A csend nyomai: Orosz Helga és Nagy Veronika Csend-szövetek című kiállításán jártunk

Mindenki hagy valamilyen nyomot, aki él. Csak az egyikünk kisebbet, a másikunk pedig  nagyobbat. A művészek szerencsések, hiszen a tehetségük révén nekik megadatott az, hogy nagy nyomot hagyjanak a földön.

Szép, harmonikus képeket láthatunk Csend-szövetek címmel a MagNet Közösségi Házban.

A két művésznő, Orosz Helga és Nagy Veronika alkotásain az látszik, hogy megtalálták belső nyugalmukat. A festés folyamatában kiülnek a természetbe és merengenek, talán az élet értelmén, vagy a természet és a fák, a víz szépségén. Így festik ki magukból aztán az érzelmeket.

Orosz Helga és Nagy Veronika: Csend-szövetek kiállítás
Nagy Veronika: Union of sun and water. Forrás: veravisualart.com

A béke szinte kézzelfogható ezeken a műveken. A föld kincseit, a szakrális elvonulás eredményét láthatjuk itt megjelenni. Van aki a természetbe kiülve csendben imádkozik, de olyan is akad aki meditál, esetleg elgondolkodik. Mindenkinek szüksége van arra, hogy magába forduljon, és megtalálja a középpontját, a lelkét. A két művész olvasatában a némaságnak lelke van. Líraian közelítik meg a témát. Majdnemhogy olyanok ezek a művek, mintha egy kéz készítette volna őket, akár absztraktról, akár figurális képekről van szó, melyeket mondhatnánk meditációs festményeknek is; a festés egyébként is hasonló tevékenység. Ha kiülünk a természetbe néha csak élvezzük a csendet. A két festőnő is hasonlóan érez, egyfajta lelki gyakorlat ez számukra, mint amikor egy vallásos ember elmegy pihenni valamilyen szent helyre. Az itt megjelenített helyek, vízpartok, mezők, hegyvonulatok nem önmaguktól válnak misztikussá, hanem a festők teszik őket azzá. Az ő meglátásuk érzékenyíti a nézők felé a témát. Olyan emberek tárlatát láthatjuk, akik békében élnek önmagukkal, és a természettel.

Az ember elmélyülésében fontos a magány. Magányosak úgy is lehetünk, hogy elkülönülünk, de ha másokkal együtt vagyunk, akkor is érezhetjük. Ám a természetben festő ember magánya nem igazi, hisz transzcendens módon együtt lélegeznek vele a fák, bokrok, fodrozódik a víz, még a felhők is neki köszönnek. Ezek az égi és földi formák alakították, aztán a két alkotónő szemléletét.

A kiállítás a MagNet Közösségi Házban látható július 8-ig.

Friss

Creed III kritika (Creed III, 2023) – Még mindig megvan benne a tűz

Talán kijelenthető, hogy eddig mindkét Creed film kiválóan vitte tovább a Rocky franchise örökségét,...

65 kritika (65, 2023) – Jurassic Parkban a helyzet változatlan

Tehát adott egy minimál karakteres túlélőfilm. Nem nagy ügy, vagyis lehetne az, mert ugye...

Hadik kritika (2023)

Képzeljük el, ahogy Rango, a kaméleon huszárruhát ölt, majd elkiáltja magát: „És most vágtatunk”....

Sikoly VI. kritika (Scream VI, 2023) – Ghostface New Yorkban

2022-ben több, mint egy évtizedes álmából keltették fel a Sikoly franchise-t. A Wes Craven...
Szőke Anikó
Szőke Anikó
1972-ben születtem, Budapesten. Szabadúszó vagyok, képzőművészettel és írással is foglalkozom, és sokat szoktam emellett kreatívkodni is. Mindkettőt nagyon szeretem művelni. Szeretném, ha az olvasók is értékelnék a munkáimat.

Hasonlóak

Falak között: Esse Bánki Ákos kiállításán jártunk

Nemrég zárult a Galéria '13 nevű soroksári művészeti központban Esse Bánki Ákos kiállítása. Esse 2008-ban...

Star Wars kiállítás nyílt Budapesten

Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban…. Szinte mindenki ismeri a film kezdő sorait. Természetesen a Csillagok...

Tigrisisten és Alien, avagy a „scrap metal” szobrászat remekművei: A Metal Art Galleryben jártunk

2019-ben nyílt meg a budapesti Dohány utcában a Metal Art Gallery elnevezésű bemutatóterem.  Ezen a...