Hartung Attila rendező igencsak érzékeny témához nyúlt hozzá, főleg elsőfilmesként. A Z generáció életének egy bizonyos szegmensét vitte filmvászonra, mely olyan direkt módon mutatja be a mostani valóságot, hogy kissé még meg is rémisztheti az idősebb korosztályt, akinek már, vagy még nincs belelátása a mai felnövekvő generáció életébe. Biztos sokan értetlenkedve olvassák, hogy mi lehet az a FOMO. Ez egy mozaik szó, ami a Fear Of Missing Out angol szavakat rejti, ez szabad fordításban kb. annyit tesz, attól való folyamatos félelme valakinek, hogy nehogy kimaradjon valamiből. És ez a mai tinédzserekre hatványozottan igaz. A film alcíme is utal a lényegre, a közösségi média és a közösség ereje együttesen olyan erővel bír a mai tinédzserekre, amely sok esetben rossz hatással van rájuk. Egyedül még egy-egy fiatal reálisabban fel tudja fogni és helyén kezelni a dolgokat, viszont csoportosan már működik a csordaszellem. A „vezér” hatást gyakorol a „gyengébbekre”. A gyengébbek pedig nem akarnak sem ki- sem lemaradni a többiekhez képest, ezért sodródnak az árral és megtesznek akár olyan dolgokat is, melyeket más helyzetben nem tennének.
Ezt veszi alapul a FOMO is, melyben találkozunk 4 fiatal kölyökkel, akik Falka néven őrültebbnél őrültebb challengeket vesznek fel és osztanak meg videócsatornájukon, pár „szánalomlájk” reményében, mert azt hiszik ettől lesznek fasza gyerekek. Egymásra licitálnak, ki tud nagyobb baromságot véghez vinni. Pedig alapjáraton lehet nem lennének ekkora műjampik, csak hát a csordaszellem és a közösségi média ereje együttesen tudjuk mikre képes. Így vezet főszereplőnk Gergő (Yorgos Goletsas) és a történelemtanár lányának, Lillának (László Panna, aki a valóságban az elismert színész, László Zsolt lánya) egy elég durván átbulizott éjszakája borzalmas végkifejletté. Ez meg is adja a film zord hangulatát és fő témáját. Régen volt az a mondás, hogy „ez a lány úgy főz, mint az anyja”. Ma már sajnos látjuk, hogy némileg átfogalmazódott a kijelentés és lett belőle…„és úgy iszik, mint az apja”. Nem tudom mi van a mai úgynevezett Z generációval, de a csajokban is kezd egyre inkább elveszni az a tartás, ami alap kellene, hogy legyen (tisztelet a kivételnek). Nem kell apáca életet élni, de hol marad az önkontroll és mértékletesség alapelve. Sok szórakozóhelyen látni, hogy a mai lányok nem egyszer asztal alá isszák a srácokat. Ezt a valóságábrázolást is hűen bemutatja a film.
A történet végig visz minket a budapesti éjszaka, jelenlegi kultikus, felkapottabb szórakozóhelyein. A képkockák nagyszerűen jelenítik meg a mostani világot. Ebbe beletartozik a mobillal felvett jelenetek is, de az érzelmi hatás elérése érdekében jól használta a rendező elég gyakran a premier plán és a szekond plán vágásokat. Érdekes módon a film szinte végig a bűnelkövető Gergő aspektusából mutatja az eseményeket, ahogy kezd ráébredni, hogy mit is tett, valamint arra is, hogy akiket eddig barátoknak tekintett, valójában kik is. Direkt nem írok konkrét dolgokat, hogy kerüljem a spoilerezést. A Z generáció mellett nem megy el a film a mai magyar valóság mellett sem, így egyfajta társadalomkritikával is bír és a kényes témákat érintve mutatja be a mai Magyarországot. A FOMO-ban találkozhatunk nevesebb színészekkel is, mint például Stohl András, aki Gergő befolyásos apját alakítja, de feltűnik még Beck Zoli, illetve Szávai Viktória színésznő is.
A FOMO szóhasználata szintén próbál hű maradni a mai tinédzserek beszédstílusához, ezért néhány jelenet kicsit olyan is, mintha improvizációs helyzetben lettek volna felvéve. A FOMO készítőinek nem titkolt szándéka az, hogy a filmmel felhívják egy valós problémára a figyelmet. A szülők és gyermekeik közti egyre nagyobb szakadékra, mely a kommunikáció hiánya, az eltávolodás és a közösségi média romboló erejének azon eredménye, ami rossz irányba viszik a Z generáció tagjait- tisztelet a kivételnek
