csütörtök, december 5, 2024

Trending

Hasonlóak

Jó srácok (Good Boys – 2019) [Kritika]

A meteorológiai előrejelzések szerint még akár szeptemberben is nyárias idő várhat ránk. És, hogy miért mondom ezt?! Mert, ha még nem készültél el a beachbodyval, akkor a Jó srácok igazi rekeszizom és hasfalizom tréninget nyújthat számodra, már ha bírod a kissé pajzán humort, gyereknyelvre lefordítva. Augusztus közepén érkezik ugyanis a mozikba a Rossz tanár című film alkotóinak (Lee Eisenberg és Gene Stupnitsky) legújabb agymenése, melyben három 12 éves kissrác kalandjaiba nyerhetünk betekintést.




Szerencsére ez azon kevés filmek egyike, melyben nem maxolták ki az összes jó poént a bemutatókban, hanem hagytak még bőven, a moziba jegyet váltó nézők számára is némi humorbonbont. A 95 perces vígjáték pedig nem fogja vissza magát, ahogy gyermeki szemszögből és gyereknyelven (ezt jó és rossz értelemben véve is nézhetjük) kommunikálja le nekünk, milyenek is a mai tizenéves fiúk. A Jó srácok egyik erősségét az adja, hogy nincs telerakva nagy nevekkel, sőt a főszereplő Max-en (Jacob Tremblay – A szoba, Az igazi csoda) kívül eddig szinte mindenki csak sorozatokban vagy kisebb szerepekben bukkant fel a vásznakon. A hatodikba lépő srácok másik két tagja, Lucas (Keith L. Williams) és Thor (Brady Noon) is inkább, mint sorozatszínészek voltak ismertek.

A történet szerint Max, Thor és Lucas vagyis a Babzsák csapat tagjai hivatalosak lesznek egy „csókolózós babazsúrba”, a suli legmenőbb tinijéhez, ahol ott lesz Max szíve választottja is. Csak hogy főhőseink nem épp propellernyelvű Casanovák. Így, hogy elkerüljék a nagy leégést, különböző úton-módon próbálnak némi ismeretterjesztő anyagra szert tenni csókolózás terén, ami aztán végeláthatatlan eseménysort indít el számukra. Kalandjuk elég színesre sikeredik, melyben szerepet kap a szomszéd lány, apu drónja és némi sexdrog is, hogy a testi erőszakról már ne is beszéljünk. Szóval minden benne van, ami egy ilyen típusú amerikai komédiában lenni szokott.

Aki ismeri a film egyik producerének Seth Rogennek (Csekély esély, Szűzőrség, Virsliparti) a munkásságát, az körülbelül tudja mire számíthat ettől az alkotástól… és ők nem is fognak csalódni. Bár nincs hatalmas történet a cselekmény mögött, mégis a három főszereplő ifjú színész olyan jól hozza a rájuk osztott szerepeket – Max, mint hősszerelmes, Thor, mint menőség után ácsingózó tini és Lucas, aki épp szülei válást emészti – hogy végig lekötik a nézőt, ahogy gyermeki szemen át figyelhetjük, hogyan élik meg a kisfiúkból serdülővé válásukkal járó problémákat. Azon felül, hogy a film ontja magából az elég sexcentrikus poénokat, továbbá nem sok eséllyel pályázna egy szépirodalmi filmklub esti vetítésére a vulgáris nyelvezete miatt, mutat a szereplőkön keresztül némi karakterfejlődést is és helyenként nosztalgikus élményekkel párosul, ha beleéljük magunkat a srácok helyzetébe. Milyen volt az első szerelem, az első csók és mikor a lányok haját már nem azért húztuk, hogy idegesítsük őket…

Neked mennyire tetszett a film?
Olvasói értékelés17 Votes
71


Jó srácok
Összességében
Nem biztos, hogy klasszikussá fogja kinőni magát ez a film, de azt bizton állíthatom, hogy kortól, nemtől függetlenül nagy sikere lesz még az idei mozis nyári szezonban. Szerencsére a poénok sem elcsépeltek, tud újat mutatni és a néhol már obszcén megnyilvánulások ellenére is meg tud maradni egy kedves, szórakoztató igazi amerikai vígjátéknak.
Pozitívumok
Az erős trailer ellenére is maradtak benne ütős poénok
Nagyon jók a karakterek és a színészi játék
A szexuális poén, a túltolt kategórián belül maradtak
Negatívumok
Nincs benne igazán nagy történeti vezérfonal, ami adhatna egy kis pluszt
90
Értékelés
Dörgő Dániel
Dörgő Dániel
A filmek, a mozik mindig is kiemelt részét képezték életemnek. Lassan huszadik éve lesz, hogy belekerültem a filmkészítés világába. Megannyi élmény ért ezalatt a két évtized alatt, sok produkcióban részt vehettem, világsztárokkal forgathattam. Majd jött egy lehetőség, hogy írhatnék kritikákat is. Számomra fontos szempont, - hogy sokakkal ellentétben- én nem akarom megmondani a nézőnek, hogy egy film jó-e vagy sem, kell-e szeretni vagy sem. Hanem, minél objektívebb alapon bemutatni egy alkotást, hogy az olvasó maga döntse el, az adott mozi számára mit nyújthat. Persze a kritikaírás tartogat magában szubjektivitást is, de minden embernek mások az igényei, így inkább az adott film érdekességeire, valamint az azzal kapcsolatos, fontosabb információkra helyezem a hangsúlyt. Hisz mindenki el tudja maga dönteni, hogy az neki tetszett-e vagy sem. Műfajban vannak prioritást élvező filmek számomra is, de szívesen megtekintek olyan alkotásokat is, melyeket alapból lehet nem néznék meg. Volt erre is példa már és rájöttem, minden filmből lehet tanulni, minden műfajra nyitottnak kell lenni. Így fejleszthetjük ismereteinket és önmagunkat is. Örömmel tölt el, hogy egy olyan nagyszerű csapat tagjaként, mint az Artsomnia, oszthatom meg filmes véleményem a közönséggel.