Petőcz András József Attila-, Márai Sándor-, és Magyarország Babérkoszorúja- díjas költő, író, képzőművész tárlatát tekinthetjük meg a Műcsarnokban.
A kiállítás címe jelen esetben arra az életútra utal, amelyet a művész az elmúlt negyven évben járt be, egészen a nyolcvanas évek kezdetétől napjainkig.
Petőcz András a nyolcvanas évek elején indult el sajátos útján, művészetében egyesíti az irodalmat, és a képzőművészetet, vizuális költészeti grafikákat, képverseket hozott létre. Új perspektívát nyit, dadaista hagyományokból, pontokból és vesszőcskékből építkezik, és írja újra műveit.
Képversek már az ókor óta léteztek, önálló műfajként, a szöveg képi megjelenése egyidős az irodalommal. A kalligramma, mint a vizuális szöveg önálló műfaja jelen van a kínai, a távol keleti, valamint az arab kultúrában is. A XX. század elején a francia költő, Apollinaire életművében is meghatározó. A magyar irodalomban Szenci Molnár Albert, a XVI. században született ismert humanista életművében éppúgy megjelenik, mint a XX. századi avantgárdban, többek közt Kassák Lajos munkásságában.
Petőcz Andrásra Nagy László, Kassák Lajos, Erdély Miklós és Tandori Dezső hasonló jellegű munkái hatottak elsősorban.


Kiállított műveiben az irodalom olykor csak jelzésszerűen van jelen, a kis rajzok és a vonalkák ismétlődéseiben, firkálmányaiban, például a fekete-fehér sorozatában direkt módon nem ábrázol betűket. Az alkotások mégis kiáltásként hatnak, de saját magunknak, mint nézőknek kell odaképzelni azt a valóságot, amit a művész át akart adni nézőinek.
Saját magáról pedig így nyilatkozik:
Petőcz András (továbbiakban P. A.): Író és költő vagyok, tehát a vizuális műfajokat az irodalom felől közelítem. A mostani kiállításom a tavaly júniusi, a Magyar Műhely Galériában megrendezett tárlatomnak az újragondolása, kiteljesítése.
Artsomnia (továbbiakban: A.): Mi a hitvallása?
P. A.: Az egyik korai képversemben írom: „Nálam építkeznek a szavak, a betűből lesz minden.” Ez a fajta építkezés egyfajta szabadságot szeretne megmutatni. A szöveget kihelyezem a térbe, síkba, és ilyen módon új jelentést kap a leírt, nyelvileg értelmezhető tartalom. Íróként közelítek a képzőművészet felé. Megmutatom, milyen az, ha a szavak megüresednek, és a betűk grafikai jellé változnak.
A.: A Biblia is jelen van munkáiban, a Bizony mondom sorozatban. Ezekkel a képeivel a keresztény vallásra utal?
P. A.: Nem vallásos alapon, hanem kulturálisan utalok a Bibliára, olyan alapműről beszélünk, amely nélkül nem létezik európai kultúra. A Bizony mondom néked 1986-ban készült képsorozatomban Jézus szavait jelenítem meg.
A.: Mit vár a jövőtől?
P. A.: Azt, hogy ne legyen ennyi feszültség a világban. „Lassuljunk le”, ha lehet, próbáljunk önmagunkra koncentrálni, ne engedjünk az online tér kihívásainak. Szeretnék tovább építkezni, új lehetőségeket kipróbálni. Ahogy Tandori Dezső mondta: „menjen tovább a verkli …”