Ahogy belépünk a Műcsarnok lenti termébe, Borza Teréz kiállítására, Rónay György verse fogad minket a falon. Címe: Jelenlét. Bár Isten nevét nem mondja ki, mégis mindenki tudja, hogy erről van szó: Istent látni mindenben, égen és földön. „Pillants körül a földön, ott van fűben virágban.”
Szorosan a tárlathoz kapcsolódva mintegy megmagyarázza, milyen céllal és szándékkal vannak ezek a művek kiállítva, és milyen gondolatkörhöz kapcsolódnak.
A rendkívül vékony rétegű, átlátszó, fehér porcelánból készült szobrok sötétben várják, hogy megtekintsük őket. Még több jelentést kapnak azáltal, hogy belülről vannak megvilágítva. Nemhiába az a címe a tárlatnak, hogy a Fény metamorfózisa, vagyis átalakulása. Itt a fény csapdába esik, és szinte már líraian sugárzik, így törve át a vékony, fehér rétegeket. Egyáltalán nem hideg ez a fény, hanem meleg, van benne valami halvány lélekszerű és élő. Valóban az a cél, hogy bemutassa csodálatos univerzumunkat. Megfoghatatlan valami; bár tudjuk, hogy fotonokból áll, mégis maga Isten. Mindenütt ott van körülöttünk: a mi világunkban. Az örökös körforgást, a halál és az újjászületés ismétlődő eseményeit ábrázolja a művész, a fény–sötétség kontrasztjának segítségével.
Azt is jelképezheti ez a tárlat, hogy a sötétségben a fény, Isten fénye jelent szinte mindent. Átalakul, miközben megvilágítja a textúrákat, és az organikus formákat. Évszakváltás, Rügyfakadás, Virágzás, Tavasz, Lélekfény. Csak néhány cím a sok közül. A Jóisten gondoskodik a természetről is. „De volt mag mely a jó földbe hullott.”
Borza Teréz megfogalmazásában a virágkelyhek, vagy kagylók, netán halak, tojások picit változnak csak, mert valahogyan mind egy formavilágba tartoznak. A művész régi kínai égetési eljárást alkalmaz, kézzel is megműveli a porcelán masszát, és textillel, papírral, néha rizsszemekkel hagy nyomokat ezen a vékony rétegen. Nemcsak porcelánból készülnek azonban ezek a szobrok, van itt még papír is, mint alapanyag.
A sok tojást szemléltető szobor pálmaháncs és merített papír alkalmazásával készült. Címeik: Feltörte, Kirepült, Elhagyott fészek. A kismadárnak mi csak a hátrahagyott jeleit látjuk, a tojáshéjakat. Aztán vannak itt süttői mészkőből és carrarai márványból, indiai gránitból készült makettek is. Köztéri szobrainak kis modelljei ezek, melyek fotóval is illusztrálva vannak. Az 56-os emlékműnél, és a Szent Margit szobornál a mindig változó kültéri fény különböző részleteket emel ki.
Ezek már nemcsak iparművészeti, hanem képzőművészeti alkotások, de ez az állítás igaz a többi kis szobrocskájára is. A Ferenczy Noémi díjas művész életmű kiállítása július 31-ig megtekinthető a Műcsarnokban.
