Másfél év várakozás után, július 4-én végre megérkezett a Netflix legnagyobb siker szériájának folytatása, amit azon nyomban meg is néztünk, hogy az évad mind a 8 részéről minikritika formában számolhassunk be nektek. A véleményezések kerülik a cselekmény nagyobb fordulatainak ellövését, de mivel lehetetlen egy nyolc órás sorozatról úgy írni, hogy kisebb információ morzsát ne csepegtessünk a történetről, így kisebb utalások előfordulhatnak, ezért elsősorban azoknak ajánjuk, akik már befejezték az évadot.
Első fejezet: Suzie, hallasz? (Chapter One: Suzie, Do You Copy?)
Az első rész, a második évad bevezetéséhez hasonlóan teljes egészében az alapozásra helyezi a hangsúlyt. Kisebb csoportokra bontva tudhatjuk meg, hogy mely szereplőkkel mi történt az elmúlt közel egy évben és, hogy az akkori események milyen hatással voltak rájuk. A gyerekek már felnőtt, vagyis inkább tinédzser korba léptek, ami azon nézők számára kiábrándító lehet, akik pont a főbb szereplők gyermeki mivolta miatt szeretett bele annó a sorozatba. Részemről viszont azt gondolom, hogy ez elkerülhetetlen volt, és a készítők nagyon jól nyúltak a felnövés velejáróinak bemutatásahoz. Az viszont igaz, hogy a romantikus szál(ak) már most túlsúlyban van(nak) főleg az elődökhöz képest. Az új szereplők egyébként egytől-egyik remekek, a 80-as évek hangukata még mindig nagyon átjön, ahogy az is, hogy a költsévetést rendesen megemelte a Netflix.
Rendező(k): Duffer fivérek
Utalások: Magnum, A holtak napja, X-Men, Cheers, Star Wars IV. – Egy új remény,
Sláger: Corey Hart – Surrender
Játékidő: 50 perc
Második fejezet: A plázapatkányok (Chapter Two: The Mall Rats)
Az első részben olyan jó volt újra együtt látni a srácokat, de sajnos ez nem maradt így sokáig. A már ismert dramaturgia szerint ugyanis szét kellett vállniuk ilyen-olyan okok (direkt nem részletezem, mert spoiler lenne) miatt, ami persze szükséges, hiszen még további 7 órányi játékidőt kell kitölteni, de olyan jó lett volna még picit együtt látni őket. Ettől függetlenül a különböző mellékszálak mindegyike izgalmas, érdekfeszítő és szórakoztató. Személyes kedvencem nem titkoltan Steve és Dustin párosa, akik továbbra is annyira jók együtt, hogy az külön sorozatért kiált. Hopper, mint gondoskodó apuka telitalálat, ahogy Max és Eleven egyre szorosabbá fűződő barátságában is van potenciál. És ezúttal végre Jonathan és Nancy szála sem teljesen érdektelen, akik ismét nyomozásba kezdenek. Billy személyében pedig már most a sorozat egyik legfenyegetőbb gonoszát köszönthetjük…
Rendező(k): Duffer fivérek
Utalások: –
Sláger: Madonna – Material Girl
Játékidő: 50 perc
Harmadik fejezet: Az eltűnt úszómester esete (Chapter Three: The Case of the Missing Lifeguard)
Ahogy az már korábban is jellemző volt a szériára, úgy most is igaz, hogy igazán a harmadik résztől kezdve kezdtek el felpörögni az események. Főleg miután minden szereplő, vagyis inkább minden kisebb csoport külön nyomozásba kezd. Max és Eleven az eltűnt úszmester esetét szeretnék felgöngyölíteni (ahogy arra a cím is utal), ami végig izgalomban tartja a nézőket, Hopper és Joyce újra látogatast tesznek a Hawkins laboratóriumban, ahol összeakadnak az évad – a Terminátorra megszólalásig hasonlító – egyik rosszfiújával, Dustin és Steve pedig a maguk vicces és szórakoztató módján próbálják meg kideríteni, hogy az oroszok milyen rejtélyes üzelmet folytatnak a frissen nyílt Starcourt plázában. Ami viszont igazán feledhetetlenné teszi ezt a részt, az az a jelenet, amiben Mike elmodja Will-nek, hogy vége a gyerekkornak és neki is ideje lenne felnőnie és a közös D&D helyett baratnőt kéne keresnie. Amellett, hogy Mike ezzel tulajdonképpen megfogalmazza az új évad lényegét, összetöri Will szívét és ezzel együtt talán a miénket is picit. Nem az évad legjobbja, de eddig messze ez volt a legérzelmesebb felvonás.
