Igaz háborús történet: A helyőrség (The Outpost, 2019 – HBO) kritika

„Ahhoz, hogy győzzünk, nem nekünk kéne ott fent lenni?” Az afgán háború legvéresebb csatája úgy, ahogy volt

Vannak történetek, melyek vásznat kívánnak, ilyen például A helyőrség is. Az afgán háború legvéresebb csatája, a kamdeshi ütközet kiáltozott a megfilmesítésért. Rod Lurie mindenki örömére belevágott filmmel olyat alkotott, mely megért minden leforgatott másodpercet. 

Láttunk már háborús filmet eleget, és tudjuk, hogy mitől döglik a lény. Aki erre a műfajra adja fejét, annak van honnan meríteni. A Ryan közlegény megmentése, a Black Hawk Down és a 13 óra után keményen ott kell lennie egy rendezőnek, hogy megugorja ezt a hatalmas magasságba helyezett lécet. A Helyőrségnek, úgy tűnik, ez sikerült. 

A helyőrség
Scott Eastwood A helyőrség c. filmben (forrás: Mis.Label DK)

2009. október 3-án 300-nál több felfegyverezett tálib rohanja le a stratégiailag katasztrofális helyre – egy völgy kellős közepére – épített „Keating” nevet viselő amerikai harcálláspontot. A csatában 79 amerikai, 42 afgán, 2 lett katona állt szemben 300-nál több tálibbal. Mire eloszlott a puskafüst, a helyőrséget védők közül 49-en haltak vagy sebesültek meg. 

A film a csata előtti időszakot, a csatában harcoló katonákat és magát a csatát mutatja be pontos, a nagy elődöket például vevő módon. Még a képernyő előtt ülve is érezni lehet, ahogy percről percre nő a feszültség. Elképzelhetjük, milyen volt a hegyek szorító ölelésében szolgálni, arra várva, hogy mikor lőnek be a táborba a magasból, onnan, ahonnan agyaggalamb-lövészetnek tűnik egy posztoló katona leterítése.

Orlando Bloom (forrás: Mis.Label DK) )

Rod Lurie (Szalmakutyák) rendező nem vaktában vágott bele a megfilmesítésbe. Jake Tapper, a CNN műsorvezetője bestsellert írt a témában The Outpost: An Untold Story of American Valor címmel. Ezt a művet vette alapul Rod Lurie. Továbbá riportokat készített a csatát átélt katonákkal, így tényleg első kézből kaphatott információkat arról, hogy mi történt abban a völgyben. 

A film nem attól jó, hogy lövöldöznek benne és nagy robbanások csattannak mindenhol, hanem attól, hogy bár színészek játszák a szerepeket, mi mégis elhisszük, hogy ott vagyunk közöttük. A hangvétel közvetlen, és okosan követi az ilyen típusú történetmesélés íratlan szabályait. A szereplők emberközeli karakterek, a jelenetek sorában nem találunk hatásvadász kliséket. Egy pokoli rossz helyen található helyőrség életét ismerhetjük meg, míg el nem jutunk addig a pontig, amikor leszakad az ég. 

A látvány persze magáért beszél. Lorenzo Senatore, aki a Wonder Woman után itt is kipróbálja magát, érti a szakmáját. A néző ott van a táborban, mellette robbannak a bombák, süvöltenek a lövedékek. Azonban mindez nem lenne elég, ha nem éreznénk mögötte a drámát, a kilátástalanság közepette küzdő katonák elszántságát. A filmet nem is jellemezheti jobban a Ben Keatinget alakító Orlando Bloom játéka, mely nemhogy hiteles, de egyenesen természetes. 

Szólni kell továbbá a film szerkezetéről is, mely bár követi a jól bevált utat, mégis említést érdemel. A történet első órája maga a felvezetés, melyben megismerjük a szereplőket, a helyzetet, és amelyben úgy rakódik a feszültség egyik percről a másikra, mint a hegyoldalra eső hó a lavina előtt. A következő órában láthatjuk a valós időben 12 órát felölelő tűzharcot, melyet az ütközet utáni események zárnak mintegy összefoglalva, búcsúztatva a nézőt. A feszültségkeltés mesteri, az arányok tökéletesek.

Kwame Patterson és Scott Eastwood (forrás: Mis.Label DK)

A stáblista alatt megismerhetjük a csatában elveszett és a csatát túlélő katonák portréit, mint ahogy eszünkbe jut egy másik, hasonló dramaturgiával, de jóval korábban készült háborús filmeposz, a Mel Gibson főszereplésével leforgatott Katonák voltunk (2002). 

Ha az tetszett, ez a film sem fog csalódást okozni.  

Friss

The Last of Us 1-3. rész kritika (The Last of Us, 2023 – HBO Max)

Kevés olyan film, pláne sorozat van, amit az ún. mozaikcsalád képes együtt nézni. A...

Kopogás a kunyhóban kritika (Knock at the Cabin, 2023): Kipp-Kopp

M. Night Shyamalan az egyik legnagyobb kérdőjel Hollywoodban. Tehetsége kétségtelen, hiszen olyan klasszikusok fűződnek...

„Hollywood mára elmerült önmaga kényeztetésében” – mondja a sikerrendező

Miközben a nagy stúdiók igyekeznek biztosra menni, és sok esetben használt ötletekből építkező sorozatokban,...

Közös nevező: Farkas Attila és Farkas Éva kiállításán jártunk

2021-ben nyitotta meg kapuit a Bura Károly Galéria. Itt élt a híres prímás, Bura...
Varga Lóránt
Varga Lóránthttp://www.vargalorant.hu
A nevem Varga Lóránt és író vagyok. Nyomtatásban megjelent műveim mellett két éve "közösségi íróként" tevékenykedem, ami nyomon kísérhető honlapomon és Facebook oldalamon is. Kis gyerekkorom óta nézek filmeket. Ennek megfelelően mindig is közelemben maradt ez a művészeti ág. Egyetemi éveim alatt számtalan filmesztétika kurzus hallgatója voltam. Ha akarjuk, ha nem a XX. század második felétől a vizuális kutúra átvette a vezető szerepet. A tény fölött egyetlen író sem hunyhat szemet. Ennek szellemében egy általam vezetett, immár 10 éves Olvasókör is rendszeresen tárgyal filmalkotásokat. Olvasni jó. És jó filmet nézni is jó. Ez van!

Hasonlóak

Kopogás a kunyhóban kritika (Knock at the Cabin, 2023): Kipp-Kopp

M. Night Shyamalan az egyik legnagyobb kérdőjel Hollywoodban. Tehetsége kétségtelen, hiszen olyan klasszikusok fűződnek...

A titokzatos nő kritika (Decision to Leave/Heojil kyolshim, 2022) – A bűn, és a szerelem összefonódása

Ez az alkotás, annak a Park Chan-wooknak a legújabb műve, akinek az életművében már...

Babylon kritika (Babylon, 2022) – Betekintés Hollywood legmélyebb bugyraiba

Damien Chazelle korunk egyik legnagyobb tehetsége. Még csak 37 éves, de már olyan nagyszabású...