Napjaink egyik legtöbbet foglalkoztatottabb színészével, a mindig közvetlen és barátságos Szabó Simonnal Dörgő Daniel, az Artsomnia filmes oldalának rovatvezetője készített exkluzív interjút legújabb filmje, a Pesti Balhé apropóján. A beszélgetésre a budapesti Continental Hotelben került sor, ahol több jelenetet is forgattak, így aktuális volt ennek a helyszínnek a választása.
Artsomnia: Köztudottan Te is nagy filmrajongó vagy. A karantén adta időszakot Te hogyan élted meg mint művész és mint mozifan?
Szabó Simon: Rá kellett szokni a netes cuccokra. Eddig sosem volt Netflixem, HBO Go-m, fizetős YouTube-om, most mindháromra előfizettem. És azon néztem a filmeket. Volt, ami nagyon tetszett, volt, ami kevésbé. De hát így lehet átvészelni, otthoni mozizással.
A.: Gondolom, akkor volt bőven mit bepótolni.
Sz.S.: Rengeteg. Eddig nem tudtam például, mi az a Stranger Things. Sok mindent megnéztem, sok mindent nem. Meg hát lehet olvasni is, játszani vagy aludni jókat.
A.: Vagy főzni, ahogy láttuk a Facebook-oldaladon.
Sz.S.: Igen, rengeteget főztem, a gyerekekre, családra főleg én főztem, persze ezt is élvezettel tettem. Ha nem lett volna ez a betegség és az online tanítás, nagyon jól el lettünk volna a karanténban.
A.: Térjünk rá a filmre. A Pesti Balhét tavaly forgattátok. Ez lett a harmadik dátum, ami a premiert illeti. Először tavasz körül volt tervben, majd augusztus 13., végül sikerült két héttel korábban, július 30-ára tenni a premier dátumát. Mi számodra a fő üzenete ennek a filmnek?
Sz.S.: A fő üzenete mindenféleképpen a barátság. Az életre szóló barátságokról szól.
A.: Számodra mit jelent a barátság fogalma?
Sz.S.: Számomra a barátság pontosan ezt jelenti, amiről a film is szól. Ha valakit gyerekként a szívedbe zársz, azt felnőttként sem tudod elengedni. És nekem az a szomorú apropója itt ennek az egésznek, hogy pont pár hete veszítettem el a legjobb gyerekkori barátomat. Nagyon nehéz volt így néznem a filmet, hogy a filmbeli karakterem is hasonló cipőben járt.
A.: Már Te is láttad a filmet. Hogy vagy megelégedve a végeredménnyel?
Sz.S.: Most láttam 3-4 napja és nagyon meg vagyok elégedve. Nagyon szeretem ezt a filmet, iszonyatosan pörgős, nagyon jó helyszíneken, kiváló kollégákkal, egy kellemes, de nem akar sokat mondani sztorival. Ez pont jó film arra, hogy visszacsábítsa az embereket a moziba.
A.: Volt kedvenc jeleneted?
Sz.S.: Én azt élveztem leginkább, ahol a kaszkadőrjeleneteket megcsinálhattam. Arra nagyon rá voltam gyógyulva a kezdetektől. És persze minden olyan jelenet, ahol így együtt voltunk. Ajándék ilyen színészekkel együtt szerepelni. Mindenkit ismertem, kivéve az Andit (Petrik Andrea – a szerk.), egy nagyon jó csapat állt össze.
A.: Kialakítottál valakivel különösebben jó, szorosabb kapcsolatot?
Sz.S.: Az Elek Ferivel. Nagyon egymásra találtunk, nagyon szeretem és remélem, sokáig így is marad. De a Bélát is nagyon régóta ismerem. Van közös múltunk mindenkivel. De Ferivel „intimebb” a kapcsolat.
A.: Jet, aki a filmbeli karaktered, igazi „indián-fanatikus”. Neked van bármilyen hasonló kapcsolatod az indián kultúrát illetően?