Rendező(k): Shawn Levy
Utalások: A karate kölyök
Sláger: Wham! – Wake Me Up Before You Go-Go
Játékidő: 49 perc
Negyedik fejezet: A Szauna-teszt (Chapter Four: The Sauna Test)
Ahogy fentebb is írtam az új évad a harmadik résztől kezdve vette fel a ritmust igazán, a negyedikben pedig erre kapott még egy adag adrenalin löketet is, amitől mindenki turbó fokozatra kapcsolt. Nem akarok semmit sem elkiabálni, de a széria egyik legakciódúsabb epizódja lett a Szauna-teszt. A gyerek csapat (Dustin-t) leszámítva újra együtt, hogy felvegyék a harcot a Billy-vel és az őt megszállt Elmenyúzóval. És ez az epizód ismételten bebizonyította, hogy a Stranger Things akkor a legjobb, amikor ezek a srácok (és lányok) összefognak és vállt vállvetve harcolnak a gonosz ellen. A vége felé lejátszódó csata Billy és Eleven között valami fantasztikus volt, hála a nagyobb költségvetésnek. Komolyan sok blockbuster is megirigyelhetné. A látványos akció szcéna mellett a negyedik rész másik nagy erőssége Erica (Lucas húga), akinek minden szava és megmozdulása aranyat ér, és aki tökéletesen bele illik Dustinék csapatába. Cary Elwes viszont egyelőre elég elvesztegetett karakternek tűnik, ahogy Jake Busey is.
Utalások: DC képregények
Sláger: –
Rendező(k): Shawn Levy
Játékidő: 52 perc
Ötödik fejezet: A megnyúzott (Chapter Five: The Flayed)
Ha a negyedik részre azt mondtam, hogy a legakciódúsabb az új szériát illetően, akkor az ötödik talán a legijesztőbb az eddigiek közül. A készítők nem hazudtak, amikor azt mondták, hogy a napsütés (ami egyébként meglepően jól áll a sorozatnak) ellenére ez lesz a legbrutálisabb. A korábbi részekben is láthattunk már cifra dolgokat, de amit ennek résznek a végén kapunk az hátborzongatóan zseniális és meglepően véres. Az (egyik?) új szörny is elképesztően jól néz ki, igaz csak rövid ideig láthatjuk.
Rendező(k): Uta Briesewitz
Utalások: –
Sláger: –
Játékidő: 51 perc
Hatodik fejezet: Sokból egy (Chapter Six: E Pluribus Unum)
Az ötödik rész elég nagy cliffhangerrel ért véget, de szerencsére a hatodik pont ott veszi kezdetét ahol a legutóbbi felvonás abba maradt. Végre akcióban is láthatjuk az új szezon egyik szörnyét, ami valami brutálisan jól néz ki és néhány látványos akció is köthető a megállításához kapcsolódóan. Néhány kérdésre is választ kapunk és a szálak is kezdenek összeérni lassan. A rész legnagyobb pillanata viszont meglepő módon nem valamelyik főhőshöz köthető, hanem Billy karakteréhez, aki végre kapott némi háttértörténet és ezáltal jobban megérthettük cselekedeteinek java részét.
Rendező(k): Uta Briesewitz
Utalások: Én kicsi pónim
Sláger: –
Játékidő: 59 perc
Hatedik fejezet: A harapás (Chapter Seven: The Bite)
Az előző epizód végén teljes formát öltő Elmenyúzó szörny nem tétlenkedik és Eleven, valamint a többiek nyomába ered. Nem tudom eléggé kihangsúlyozni, hogy a korábbi két évadhoz képest mennyit fejlődött a sorozat, már ami a technikai részt illeti. Nem elég, hogy az operatőri munka valami elképesztően profi (bár nagy részt ez eddig is igaz volt), de a vizuális effektusok terén is olyat nyújt ez a sorozat, ami mellett több közelmúltban bemutatott mozifilm is elbújhatna. A durvább részeket ezúttal is humorral próbálják oldani a készítők, amit elsősorban Dustinnak és Erica-nak köszönhetünk. A Steve és Robin között elhangzó beszélgetés pedig nagyon bensőséges és nem várt fordulatokkal is szolgál. És még a stáblista előtt összeáll a teljes szereplőgárda, amire már oly rég óta vártunk.
Rendező(k): Duffer fivérek
Utalások: Vissza a jövőbe
Sláger: Bonnie Tyler – Total Eclipse of the Heart
Játékidő: 55 perc
Nyolcadik fejezet: A Starcourti csata (Chapter Eight: The Battle of Starcourt)
A Stranger Things harmadik évada elejétől a végéig igazi érzelmi hullámvasút volt. Hol nevettünk, hol szomorkodtunk, ahol pedig kellett ott féltünk. A befejezésre ezek a jelzők pedig hatványozottan igazak. Meg merem kockáztatni, sőt ki is jelentem, hogy a mozifilm hosszúságú évadzáró minden téren a teljes sorozat legjobbja. Az Elmenyúzó és a fiatalok közti csata a bevásárlóközpontban egyenesen fenomenális, amit akár órákig is képes lettem volna elnézni. Emellett ebben a részben látható talán a széria legeslegviccesesebb jelenete is, ami nem meglepő módon Dustin-hoz köthető. Az utosó 10-15 perc pedig garantáltan meg fog majd ríkatni minden rajongót. Dühünkben, csalódottságunkban, vagy épp szomorúságunkban ne kapcsoljuk ki azonnal, mert van egy stáblista közbeni jelenet is!
Rendező(k): Duffer fivérek
Utalások: Végtelen történet
Sláger: Peter Gabriel – Heroes
Játékidő: 77 perc
