Az indiai filmek temperamentuma mindig irigylésre méltó, zenés és táncos jelenetekkel tarkított romantikus alkotásokról van itt szó. A Shiva című film a Brahmāstra című trilógia első része. Ha valaki egy akciódús szerelmi történetre vágyik, az biztosan megkapja, bár az angol nyelvű, magyar feliratos, csaknem három órás alkotást nehéz végigülni.
Ayan Mukerji rendező, (Ébresztő, Sid!) a Dharma Productions égisze alatt a szokásos sztorit tálalja: jók harcolnak a gonoszok ellen. Kissé olyan, mint az indiai ételek, túltolták az ízvilágukat, az édes túl édes, a fűszeres pedig túl fűszeres. Egyébként a feleslegesen elnyújtott szerelmi jelenetektől eltekintve, igazi belevaló, zenés táncos produkciót láthatunk. Talán a mondanivalója miatt kellett a szerelmet ennyire kihangsúlyozni, de nem akarom „lelőni a poént”.
Bár a színészek játékával semmi baj nincs, a rendezésről ezt nehéz lenne elmondani. Ha azt mondjuk a kevesebb több, az azt jelenti, hogy kevesebb eszközzel kell megfogalmazni a lényeget. Hogy ez mese vagy fantasy? A kettő között van valahol. Sok minden történik benne, de elég lett volna kettő óra is arra hogy ezt átadják. A zenéje is jellegzetesen indiai, mindig alkalmazkodik az éppen futó jelenethez, illetve önmagában is megállja a helyét. A fiatal színészek mellett két híresség is szerepelt, nevét adta a filmhez: Sháhruh Khán, (Szerelmes történetek, Devdas) és Amitábh Baccsan (Gondviselő, Soha ne mondd, hogy viszlát).
De lássuk csak: mi is ez a Brahmāstra. Réges-régen, a Himaláján meditáló bölcsek éltek, akik jutalmul megkapták a fényt, a Brahma shaktit. Ebből ezután hatalmas fegyverek jöttek létre, az Asztrák. Legvégül pedig megszületett mindegyik Asztra leghatalmasabbika, a Brahmasztra, egy kerek kődarabnak látszó fegyver. Őrzői a brahmanok voltak, akik titokban vigyázták a Brahmāstra erejét, mely teremteni és pusztítani volt képes. Évezredek óta őrizték, mígnem el nem jött a mi modern korunk, a jelenkor.
A film egy Mumbai-i helyszínnel kezdődik, a Dussehra napján, a jó istenek győzelmének ünnepén. Shívát, (Ranbir Kapoor – Rocksztár, Ébresztő, Sid!) egy indiai férfit látunk, a főhőst, aki még nem tudja, hogy az élete gyökeresen meg fog változni.
A történet szerint három gyilkos és egy titokzatos guru meg akarják szerezni a Brahmāstra három darabját. Ők a gonoszok. Közben Shívának, aki DJ Mumbaiban, látomásai vannak erről, és így keveredik bele a cselekménybe. Megismer egy lányt, Ishát, (Alia Bhatt – Két világ-házasságom, Egy hazafias nő), akibe első látásra beleszeret, és később ketten folytatják a harcot a gonoszok ellen, míg végül elérnek egy titokzatos guruhoz, aki a hegyekben lakik, és a Brahmāstra egyik darabját őrzi.
Kiderül, hogy Shívának különleges tulajdonságai vannak, nem ég el a tűzben, és a két szülője nagy hatalmú Asztra volt, akik már meghaltak. A gurunál sok Asztra gyülekezik, és folyamatosan tanulnak. Persze rájuk találnak azok akik keresik a Brahmāstrát. Ám a gonoszok az utolsó támadásban meghalnak, de a Brahmāstra nem pusztítja el a világot, mert Shíva irányítja, és önfeláldozó szeretetével, szerelmével megmenti az egész univerzumot.
A vége tehát happy end, de, hogy ne legyen teljes a nyugalmunk, az utolsó jelenetben Dave, Shíva apja felkelt egy sziklabarlangból, ahol eddig lebegett élet és halál közt, és életre kelt. Olyan szuperhős moziban van részünk, mintha csak az amerikai Marvel Filmes Univerzumot látnánk, csak ennek a neve Asztraverzum. Kíváncsian várjuk tehát, milyen lesz a következő produkció, és reméljük, kicsit rövidebb és jobb lesz mint a mostani.
