Jégvarázs II. (Frozen II – 2019) [Kritika]

Közel 6 évet kellett várnunk minden idők legnagyobb bevételét termelő animációs filmjének, a Jégvarázsnak a második részére. Leginkább a nagyszerű marketingcsapatnak (is) köszönhetően olyan hisztéria ütötte fel a fejét 2013-ban, melyre nem sok mesefilm volt képes a történelemben, pedig valljuk be, készültek nagyobb klasszikusok is ennél a mozinál. Mégis az emberek, de főleg a gyermekek szinte megőrültek, ha nem volt egy Olaf hóember a karácsonyfa alatt. De a “Let It Go” is annyira népszerű filmzene lett, melynek magyar átirata (“Legyen hó”) is sok ember akkori kedvencévé vált. Sokan sok módon próbáltak rájönni ennek a kiemelkedő sikernek a kulcsára, melyet azóta sem tudott egy alkotás sem megközelíteni. De jogosan vetődött fel a kérdés, hogy miért kellett majd’ 6 évet várni a folytatásra. Ennek lehet üzleti oka is – mostanra kezdett elfogyni az első rész „fejőstehén” mivolta-, de a készítők válasza inkább az volt, hogy méltó folytatást akartak készíteni, amihez ennyi időre volt szükségük.

A második részt már 2015. március 12-én bejelentették a készítők, az első előzetesre pedig 2019. február 13-áig kellett várnunk. Külön érdekesség, hogy azt 24 óra leforgása alatt nem kevesebben, mint 116,4 millióan nézték meg, amely túlszárnyalta a Hihetetlen család 2 első előzetesének rekordját, aminek anno 113,6 millió megtekintője volt. A rendezői székbe ezúttal is Jennifer Lee és Chris Buck foglaltak helyet, míg a forgatókönyvet Lee mellett Allison Schroeder-nek is köszönhetjük. Az első rész nagy sikere döntően a jó filmzenének volt köszönhető. A Disney így most is biztosra akart menni, ezért ismét Christoph Beck-et kérték fel a zenei anyag komponálásra.

Bár jó pár év eltelt a két rész között, a cselekményt és a szereplők megformálását tekintve, mintha csak tegnap találkoztunk volna Elzáékkal. A történet tehát nem ugrott nagyot az időben, sőt szinte onnan folytatjuk, ahol anno abbahagytuk. Aki látta az előző hónapban mozikba kerülő Demóna 2.-t annak lehet némi déjà-vu érzése. Hisz ebben a filmben is úgy haladunk előre az eseményekben, hogy vissza kell mennünk a múltba, hogy megérthessük a jelent. A kérdés jelen esetben pedig az, hogy miért kapta Elza a varázserejét. Főhősnőnket egy titokzatos hang hívja, így húgával, Annával, valamint Kristoff-fal, Olaffal és Svennel együtt belevágnak egy újabb nagy kalandba, melynek nem kisebb a tétje, mint a birodalom békéjének fenntartása. Míg az első részben a kérdés az volt, hogy nem túl sok-e Elza hatalma a világnak, most már abban kell reménykedniük, hogy elég lesz-e.

Aki szerette a Jégvarázs első részét, annak a folytatás is tetszeni fog. Amit ott a készítők aduászként el tudtak lőni, azt most sem akarták kihagyni. Hercegnő a kislányoknak, vicces karakter a fiúknak (is), és persze nagyszerű zenei betétek. Bár, talán muzsika terén nem lett olyan erős, mint elődje, de mindenért kárpótól minket a gyönyörűen megalkotott grafika. Mátrát megidéző szépséget vittek bele az őszi jelenetek színvilágába, továbbá a víz is olyan természetes jelleget mutat, mintha igazi lenne. A film leghumorosabb részeit ismét a kandalló mellett sem olvadó Olaf, a mágikus hóember szolgáltatja. Nem hazudtolja meg magát most sem, a gyermeki jólelkűsége, a vicces beszólásai pedig nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a kisebb, valamint nagyobb nézők számára is okozzon derűs perceket.

