Apró pontocskákból életmű: Gyulai Líviusz, a nagy utazó

Gyulai Líviusz, a tavaly elhunyt grafikus kiállítását február 20 -ig nézhetjük meg a Műcsarnokban.

A magyar grafika nagy generációjának egyik utolsó képviselője volt ő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Erdélyből menekült át Magyarországra édesanyjával, életét Sopronban folytatta. Az ottani könyvtárban ismerte meg Gustav Doré metszeteit, és a Verne illusztrációkat, mondhatni, ez adta meg az első lökést művészi pályája felé. Először rajzkörbe járt, majd a budapesti Képzőművészeti Gimnáziumban tanult, később felvették a Képzőművészeti Főiskolára, ahol többek között Kmetty János volt a tanára.

Illusztrációk és animációs filmek jegyzik útját. Számos díjat tudhat magáénak, és több, mint 500 könyvet illusztrált. Képeit nézegetve belecsöppenünk egy vidám, pajzán, groteszk  mesevilágba, olyan szemszögből láthatjuk a műveket, ahogyan ő látta őket. Linómetszeteiben, litográfiáiban, fametszeteiben, rézkarcaiban, és tollrajzaiban komikus, ironizáló, karikaturisztikus és pajzán képi világ elevenedik meg. Egy interjúban ezt mondta: „Rakom a pöttyöket, mint a légy, ezek azok az idézőjelek – az én kis meghasonlásaim, groteszk kérdőjeleim –, melyeket a vonzódásaim köré ki kell tennem.”

Ábrázolásmódja közvetlen, így a néző könnyedén el tudja képzelni magát ebben a sajátos világban mely pontról pontra, pöttyről pöttyre passzol a műhöz, melyhez illusztrációként szolgál. Ugyanazt a nyelvezetet tükrözi amilyen módon a mű íródott. A Valóra vált képzelet címet viseli a tárlat, hisz ez a lenyűgöző képi világ megjeleníti az ő sokoldalú és ugyanakkor gyermeki fantáziavilágát. Aprólékos, finom rajzaival önálló tereket teremt, sajátos technikájával lenyűgöz. Bejárhatjuk a régi mesehősök, és figurák útját, legyen az Münchausen báró vagy Lipitlotty, a pesti gavallér, és Robinson.

Weörös Sándor könyvének, a Psychének illusztrálásával lett hírneves grafikus. A kiállításon megtekinthetők a Diabolós hölgy, Balzac: Borsos történetekhez készült rajzai, vagy utazhatunk mi is az öreg Casanova kocsijával, és megtekinthetjük Rinocéroszát. Megjelenítette Sterne: Érzékeny utazásait, Molière: Fösvényét, Leacock: Gertrúdját és Csokonai: Karnyónéját.

Gyulai Líviusz Valóra vált képzelet kiállítás
Gyulai Líviusz: Az öreg Casanova. Forrás: Műcsarnok

A papírra leképezett jelenetek, mesehősök, nagy humorról, pajzánságról, adott esetben erotikáról árulkodnak, szinte kedvet kapunk a mű elolvasásához is.

S habár az illusztrációt általában nem szokták külön műfajként kiállítani, mégis ezek a rajzok önállóan is kiváltják azt a katarzist, amely egy-egy mű olvasatában alakul ki bennünk, nézőkben.

De ő nem állt meg az illusztrálásnál, kipróbálta magát az animációs film területén is.

Első filmje a Delfiniába (1976), mely Gyulai Líviusz kislányról  szól, és az ő iskolába vezető  útjáról.

Második filmje az Új lakók (1977) , ez egy nagy bérházban lakó kentaurcsaládról, és a folyton akadékoskodó, veszekedő, házmesternőről szól, mely utóbbit Gyulai Líviusz saját élményeiről mintázta meg.

A Jónásban, (1997) szintén humorral színezve kerül mozgóképre a szegény próféta, amint a hajószerűen ábrázolt cethal gyomrában próbál tovább élni, megfelelni életfeladatának. Értelme hogy mindenkinek van egy feladata amit el kell végeznie, és ezzel a Jónás figurával Gyulai Líviusz markánsan tudott azonosulni. A filmet a cannesi filmfesztiválon mutatták be.

Szindbád, bon voyage! (1998), hőse egy szakadt hajléktalan, aki kukázik és talál egy varázsszőnyeget, majd beutazza a világot.

Az én kis városom (2001) Gyulai régi, gyermekkori Sopronáról szól, és az ő emlékei elevenednek meg a filmben.

Ars poétikája szerint:

„Utazóféle vagyok. De sosem csak átutazó. Arra vágyom – s tudom, e kívánságom mind elérhetetlenebb –, hogy elidőzhessek egy-egy munkám világában, a képzelet számomra nagyon is valóságos színhelyén.”

Friss

Kopogás a kunyhóban kritika (Knock at the Cabin, 2023): Kipp-Kopp

M. Night Shyamalan az egyik legnagyobb kérdőjel Hollywoodban. Tehetsége kétségtelen, hiszen olyan klasszikusok fűződnek...

„Hollywood mára elmerült önmaga kényeztetésében” – mondja a sikerrendező

Miközben a nagy stúdiók igyekeznek biztosra menni, és sok esetben használt ötletekből építkező sorozatokban,...

Közös nevező: Farkas Attila és Farkas Éva kiállításán jártunk

2021-ben nyitotta meg kapuit a Bura Károly Galéria. Itt élt a híres prímás, Bura...

Alice Határországban kritika (Alice in Borderland 2022, Netflix) – Meglehet-e menekülni a haláltól?

Életre halálra szóló játékok. Logika, kitartás, csapatmunka és erő. Ezek kellenek ahhoz, hogy valaki...
Szőke Anikó
Szőke Anikó
49 éves szabadúszó vagyok, képzőművészettel és írással is foglalkozom, és sokat szoktam emellett kreatívkodni is. Mindkettőt nagyon szeretem művelni. Szeretném, ha az olvasók is értékelnék a munkáimat.

Hasonlóak

Közös nevező: Farkas Attila és Farkas Éva kiállításán jártunk

2021-ben nyitotta meg kapuit a Bura Károly Galéria. Itt élt a híres prímás, Bura...

A fény útjai: Látogatás a K30 Art Caféban

A belvárosi Kazinczy utcában idén nyáron megnyílt hely a bulinegyed békés kis szigetének számít....

Király György és Szabó György kiállításán jártunk a Vajdahunyad várában

A Vajdahunyad várában megrendezett kortárs képzőművészeti eseménysorozat utolsó kiállítását nézhettük meg idén. Az ünnepélyes...