péntek, március 29, 2024

Angry Birds 2. – A film (The Angry Birds Movie 2 – 2019) [Kritika]

2009 decemberében az Apple tulajdonosok nagy örömére elkészült egy kétdimenziós ügyességi játék, melynek lényege az volt, hogy minél kevesebb madarat felhasználva csúzlizzuk ki a tojáslopó malackák alól a különböző konstrukciókat. Ez volt az Angry Birds. Bizony a kis mérges madarak sztorija olyan gyorsan körbejárta a világot, hogy mára már nem csak egy eszméletlen nagy merchandise van mögötte, hanem a második, egész estes filmjének is örvendhet. Ez pedig pontosan azt jelenti, amit rengetegen gondolunk: minek is volt szükség erre? 2016-ban ugyanis az Angry Birds – A film névre keresztelt mozi nem robbant akkorát, mint maga Bomba az egyik madár. Kétségkívül odavoltak érte a fiatalok és bátran vihették gyermekeiket a szülők egy hangulatos kis délutáni matinéra, mert bizony az Angry Birds ilyen volt. Most pedig újra összefogott a Sony és a Rovio, hogy egy újabb “fergeteges” kalandot tárjanak elénk és megmutassák van még szufla ezekben a madarakban.

A történet körülbelül pont ugyanott veszi fel a fonalat mint ahol az első rész véget ért, tehát kicsi madárszigetünk lakóival indítunk. A malacok elleni akcióban hőssé avanzsált Pirosnak nincs más dolga, mint ezt a kiemelkedő szintet megtartva védeni szigetüket Leonard elszállt támadásaitól. Az ide-oda való csatározásokat azonban megszakítja egy becsapódó jéggömb, ami egy titkos harmadik szigetről érkezett. Ennek a szigetnek a tulaja pedig nem más, mint a fagyos szívű Zeta, kinek minden vágya, hogy végre forró homokban tapicskálja kibefagyott szaruit. Leonard és Piros nagy nehezen békét is kötnek, hogy együtt vegyél fel a harcot egy közös szupergonosz ellen.




A történet maga egy egyszerű “szedjük össze a csapatot és csapjunk oda a genyának” alapon működik. Az alap karakterek visszatérnek, így Bomba, Chuck, Leonard, Büszke Sas és a háttérben még Terrence és Matilda is megbújik. Aki játszott már életében magával a játékkal, akkor tudja melyik madár mire képes és persze a készítők is törekedtek arra, hogy ez a filmben is hasonlóan működjön. Piros egy egyszerű madárként van jelen a játékban, itt pedig egy rivaldafénybe vágyó, változó szellemiségű karakterként ismerhetjük meg. Bomba egy igazi bomba, a játékban is és itt is mindig felrobban. Ő testesíti meg a filmben az egyik értelmileg visszamaradott figurát, mert hát persze kell ilyen is. A másik ilyen szétszórt madár pedig Chuck, azaz a sárga madár. A játékban gombnyomásra felgyorsítható karakter a filmben egy animációs Flashként tevékenykedik, pörög, pattog és csak úgy szórja a poénokat. Ha már poénok, akkor ne szaladjunk el Leonard mellett sem, aki betyáros beszédtechnikájával szinte az összes szereplőt odaveri. És igen, az Angry Birds egy sajátos poénfaktorra épülő animációs film, amit leginkább a kicsiknek szántak. Bár olykor kifejezetten fenőtteknek szóló vicceskedések is akadnak, de a többségük mégis a trash poénokra épül.

Manapság sajnos azt a kort éljük, mikor egy poén, már nem csak fizikailag teljesít, hanem hozzácsapódik egy indokolatlan alpáriság, ami talán kihúzza a csávából az egyébként átlagon alul teljesítő filmet. Az biztos, hogy egy jól eltalált szellentős, büfögős, taknyos poén bizony vicces tud lenni és fokozhatja jókedvünket. Azonban ennek van egy negatív oldala is. Amennyiben a készítők túlszárnyalják saját képzeletüket, abban az esetben az összes ilyes fajta poén inkább túlzás és kellemetlen szituációvá fejlődik, mintsem térdcsapkodós telitalálattá. Az Angry Birds azonban meglepően jól keverte ezt a két fajta irányzatot. Néhol majd kimentem a moziból a béna malac taknyos incidenset látván, néhol meg úgy felkacagtam, hogy a szomszédomat majd arcba csaptam. Figyelemfekeltő az is, hogy még a kicsik se értékelték ezeket a proli megszólalásokat, cselekedeteket. Ők is inkább az ütemes, fizikai momentumokat díjazták és nyugtázták egy hangos nevetéssel. Szóval kijelenthető, hogy a film felemásan teljesít humor terén.

