„Rendezőként azt hiszem nagyon fontos, hogy tisztában legyél önmagaddal.”-interjú Tóth Luca animációsfilm-rendezővel

Tóth Luca animációs filmrendező, és forgatókönyv író. Az idei Friss Húson Lidérc úr című filmje a legjobb animáció díját vitte el. Erről, a női rendezők helyzetéről, és saját ehhez kapcsoló élményeiről kérdeztem.

Filmsomnia (Szakály Réka Anna): Először is gratulálok a Friss Hús Legjobb animáció díjához.

Tóth Luca: Köszi:)

Filmsomnia: Manapság elég aktuális téma a gender, és a nők hátrányos megkülönböztetésének vizsgálata különböző szakmákban. Az első kérdés is ide vágna. Szerinted másként kezelnek egy női rendezőt? Érezted azt valaha, hogy különb bánásmódban részesülsz csak azért, mert nő vagy?

Tóth Luca: Különb bánásmódban biztos, hogy nem részesülök emiatt.  A Lidérc úrra például nem kaptunk magyar pályázati pénzt. Ez a “női rendező” aspektus inkább interjúkban, és cikkekben szokott kiemelve lenni, mint afféle kuriózum.

Filmsomnia: Férfi, vagy inkább női kollégákkal szeretsz dolgozni?

Tóth Luca: Nincs preferenciám. Úgy hozta eddig a sors, hogy többször dolgoztam srácokkal.

Filmsomnia: A magyar animáció az utóbbi években megtelt sikeres női alkotókkal, és az egyetemi felvételiken is nagyobb arányban vesznek részt nők szerinted ennek mi az oka?

Tóth Luca: Az egyetemen eddig is nagy számban voltak nők, az én észrevételem alapján ebben nincs nagy változás. Egy-két éve az Annecy IAFF Facebook oldalán jelent meg egy bejegyzés, ami azt pedzegette, hogy mik lehetnek azok a rendszer szintű, internacionális tendenciák, amik miatt a diák szekciójukban hemzsegnek a nő rendezők, a rövid filmes, azaz diploma utáni versenyprogramban negyede a filmeseknek nő, az egész estés porondon pedig jó, ha egy darab nőtől származó filmet láthatnak a nézők. Szóval a kérdés nálunk is azt hiszem ez: Mit tesz (vagy nem tesz) ez a rendszer, hogy a diplomát végzett női alkotóik ambícióit támogassa. Itthon is a legtöbb női siker a diploma filmeknek köszönhető. Nekem sem lenne most új filmem, ha nem önerőből toltam volna a filmgyártás első háromnegyedét. Az ilyesmi nagy áldozatokkal jár.

Filmsomnia: Számodra fontos aspektus, hogy nőként rendezel, vagy ez nem lényeges pontja a karrierednek?

Tóth Luca: Rendezőként azt hiszem nagyon fontos, hogy tisztában legyél önmagaddal. Akkor tudod igazán mások történeteit is elmesélni, ha rálátsz a sajátodra. Ehhez az is hozzá tartozik, hogy szembesülj azzal, hogyan lettél a társadalomban és a családon belül kondicionálva. Ilyen szempontból nagyon fontos persze a női mivoltom, de ez természetesen nem azt jelenti, hogy csak a gender témát érintő filmötletek érdekelnek.

Filmsomnia: A Lidérc Úr főszereplője egy középkorú férfi. Hogyan tudtál azonosulni az érzéseivel? Férfi, vagy női karaktereket szeretsz inkább használni?

Tóth Luca: Alaposan felépítettem Lidérc úr karakterét a fejemben, sokszor gondolkoztam róla, hogy bizonyos helyzetekben mit reagálna, ha ő lenne a helyemben. Volt, hogy jóga utáni relaxáció közben azon kaptam magam, hogy azon agyalok, vajon most mit csinál éppen. Alapvetően szívesen használok bármilyen nemű karaktert, de női alakokat könnyebben tudok rajzolni azt hiszem.

Filmsomnia: A filmedben (legalábbis számomra) elmosódnak a nemek közti erős különbségek. Szerinted elértünk egy olyan korba, ahol már nincs erős vízválasztó a nemek reprezentációja között?

Tóth Luca: Nem szeretek egyféleképpen vagy sztereotipikusan ábrázolni karaktereket az biztos. A nemek mainstream reprezentációja közt viszont nem gondolom, hogy elmosódtak volna a határvonalak.

Filmsomnia: Milyen tanácsot adnál egy kezdő női rendezőnek?

Tóth Luca: Azt, amit bármilyen fiatal rendezőnek: Értékeld és keresd a helyzeteket, amikben kritikát kapsz, de ha nem értesz egyet vele, akkor eszed ágába ne jusson megfogadni azt.


Friss

Thor: Szerelem és mennydörgés kritika (Thor: Love and Thunder – 2022) [Spoilermentes]

Nem túlzás azt állítani, hogy Thor a Marvel Filmes Univerzumának egyik legnagyobb útját bejárt...

Tükörfények világában – Székely Annamária Transzparenciák és tükröződések 2.0 című kiállításán jártunk

Székely Annamária városokat ábrázol, régi hagyományt folytatva. Az ezerhatszázas években az itáliai művészek ugyanis...

Fekete telefon kritika (The Black Phone – 2022): Gyere, gyere rossz kisfiú várok rád!

A Fekete telefon című novella Joe Hill tollából származik, ahogyan a NOS4A2 és A...

Nagy sztárokkal támad a Dungeons and Dragons: Betyárbecsület

Ötéves előkészület után tavasszal kerül mozikba a Dungeons and Dragons új moziváltozata (az elsőt 2000-ben mutatták...

Hasonlóak

A „szabad realizmus” festője: Szabados Norberttel beszélgettünk

Szabados Norbert ma egy felkapott kortárs festő, amit nemcsak az mutat, hogy több mint...