csütörtök, április 25, 2024

Tied a világ (Le monde est á toi – 2018) [Kritika]

Számomra két nagy csoportra oszthatók a francia filmek. Az egyik csoport, a szórakoztató, figyelmet megragadó vicces, illetve az akcióval teli izgalmas alkotások, a másik pedig az a fajta, ami után sírva csapkodjuk a mozi jegypénztár pultját, hogy, ha már elvettek az életünkből 2 órát, legalább a jegyárat fizessék vissza, mert az adott alkotás, olyan rossz volt (Pl. Legénybúcsú BT.). Ilyen kettős érzés lesz úrrá rajtam, akárhányszor egy újabb francia filmre ülök be. Mert már az sem biztosíték sokszor, ha nagy nevekből áll a szereplőgárda. Az utóbbi években volt erre is bőven példa a gallok földjéről. A Tied a világ című film viszont hozott egy harmadik kategóriát a francia filmvilágba, és amit biztos nem mondhatunk rá a film végén, hogy kár volt kicsivel több, mint másfél órát ráfordítani életünkből. A filmet az a Romain Gavras rendezte, akinek neve főként videoklip rendezőként volt ismert eddig a szakmában, és egészen Grammy-díj jelölésig vitte. Maga a film stílusa leginkább egy Tarantino és Guy Richie egyvelegnek mondható, némi francia humorral megbolondítva. Nagyszerű szereplőgárdát válogatva hozzá. Stílusát tekintve akció-thriller, némi vígjáték beütéssel és drámai mondanivalóval. Egyszerre izgulunk a főhősünk történetén, miközben jókat nevetünk a helyzetkomikumokon, de mégis elgondolkozunk azon, amik vele/velük történnek.


A főszereplő Farés (Karim Leklou) élete elég zavaros, de van egy nagy álma, hogy saját vállalkozásba kezdjen és Észak-Afrikában betörjön a jégkrémpiacra, amihez persze pénzre van szüksége. Lenne is rá némi megtakarított Euroja, csak éppen főhősünk nagyvilági édesanyja (Isabelle Adjani – akit 1976 és 1990-ben is Oscar-díjra jelöltek, az Adéle H. története, illetve Camille Claudel című filmekért) úgy gondolta, hogy a rábízott összeget inkább eljátssza pókeren. Nem marad más hátra, mint a francia alvilág egyik újdonsült drogbárójának, Poutinenak (ejtsd Putyin) (Sofian Khammes) bedolgozva, elvállal egy spanyol túrát, barátjával Henrivel (Vincent Cassel – Fekete hattyú, Bíbor folyók), hogy ezzel szerezze meg a hiányzó tőkét. Persze semmi sem olyan egyszerű, így kalandos útjuk során a francia filmekre jellemző sajátos humorral átitatott akciójelenetek sem hiányozhatnak. Ahogyan a francia-angol „örök-barátság” sem, ahol az angol frontot egy igazán nagyágyú képviseli jelen esetben és hozza a tőle megszokott unszimpatikus bűnözőt Bruce (Sam Spruell – Elrabolva 3, Legenda) szerepében.

Erre a filmre tényleg igaz, hogy ami nincs benne, az nem is létezik. Olyan aktuális témákat érint, mint például a migráció kérdése, amely Franciaországban szintén központi téma. A konteó-hívő Henri szerepét pedig annyira jól hozza Vincent Cassel, hogy bár mellékszereplője a filmnek, mégis az egyik legerősebb karakterként és ezáltal legszórakoztatóbb figuraként szerepel a filmben, ahogy elmélkedik a világ összeesküvés-elméletein. És ha valakit megkérdezünk, – aki vérbeli francia film fanatikus-, hogy mi az a kellék vagy öltözék, ami nem hiányozhat egy francia produkcióból sem, biztos tudni fogja a választ: a focimezek! Na itt aztán PSG-től kezdve a Német válogatotton át a Rangersig minden csapatot megtalálunk. Ami pedig külön említésre méltó, hogy nagyon jó zenei válogatást “youtubeoztak” össze a készítők, így több közkedvelt pop és filmsláger is felcsendül a játékidő alatt.

A magyar forgalmazó, az ELF Pictures lépett egy merészet azzal, hogy a Wellhelloból (is) ismert Fluor Tomit kérte meg, hogy turbózza fel a magyar szinkront és a rá jellemző fiatalos szlengekkel adjon némi pluszt a filmhez. Sokszor tapasztaljuk, hogy egy jó szinkron mennyit tud dobni egy mozin. Ahol, ha igazán jókor, és jó helyen ütnek a poénok, akkor egy egyszerű filmből is kultuszfilm válhat –pl. Torrente, Ford Fairlane stb. – hála a jó szövegeknek. A Tied a világ esetében is várható, hogy a közönség fogékonyabb fele átvesz majd a hétköznapi szóhasználatba egy-két beszólást. De, ha már említettem a Wellhello-t, akkor a zenekar másik tagja, Diaz sem maradhatott ki a buliból, igaz Ő, mint szinkronhang kapott szerepet egy “drogdíler” személyében. De rajta kívül még más ismerős hangot is hallhatunk a film során, mint például: Eckü, Ganxsta Zolee, Csonka András, Cooky és Csőre Gábor.

