Lassie hazatér (Lassie: Eine Abenteurliche Reise – 2020) [Kritika]

77 év telt el lassan, azóta, hogy 1943. október 7-én New Yorkban megjelent Eric Knight, azóta klasszikussá vált regényéből az első filmváltozat, Lassie hazatér címmel. Az elmúlt évtizedekben készült sorozat is belőle, mesefilm és más filmfeldolgozás, mint a 2005-ös Lassie című amerikai-angol-ír-francia családi kalandfilm. A 2020-as változat ezúttal a német filmesek munkájának gyümölcse. A történet hasonló az eredeti, Fred M. Wilcox rendezte klasszikushoz, de a történet jóval egyszerűbb lett. Nincs benne kimondottan gonosz szereplő. Akik a negatívabb karakterek, azok is inkább a viccesebb figurái a filmnek, mintsem utálni való rosszakarók. Kimondottan családi kikapcsolódásra tervezett film, német módra. Akik ismerik a német filmeket, azok hangulati és képi világát, nekik természetességgel fog hatni a szereplők és az őket körülvevő díszleletek megjelenítése és az ebből eredő feldolgozás. A filmben játszó szereplők közül talán egy női karakter van, aki ismerős lehet a magyar mozirajongóknak, Jana Pallaske, Franka szerepében, akit legtöbben a Fák Jú tanárúr Charliejaként ismerhettünk meg. Rajta kívül a többi színész inkább a német filmeket jobban ismerőknek mondhat valamit. A rendező Hanno Olderdissen volt, míg a forgatókönyvet Jane Ainscough írta. A kutyás filmekkel nehéz mellé lőni, ezt évről évre megtapasztalhatjuk. Már tavaly is elég sok film jött ki a mozikba, ahol egy-egy kedves eb volt a főhős.

 

A német változatban Lassie egy lassan négy főre bővülő családban éli napjait, ahol apuka elveszíti munkáját a helyi üveggyárban. Az új albérlet tulajdonosa, ahova frissen költöztek, egy Szomszédok féle Janka néni 2.0 német változatára emlékezet minket. Ő nem igazán tűri a nagyobb testű háziállatot a lakásban, így a családfő, Andreas Mauer (Sebastian Bezzel) kénytelen ideiglenesen a volt főnökéhez, Graf von Sprengelhez (Matthias Habich), az üveggyár tulajdonosához adni megőrzésre Lassiet. Andreas fia, Florian (Nico Marischka) nehezen viseli kedvence távollétét. Amikor von Sprenger úr unokájával kettesben egy üzleti útra mennek, magukkal viszik Lassiet is, aki megszökik tőlük és elindul, hogy „szokásához híven” hazatérjen.

 

A mozi képi világa, a klasszikus német hegyeket, zöld tisztásokat és azt a megszokott festői idillt eleveníti meg amit megszokhattunk, ha germán filmeket nézünk. Bár az eredeti Lassie elég kalandos utat tett meg, a 2020-as német változat inkább az emberi oldalról mutatja be a történetet. Bár látunk benne a skót-juhásszal kapcsolatos történéseket, sokszor az az érzésünk, hogy a készítők azért tettek egy-egy kutyás részt, hogy mégse kanyarodjon el az eredeti műtől. Ettől függetlenül végig a maga nemében pörgős, folyamatos az cselekménysor. Bár akad benne pár logikai bökkenő, de ez inkább a felnőtteknek tűnhet fel, a célközönség, a gyerekek élvezni fogják az alkotást.

Vannak benne olyan szereplők, akik egy ilyen filmből többnyire elengedhetetlen velejárói a hasonló alkotásoknak, de pont ezek a karakterek adják a legvidámabb perceket a mozinak. A csípős nyelvű, de hűséges komornyik, a félnótás kertész illetve a már említett rosszindulatú háztulaj-banya, mind hozzáadnak a történethez. Persze nem maradhat ki, – mint egy német filmből sem – itt sem, hogy ne legyen egy szellentős poén, ami lassan védjegyévé válik germán alkotásoknak.

Ami viszont nagyon kellemes üzenettel bír, hogy a Mauer család egy igazi klasszikus család képét jeleníti meg, ami a mostani filmekből eléggé hiányzik. Hiába játszódik napjainkban a történet, nagyszerű látni, hogy a szülők, hogyan nevelik a gyereküket. De leginkább az, hogy a kisfiúnak, nincs -de szükségtelen is – mobiltelefonja. Mégis teljes, boldog életet tud élni, mert ott van neki Lassie. A film ezzel jó példát mutat, hogy így is lehet gyereket nevelni és lehet boldog a gyerek minden elektronikai kütyü nélkül is. Sőt, ahogyan a tanárnő problémamegoldó-képessége is példaértékű. A film tele van olyan apró, de mégis fontos üzenettel, mely egy családi filmet ki tud emelni a többi közül. Bár néha lehet olyan érzésünk, hogy kissé elveszíti a kontrollt a történet alakulása során a készítői gárda, kissé csapongva elfelejt dolgokat, végül mégis sikerül egy kerek egésszé alakítania a cselekmény folyamatot. A 96 perces német családi mozi, – mely egyébként a Warner Bros. égisze alatt született – kellemes kikapcsolódást nyújthat az egész család számára. A 6 éves kortól nézhető mozi, azon kívül, hogy ismét elhoz nekünk egy régi kedvenc kutyát, Lassiet, olyan üzenetekkel bír, mint a szeretet, a kitartás, a család és összetartozás valamint a megbocsájtás fontossága.