Az amerikai filmek és animációs mesék burkolt mondanivalója ebből a történetből sem hiányozhat. Az elfogadás, a különböző népcsoportok közti társas, békés együttélésre való figyelem felhívás erősen érződik a Jégvarázs 2-ben is. Így nem csak szórakoztatni akar, hanem tudat alatt mondanivalóval is szolgálni mese köntösbe öltöztetve. Valószínűleg nem fogja az első rész sikerét sem díjakban (Oscar-díj), sem pedig bevétel tekintetében túlszárnyalni, de méltó utódjának tekinthetjük ezt a folytatást, ami kellemes zenei betétekkel tarkított varázslatos téli világba kalauzolt el ismét bennünket Arendelle királyság két hercegnője és kedves barátai kíséretében.

Neked mennyire tetszett a film?
Olvasói értékelés32 Votes
62
Jégvarázs II.
Összességében
A musical kedvelőinek kellemes kikapcsolódást fog nyújtani ez a mozi. Akik pedig már a Jégvarázs előző fejezetében megszerették Olafot, azok mostantól imádni fogják a gyermeki lelkű, vicces hóembert, akinek humora sokat lendít az idei ősz legjobban várt animációs filmjén.
Pozitívumok
Nagyszerű képi és színvilág
Olaf humora most is sokat hozzáad a filmhez
Tartogat mondanivalót a szeretetről, az elfogadásról, az összetartozásról és a barátságról is
Negatívumok
Az első részhez képest kevésbé erős zenei anyag
Kevesebb sikergyanús sláger
Lehetett volna kissé egyedibb is
80
Értékelés

Friss

Tükörfények világában – Székely Annamária Transzparenciák és tükröződések 2.0 című kiállításán jártunk

Székely Annamária városokat ábrázol, régi hagyományt folytatva. Az ezerhatszázas években az itáliai művészek ugyanis...

Fekete telefon kritika (The Black Phone – 2022): Gyere, gyere rossz kisfiú várok rád!

A Fekete telefon című novella Joe Hill tollából származik, ahogyan a NOS4A2 és A...

Nagy sztárokkal támad a Dungeons and Dragons: Betyárbecsület

Ötéves előkészület után tavasszal kerül mozikba a Dungeons and Dragons új moziváltozata (az elsőt 2000-ben mutatták...

Új filmjével szeretné fejreállítani a nézőket a hollywoodi fenegyerek

Nem csupán a műfajokkal zsonglőrködik az Oscar-díjas Jordan Peele (Tűnj el!, Mi), hanem a...
Dörgő Dániel
Dörgő Dániel
A filmek, a mozik mindig is kiemelt részét képezték életemnek. Lassan huszadik éve lesz, hogy belekerültem a filmkészítés világába. Megannyi élmény ért ezalatt a két évtized alatt, sok produkcióban részt vehettem, világsztárokkal forgathattam. Majd jött egy lehetőség, hogy írhatnék kritikákat is. Számomra fontos szempont, - hogy sokakkal ellentétben- én nem akarom megmondani a nézőnek, hogy egy film jó-e vagy sem, kell-e szeretni vagy sem. Hanem, minél objektívebb alapon bemutatni egy alkotást, hogy az olvasó maga döntse el, az adott mozi számára mit nyújthat. Persze a kritikaírás tartogat magában szubjektivitást is, de minden embernek mások az igényei, így inkább az adott film érdekességeire, valamint az azzal kapcsolatos, fontosabb információkra helyezem a hangsúlyt. Hisz mindenki el tudja maga dönteni, hogy az neki tetszett-e vagy sem. Műfajban vannak prioritást élvező filmek számomra is, de szívesen megtekintek olyan alkotásokat is, melyeket alapból lehet nem néznék meg. Volt erre is példa már és rájöttem, minden filmből lehet tanulni, minden műfajra nyitottnak kell lenni. Így fejleszthetjük ismereteinket és önmagunkat is. Örömmel tölt el, hogy egy olyan nagyszerű csapat tagjaként, mint az Artsomnia, oszthatom meg filmes véleményem a közönséggel.

Hasonlóak

Fekete telefon kritika (The Black Phone – 2022): Gyere, gyere rossz kisfiú várok rád!

A Fekete telefon című novella Joe Hill tollából származik, ahogyan a NOS4A2 és A...

Elvis kritika (Elvis – 2022): A Király felemelkedése

Elvis Presley a popkultúra egyik legismertebb alakja. Életútja abszolút méltó arra, hogy megfilmesítsék, és...

Örömapa kritika (Father of the Bride, 2022, HBO Max): Örömapa a pácban

Mint leendőbeli menyasszony, hogy kicsit lenyugtassam az idegeimet a vészesen közeledő esküvőm miatt, úgy...