Neked mennyire tetszett a film?
Olvasói értékelés2 Votes
13


Tied a világ
Összességében
A Tied a világ több mint egy egyszerű, francia akció-vígjáték. Mindamellett, hogy szórakoztat, ad egy jelenlegi francia korképet is nekünk és a tartalmi mondanivalóval a család, a szeretet, az álmokba, de főleg az önmagunkba vetett hitről szól. Nem véletlen lett ez a címe, hiszen, ha hiszel a célodban és teszel is érte, akkor bármilyen akadály lehet előtted, el fogod érni azt és Tied lesz a világ. A csavarokkal teli film, bár az elején lassan és helyenként némi zavarral indul be, de a fordulatokkal teli eseménysorozat végére okozhat némi meglepetést.
Pozitívumok
Jól kitalált karakterek
Humoros szöveg
Fordulatos történet
Negatívumok
Lassan pörög fel a cselekmény
80
Értékelés

Friss

City scape, avagy Budapest sokféle arca: Az Álmatlanság című kiállításon jártunk a Zikkurat galériában

Alvászavar, insomnia, alvásképtelenség. Sokan küzdenek ezzel a problémával. A Zikkurat galériában olyan képzőművészek alkotásait...

Horrortörténeti remekművek részhalmazait kombináló alkotás: Szeplőtlen (Immaculate – 2024) kritika

Sydney Sweeney az Eufória óta az egyik legnépszerűbb színésznővé vált egy olyan filmipari közegben,...

ARA San Juan: Az eltűnt tengeralattjáró minisorozat (ARA San Juan: The The Submarine that Disappeared limited series, 2024 – Netflix) kritika

Ha hirtelen össze kell foglalnom, mit gondolok összességében a Netflix ARA San Juan: Az...

A művész és a társadalom – Szurcsik József: A varázsló kertje című kiállításán jártunk

Szurcsik József képzőművész kiállítása a Műcsarnokban látható. Címe: A varázsló kertje. A címadó képet...
Dörgő Dániel
Dörgő Dániel
A filmek, a mozik mindig is kiemelt részét képezték életemnek. Lassan huszadik éve lesz, hogy belekerültem a filmkészítés világába. Megannyi élmény ért ezalatt a két évtized alatt, sok produkcióban részt vehettem, világsztárokkal forgathattam. Majd jött egy lehetőség, hogy írhatnék kritikákat is. Számomra fontos szempont, - hogy sokakkal ellentétben- én nem akarom megmondani a nézőnek, hogy egy film jó-e vagy sem, kell-e szeretni vagy sem. Hanem, minél objektívebb alapon bemutatni egy alkotást, hogy az olvasó maga döntse el, az adott mozi számára mit nyújthat. Persze a kritikaírás tartogat magában szubjektivitást is, de minden embernek mások az igényei, így inkább az adott film érdekességeire, valamint az azzal kapcsolatos, fontosabb információkra helyezem a hangsúlyt. Hisz mindenki el tudja maga dönteni, hogy az neki tetszett-e vagy sem. Műfajban vannak prioritást élvező filmek számomra is, de szívesen megtekintek olyan alkotásokat is, melyeket alapból lehet nem néznék meg. Volt erre is példa már és rájöttem, minden filmből lehet tanulni, minden műfajra nyitottnak kell lenni. Így fejleszthetjük ismereteinket és önmagunkat is. Örömmel tölt el, hogy egy olyan nagyszerű csapat tagjaként, mint az Artsomnia, oszthatom meg filmes véleményem a közönséggel.

Hasonlóak

Horrortörténeti remekművek részhalmazait kombináló alkotás: Szeplőtlen (Immaculate – 2024) kritika

Sydney Sweeney az Eufória óta az egyik legnépszerűbb színésznővé vált egy olyan filmipari közegben,...

Egy magányos űrhajós története a naprendszer peremén: Az űrhajós (Spaceman – Netflix, 2024) kritika

Számomra sajnos a 2023-as év nem éppen a filmek aranyéve volt. Keveset is kaptunk...

Népirtás a szomszédban: Érdekvédelmi terület (The Zone of Interest, 2023) kritika

Jonathan Glazer legújabb filmjével bizonyítja, hogy képes arra, amire a legnagyobbak: bármilyen műfajú filmet...