Sz.S.: Annyira azért nincsen. Megvan nagyjából az összes ilyen Bőrharisnya, Winnetou, Vadölő Cooper-regény stb., de nem igazán olvastam el őket. Nem volt soha ilyen „indián-kattanásom”, jobban érdekeltek a nindzsák, a szamurájok. De abszolút át tudom érezni. Egy gyönyörű kultúra volt egészen addig a pillanatig, míg el nem lettek nyomva, mint népcsoport. Tetszik, de nem feltétlen az én világom.
A.: Említetted a részedről a kaszkadőri részét is a forgatásnak. Hogy jött, hogy szeretnéd a veszélyesebb jeleneteket is Te magad játszani?
Sz.S.: Én már régen is több, kisebb-nagyobb kaszkadőr jelenetet megcsináltam magamnak, amikor arról volt szó. Illetve Pintér Tamás vezetésével már tizenévesen elkezdtük a színpadi verekedéseket, mozgásokat tanulni. De a Kivés Gyuri, majd a Gulyás Kiss Zoli, a magyarországi kaszkadőrök, illetve kaszkadőr szakértőkkel mindenkivel dolgoztam, pl. Unger Béla, Piroch Gábor. A fizimiskámból adódóan mindig megtaláltak azok a szerepek, amikben kellett valamit csinálni. Majd itt olvastam a forgatókönyvet és láttam, hogy olyanok vannak, amiket nagyon csúnya volna dublőrrel megoldani. Sokkal jobban állna a filmnek, ha azokat én csinálnám meg. Ezeket már nagyon vártam.
A.: Mennyi volt ezeknek az akciójeleneteknek a felkészülési ideje?
Sz.S.: A verekedéseket nagyjából a forgatások előtt vettük át. Az eséseket és az ilyen hasonlókat egy-két héttel előtte elkezdtük gyakorolni. Azokat muszáj, mert azokra rá kell készülni. Annak is ki kell derülnie, hogy meg mered-e csinálni.
A.: Lóth Balázs rendező mit szólt hozzá?
Sz.S.: Nem tudta. Meglepi volt a Balázsnak. Már nagyon ideges volt „Hogy ma lesz ez az esés és hol van már a kaszkadőr?! Látni akarom, hogy néz ki, hasonlít-e Simonra meg hogy vesszük fel?!” Egyszer csak ott voltam, hogy „Hát itt vagyok. Én csinálom meg.” Végül tökre örült neki igazából.
A.: A mozifilmek mellett sorozatokban is szerepelsz. Melyik áll hozzád közelebb?
Sz.S.: Igen, most a Drága örökösök, ami megy. De a filmezés inkább. Abba sokkal többet bele lehet tenni. Nincs olyan hajtás. Jobban ki tudsz dolgozni jeleneteket, keretesebben lehet kicsit dolgozni. Egy sorozatban mindig nagy a rohanás. Én pedig nem vagyok egy rohanós típus, inkább a lustább emberekhez tartozom.
A.: A közeljövőben van tervben más film, amiben majd láthatunk még?
Sz.S.: Lesz majd egy Más Liga című focihuligános vígjáték-dráma keverék, abban is fel fogok bukkanni pár kocka erejéig.
A.: Annak van már esetleg kitűzött dátuma?
Sz.S.: Az lehet bárhol, bármelyik stadionban majd leadják, nem?! Hisz focis film. (nevet)
A.: Visszatérve még a Pesti Balhéra. Kinek ajánlanád leginkább ezt a mozit?
Sz.S.: Gyakorlatilag mindenkinek, aki szereti ezt a pörgős akció-vígjáték stílust, ráadásul a magyar filmeket. Ez itt most nagyon fontos, hogy végre új, magyar film hosszú idő után. És akinek számít a barátság, a szeretet, az egymásért való tevés, ahol egymásért tesznek a barátok. Azoknak fontos lesz ez a film.