A világ gyengéd közönye (Laszkovoje bezrazlicsije mira / The Gentle Indifference of the World – 2018) [Kritika]

A 90-es évek elején széteső Szovjetunió hamvain számos korábban nem létező, vagy több évszázados megszállás alatt álló terület nyerte el függetlenségét. A hirtelen változás következtében beállt hatalmi vákuum, az alacsony életszínvonal és a demokratikus hagyományok totális hiánya számtalaneddig csupán lappangva létezőtársadalmi-politikai problémát intézményesített. A Transparency International által folytatott korrupciót vizsgáló éves felméréseken a térség rendszerint leghátul végez. Yerzhanov korábbi filmjei hasonló témát dolgoznak fel a kazahsztáni gazdasági kiszolgáltatottságról, ahol a túlélésért folytatott harcban az erkölcsi szabályok relativizálódnak és eredményre való tekintett nélkül morálisan mindenki veszít.

Édesapja öngyilkosságát követően Szaltanat családjára hatalmas adósság szakad. A lány kénytelen feladni eddigi kényelmes életét, hogy segítséget kérjen a városban élő nagybátyjától. A rokon vállalhatatlan ajánlatot tesz, kizárólag akkor hajlandó mellé állni, ha a lány feleségül megy egy helyi oligarchához. Elutasítva az ajánlatot Szaltanat és az őt elkísérő gyermekkori barát, Kuandik megtapasztalják a nagyváros kegyetlenségét. Világról alkotott naiv elképzeléseiket feladva kénytelek hozzáidomulni környezetükhöz. A közöttük húzódó érzelmi kapcsolat is csupán az ellenállás egy formája, az egyetlen tiszta érték, amit képtelen beszennyezni a korrupció és kizsákmányolás.

A váltást a rendező finom tárgy- és színszimbolikával érzékelteti: a vidéki idillre jellemző meleg színeket és gyönyörű nagytotálokat klausztrofób érzést keltő hideg és fakó képek váltják fel. Kuandik-nak a mű elején elénk táruló játékos birkózása a helyi maffiával szemben folytatott élet-halál küzdelemmé válik, majd pártfogóját elárulva ő maga is a bűnszervezet végrehajtója lesz. A cselekmény középére Szaltanat teljesen kontrollt veszít élete felett melyet a karaktere háttérbe szorulása is jelez. Elveinek feladása hiábavalónak bizonyul, édesanyja börtönbe kerül,korábbi életét földjeikkel és házukkal egyetemben végérvényesen elveszítette. Sorsába beletörődve eddig viselt rikító vörös ruháját feketére cseréli.

A kialakult értékválságot a Bonnie és Clydeban (1967) vagy a Sivár Vidékben (1973) szintén megjelenő tömeggyilkosság és menekülés képes feloldani, azonban ez is csak az elkerülhetetlen vég késleltetése, a főhősök sorsukat elfogadva kéz a kézben gyönyörködnek utolsó naplementéjükben. A katartikus befejezést követő érzéketlen rendőri helyszínelés tökéletesen rímel a címet adó Camus idézetre. Sajnos a mű időnként dramaturgiai hibákkal küszködik, melyek egyszerre nehezítik a történet nyomon követését és valószerűségét, ezen apró botlásokat leszámítva azonban ötödik nagy filmje felfelé ívelő pályaképet jelez,egyre magabiztosabb témakezeléssel és felismerhetőbb szerzői jegyekkel.


Neked mennyire tetszett a film?
Olvasói értékelés14 Votes
41
A világ gyengéd közönye
Összességében
A világ gyengéd közönye egy minimalista korrajz napjaink Kazahsztánjáról két fiatal szemszögéből, időnként kiábrándító, mégis költői módon.
Pozitívumok
Gyönyörű képek
Komplex szimbolizmus
Negatívumok
Dramaturgiai hibák
Kisebb lyukak a történetben
70
Értékelés

Friss

Thor: Szerelem és mennydörgés kritika (Thor: Love and Thunder – 2022) [Spoilermentes]

Nem túlzás azt állítani, hogy Thor a Marvel Filmes Univerzumának egyik legnagyobb útját bejárt...

Tükörfények világában – Székely Annamária Transzparenciák és tükröződések 2.0 című kiállításán jártunk

Székely Annamária városokat ábrázol, régi hagyományt folytatva. Az ezerhatszázas években az itáliai művészek ugyanis...

Fekete telefon kritika (The Black Phone – 2022): Gyere, gyere rossz kisfiú várok rád!

A Fekete telefon című novella Joe Hill tollából származik, ahogyan a NOS4A2 és A...

Nagy sztárokkal támad a Dungeons and Dragons: Betyárbecsület

Ötéves előkészület után tavasszal kerül mozikba a Dungeons and Dragons új moziváltozata (az elsőt 2000-ben mutatták...
Tóth Ábris
Tóth Ábris
Sziasztok, Ábris vagyok! A film gyerekkorom óta szerves része az életemnek. (Varda-t idézve : “Cinema is my home. I think I’ve always lived in it”) Számomra a mozgókép a csúcs,ami képes magába foglalni a többi művészeti ágat és önmagában is rendkívül sokszínű megjelenési formával bír. Alapvetően szerzői filmeket nézek ugyanakkor rajongok a klasszikus amerika filmekért kezdve a pre code korszaktól.

Hasonlóak

Thor: Szerelem és mennydörgés kritika (Thor: Love and Thunder – 2022) [Spoilermentes]

Nem túlzás azt állítani, hogy Thor a Marvel Filmes Univerzumának egyik legnagyobb útját bejárt...

Fekete telefon kritika (The Black Phone – 2022): Gyere, gyere rossz kisfiú várok rád!

A Fekete telefon című novella Joe Hill tollából származik, ahogyan a NOS4A2 és A...

Elvis kritika (Elvis – 2022): A Király felemelkedése

Elvis Presley a popkultúra egyik legismertebb alakja. Életútja abszolút méltó arra, hogy megfilmesítsék, és...