, hogy mi is lesz a következő fordulat. Na, de 15 perc után jön is a felmentő sereg, azonban kínosan rossz pillanatban. Egy rémisztően nagy hóvihar kellős közepén érkezik a helikopter, ami azon nyomban le is zuhan. A pilóta szörnyet hal, a másik utast pedig hasi tájékon éri egy elég mély vágás. Itt el is érkeztünk a film második és egyben utolsó szereplőjéhez, a sérült családanyához, akinek az egész filmben csupán annyi szerepe van, hogy Overgård ide-oda vonszolja őt, a sarkkörök között. Ugyanis főhősünk egy jó 10 perc után nagy habozva úgy dönt, hogy megindul a jégmezőnek a sebesült hölgy kíséretében és felkutatja a bázist, aminek lelőhelyét a gépben elrejtett papiros indokolja. Megindul tehát a túlélés.

Magával a sztorival nem lenne baj, csak az a probléma, hogy teljes mértékig kiszámítható. Például adott egy jegesmedve, amit a történet első felében csak nyomokban láthatunk, mégis érezhető, hogy hamarosan találkozni fogunk vele közelebbről. Vannak pillanatok, amikor nem tudjuk pontosan eldönteni, hogy kinek a túléléséről is szól ez film, de ezt persze maga a főszereplő se tudja. Ez pedig eléggé gyengíti a film drámai részét. Az első etapban míg Overgård egyedül van, a feszültség szinte érezhető a levegőben és komoly pillantásokkal nyugtázzuk a film minden egyes momentumát. Erre rásegít a szereplő karórájának csipogása, ez jelzi ugyanis a napi pontok közötti váltást. Két személlyel viszont, már sajnos nem működik rendesen a cselekmény. Eleve érezni a büdzsé határait is. Mads Mikkelsen elnyerése se lehetett könnyű feladat, továbbá maga a történet is ingatag lábakon mozog. Ha Mikkelsen hiányozna ebből a filmből, akkor sajnos egy átlagon aluli túlélésről beszélnénk. Így Mikkelsennel viszont megüti az átlag feletti mércét.

Én speciel órákon át elnéztem volna kreatív ötleteit, akciózhatott volna a hóviharban, mászhatott volna hegyet, összezörrenhetett volna a jegesmedvével, mint Liam Neeson a farkasokkal, de sajnos ezek nem következtek be. Ami viszont kiemelkedően jól sikerült, az a fényképezés. Gyönyörű helyeken láthatjuk szenvedni hőseinket és bár olykor-olykor veszít az értékéből, mikor hóviharba keveredünk, vagy esteledik, mégis képesek vagyunk odafagyni a vászonra, hogy elvarázsoljon minket ez a mesés táj.
Látszik a filmen, hogy egy más platformon profi személy lépett idegen terepre és még nem teljesen találja a helyét. Penna megpróbálkozott azzal amit sokan már az elején elrontanak. Neki viszont sikerült egy olyan alkotást létrehozni, ami biztos falként állja meg a helyét és nem lehet csak úgy elfújni. Mégis hiányzik belőle az a mélyre ható drámai vonal, amit a Nolan szintű lezárás csak még életszerűtlenebbé tesz.

Sarkvidék
Összességében
A Sarkvidék nem nyújt új élményt a túlélős drámák körében és nem fog letaglózni igazán, valamint nem fogsz róla életed végéig beszélni sem, de ettől függetlenül egy remek kis mozi, jól megalapozott sztorival, remek főszereplővel, szemet kápráztató tájakkal. Tárt karokkal várjuk tehát Penna következő alkotását, mert ez egyáltalán nem rossz kezdés, sőt kifejezetten pofás!
Pozitívumok
Mads Mikkelsen
Gyönyörű operatőri munka
Korrekt alaptörténet
Jól induló drámai feszültség
Negatívumok
...ami aztán túlságosan vontatottá válik
A cselekmény lezárása
A szűkös büdzsé
65
Értékelés

Friss

Az utolsó Halloween-filmen, lehet, csodálkozni fognak a rajongók

Lehet, hogy Stephen King is bele fog kavarni az utolsó Halloween-filmbe, ezzel még kegyetlenebb véget...

Gerlóczy Sári: Társas mező című kiállításán jártunk a Fugában

Gerlóczy Sári ecsettel a kezében mutatja meg mindennapi gondjait és problémáit. Az emberek társas...

Tom Cruise ritka szerelmi jelentben szerepel a Top Gun: Maverickben

A Top Gun elképesztő légi felvételeivel lett kultuszfilm 36 évvel ezelőtt, de sokat lendített rajta Tom Cruise híres...

Olescher Tamás: Az igazságnak és a szeretetnek című kiállításán jártunk

Olescher Tamás festő, népművelő emlék kiállítását a Műcsarnokban láthatjuk. A tárlat körülbelül harminc éves...
Lengyel Tamás
Lengyel Tamás
Sziasztok, Tomi vagyok! Egy igazi geek! Filmek, sorozatok, képregények, minden jöhet! Gyerekkori vágyam volt kritikákat írni, így mára már több platformon is alkotok véleményeket. Saját csatornánkon pedig geek dobozokat bontogatunk barátommal, hogy még többet merítgessünk az alkotásokból!

Hasonlóak

Nincs ki a négy kereke, de nem baj: Álom két keréken (Along for the ride, 2022 – Netflix) kritika

Ismét egy fiatalokról szóló, klasszikus történettel állt elő a Netflix, hogy megpróbálja kielégíteni egyre...

Multiverzumos túra Dokival: Doctor Strange az őrület multiverzumában (Doctor Strange in the Multiverse of Madness – 2022) kritika

A Marvel legújabb fázisának célja egyértelmű az Endgame óta. Bevezetni a nézőket a Multiverzumba...

Egy kedvelt műfaj sótlan tálalása: Ördög a részletekben (The Little Things – 2021) kritika

https://www.youtube.com/watch?v=9nLP4sGsWuw&t=2s A kilencvenes években kétségtelenül a thriller műfaj reneszánszát tapasztalhatták meg a filmrajongók. Szinte egymást...