Nézzük magát a sztorit! Itt már két fontos tényezőt is kiemelnék. Az egyik Piros magyarhangja, Nagy Ervin! Komolyan mondom ez az ember még mindig zseniális. Egy egyszerű követ is feltupirozna azzal, ha megszólaltatná. Piros bár egy ügyetlen balszerencsés karakter, a film végére ugyanúgy sztár lesz mint az első részben és ezzel nem lövök le semmit. Az Angry Birds ugyanis a többi animációs vetélytársával ellentétben nem kreál teljes valójában gonosz karaktereket, mert nincs szüksége rá. Ez valahol fájó, valahol viszont üdítő tud lenni. Leonard nem egy őrjöngő technikai zseni aki elpusztítaná a világot, hanem egy család, egy sziget vezetője. Zeta a második rész rosszarcúja is hasonló cipőben jár, mellette viszont ott lapul egy szerelmi szál is, amit már a film felénél kitalálhattok, annyira egyértelmű! A csapat tehát összeáll, hogy megmentsék saját szigetüket, de nézzük meg, hogyan! Piros, Bomba, Chuck, Büszke Sas és Leonard mellé az agytröszt Silver, aki egy új madárként mutat utat balfácán csapatunknak. Fel is vetődik egyből egy fontos kérdés! Piros háttérbe szorul-e ennek köszöhetően? Egyfajta faldöntögetés zajlik ugyanis a két karakter között. Valahol ott feszül köztük Cupido nyila, ott keresgeti magát a magány és egyben a mértéktelen tehetetlenség is. Piros úgy érzi, hogy már nem ő a legjobb, és tudja visszafog esni a népszerűsége. Mégis ezzel válik felnőttesebbé, ezzel változik a karakter és ezzel tudunk mi idősebb generáció is igazán azonosulni.

Ja és ne feletkezzünk meg a cukiság faktorról sem. Ez az a faktor amiből sosem elég, akármilyen filmről is van szó. Be is dobták Terrence és Matilda csemetéit egy kiegészítő kalandra, mely során a kis tollpihék elveszítik három szeretett hugicájukat, akik ekkor még csak tojások. Neki is vágnak hát, hogy visszaszerezzék őket, ezzel pedig örömtelien szolgáltatják nekünk a film egyik legnagyobb és legviccesebb csavarát. Azonban bármennyire is cuki és mulattatónak hatott ez a szál, nekem folyton eszembe jutott a Jégkorszak Motkánya, aki hasonlóan ügyetlenkedett főszereplőink alapsztorija közben. Bár ott is a szálak valahogy összeértek mint itt, nekem ez kicsit koppintás szagúnak érződött, de ízlések és pofonok. Az animáció korszerűen lett leképezve, ez által pedig rengeteg kreatív mozzanatot figyelhetünk meg. A hangosítással viszont volt egy kis probléma. Vagyis nem teljesen biztos, hogy hangosítási hiba, lehet a szinkronnal történt valami, de egy két helyen a háttérben álló karakterek hangja meglepően elnyomott volt, oda nem illő. Ez persze csak egy két helyen volt észlelhető, reméljük csak a sajtóvetítés hátránya.

Az Angry Birds röpke szárnycsapásként éli meg a mozi élményét, ezzel pedig ad egy kis humort, egy kis romantikát, megannyi szeretet és bájt, egy csipetnyi tanulsággal. Nem lesz életünk mozija, de a picúrral bármikor beülhetünk rá. Szüksége van még Hollywoodnak az ilyen kis egyszerű szösszenetekre, amik középtájt erősen megragadva élvezik a friss szellő felemelő érzését. Repüljünk hát mi is a moziba egy kalandos kis körre!

Neked mennyire tetszett a film?
Olvasói értékelés11 Votes
79


Angry Birds 2. - A film
Összességében
Egy szó, mint száz, az Angry Birds - A film folytatása nem sikerült olyan siralmasra, mint hittük és lehet vetünk rá még egy pillantást ha a TV képernyőire kerül, de ettől függetlenül közel sem tökéletes.
Pozitívumok
Felettébb szórakoztató poénok
Egy csipetnyi felnőttes mondanivaló
Nagy Ervin, mint Piros szinkronhangja
Negatívumok
Olykor rendkívül alpári tud lenni
Bugyuta, egyszerű történet
55
Értékelés

Friss

Feltámasztási kísérlet – A törvény nevében 4.évad (True Detective Season 4, HBO Max -2024) kritika

A törvény nevében sorozat 2014-ben indult és Nic Pizolatto showrunner rögtön egy olyan évadot...

Egy magányos űrhajós története a naprendszer peremén: Az űrhajós (Spaceman – Netflix, 2024) kritika

Számomra sajnos a 2023-as év nem éppen a filmek aranyéve volt. Keveset is kaptunk...

Népirtás a szomszédban: Érdekvédelmi terület (The Zone of Interest, 2023) kritika

Jonathan Glazer legújabb filmjével bizonyítja, hogy képes arra, amire a legnagyobbak: bármilyen műfajú filmet...

Messiásmítosz csodálatosan kivitelezve – Dűne: Második rész (Dune: Part Two, 2024) kritika

Denis Villeneuve egy olyan adaptációt vállalt el, amely jó pár rendező számára csalódást keltett,...
Lengyel Tamás
Lengyel Tamás
Sziasztok, Tomi vagyok! Egy igazi geek! Filmek, sorozatok, képregények, minden jöhet! Gyerekkori vágyam volt kritikákat írni, így mára már több platformon is alkotok véleményeket. Saját csatornánkon pedig geek dobozokat bontogatunk barátommal, hogy még többet merítgessünk az alkotásokból!

Hasonlóak

Egy magányos űrhajós története a naprendszer peremén: Az űrhajós (Spaceman – Netflix, 2024) kritika

Számomra sajnos a 2023-as év nem éppen a filmek aranyéve volt. Keveset is kaptunk...

Népirtás a szomszédban: Érdekvédelmi terület (The Zone of Interest, 2023) kritika

Jonathan Glazer legújabb filmjével bizonyítja, hogy képes arra, amire a legnagyobbak: bármilyen műfajú filmet...

Messiásmítosz csodálatosan kivitelezve – Dűne: Második rész (Dune: Part Two, 2024) kritika

Denis Villeneuve egy olyan adaptációt vállalt el, amely jó pár rendező számára csalódást keltett,...