Latin etnikai horror, ami azért jó, mert nem rossz: Madres (Welcome to the Blumhouse, 2021 – Amazon) kritika

Lassan minden népcsoportnak és országnak van saját etnikai horrorja. Ezek fő eleme a fehér gonosz, az etnikai jó és egy kis misztikum. Az etnikum a Madres esetében latint jelent. És ezzel készen is van a történet gerince.

Ezzel a nagyon egyszerű felállással a Madres tulajdonképpen azonnal el is tűnhetne a horrorfilmek süllyesztőjében, azonban (és már ez is kissé klisészerű, de érthető megoldás) tartalmaz valamit, ami nem kitalált horror, hanem a bevándorlókkal megtörtént real-horror. Erre a történelmi szálra van felfűzve az események sora.

Az 1970-es években játszódó történetben egy mexikói bevándorló Beto (Tenoch Huerta) és felesége a (szintén latin gyökerekkel rendelkező, de a nyelvet már nem beszélő) állapotos Diana (Ariana Guerra) Los Angelesből megérkezik egy latin közösségbe. Diana nehezen illeszkedik be, és nem is fogadják őt tárt karokkal. Beto munkavezető lesz egy farmon, ahol komoly növényvédőszerekkel dolgoznak, és a család lassan megismerkedik a település múltjával. Kiderül, hogy bizony vannak és voltak misztikus esetek, gyerekhalál. A házban is különös, sőt, kifejezetten ijesztő jelenségek is felütik a fejüket. Aztán, ahogy Diana közeledik a szülés dátumához, szépen lassan kibontakozik a főként egyszerű horrorelemekkel dolgozó film.

Madres
Ariana Guerra, mint Diana. Kredit: ALFONSO BRESCIANI/ © 2021 Amazon Content Services LLC

Amiért az egyszeri néző nem kapcsolja ki az első húsz perc után ezt az alkotást, az tulajdonképpen a hibák hiánya. Persze, szegény egy film lehet az, ami azért jó, mert nem rossz, de itt mégis ez a helyzet. A rendező nem esik túlzásba, nincsenek se nevetséges jelenetek, se kiugróan ostoba szereplők. A misztika nem túl erős, de éppen elég. A szereplők nem játszák túl magukat. Még a költségvetésen is látszik, hogy nem dúskáltak a pénzben, de elég volt ahhoz, hogy ne legyen összecsapva minden.

Ez egy „de jó, hogy nem nagyon rossz” féle film, melyet az emel a sík 5-ös átlag fölé, hogy a végén kiderülnek azok a történelmi események, melyek a film apropóját adják.

Madres
Madres (Welcome to the Blumhouse)
Összességében
Ezt a filmet tehát meg lehet nézni. Aki egy átlagos, visszafogott, kicsit izgalmas, kicsit nem izgalmas filmre vágyik, az nyugodtan nyomja meg a PLAY gombot.
Rendezés
5.5
Színészi alakítás
5.5
Forgatókönyv
5.5
Fényképezés
5.5
Filmzene/Hang/Effektek
5.5
5.5

Friss

Közös nevező: Farkas Attila és Farkas Éva kiállításán jártunk

2021-ben nyitotta meg kapuit a Bura Károly Galéria. Itt élt a híres prímás, Bura...

Alice Határországban kritika (Alice in Borderland 2022, Netflix) – Meglehet-e menekülni a haláltól?

Életre halálra szóló játékok. Logika, kitartás, csapatmunka és erő. Ezek kellenek ahhoz, hogy valaki...

A titokzatos nő kritika (Decision to Leave/Heojil kyolshim, 2022) – A bűn, és a szerelem összefonódása

Ez az alkotás, annak a Park Chan-wooknak a legújabb műve, akinek az életművében már...

Babylon kritika (Babylon, 2022) – Betekintés Hollywood legmélyebb bugyraiba

Damien Chazelle korunk egyik legnagyobb tehetsége. Még csak 37 éves, de már olyan nagyszabású...
Varga Lóránt
Varga Lóránthttp://www.vargalorant.hu
A nevem Varga Lóránt és író vagyok. Nyomtatásban megjelent műveim mellett két éve "közösségi íróként" tevékenykedem, ami nyomon kísérhető honlapomon és Facebook oldalamon is. Kis gyerekkorom óta nézek filmeket. Ennek megfelelően mindig is közelemben maradt ez a művészeti ág. Egyetemi éveim alatt számtalan filmesztétika kurzus hallgatója voltam. Ha akarjuk, ha nem a XX. század második felétől a vizuális kutúra átvette a vezető szerepet. A tény fölött egyetlen író sem hunyhat szemet. Ennek szellemében egy általam vezetett, immár 10 éves Olvasókör is rendszeresen tárgyal filmalkotásokat. Olvasni jó. És jó filmet nézni is jó. Ez van!

Hasonlóak

A titokzatos nő kritika (Decision to Leave/Heojil kyolshim, 2022) – A bűn, és a szerelem összefonódása

Ez az alkotás, annak a Park Chan-wooknak a legújabb műve, akinek az életművében már...

Babylon kritika (Babylon, 2022) – Betekintés Hollywood legmélyebb bugyraiba

Damien Chazelle korunk egyik legnagyobb tehetsége. Még csak 37 éves, de már olyan nagyszabású...

Az ember, akit Ottónak hívnak kritika (A Man Called Otto, 2022) – Egy svéd film nem „svédelt” változata

Ha valaki olvasta Fredrik Backman „Az ember, akit Ovenak hívnak” cím könyvét, az valószínűleg...