A buddy cop – magyarosítva haverzsaru – film az akciófilm műfaj egyik alzsánere. A hagyományos definíció szerint középpontjában két szélsőségesen különböző karakter áll, akik a fennálló probléma megoldása érdekében kénytelenek együtt dolgozni. Más alzsánerekhez képest kevésbé gyakori, ugyanis rengeteg buktatója van, kezdve a főszereplőkkel. Az, hogy ők nem elég szórakoztatóak vagy izgalmasak, ugyanúgy lehet probléma, mint hogy rajtuk kívül érdemben semmit nem tud „felmutatni” az adott film. Jelen listában azokat a buddy cop filmeket szedtem össze, melyeknek sikerült a középszerűség fölé emelkednie és beleírnia magát a filmtörténetbe. Lássuk hát a címeket!
10Halálos fegyver 1-4. (Lethal Weapon 1-4. – 1987; 1989; 1992; 1997)
A mozinézők többségének valószínűleg Riggs (Mel Gibson) és Murtagh (Danny Glover) kalandjai jutnak eszébe, ha a „buddy cop” kifejezést hallják. A páros persze méltán tartozik a filmtörténet legjobbjai közé, a mellékszereplők és mindenféle izgalmak ellenére a filmeket szinte 100%-ban ők viszik el a hátukon. Ugyan 30 év távlatából már kissé kopottas alkotások, még mindig jócskán szerethetőek, ráadásul Shane Black zsenije is itt csillant meg először (róla majd később)
9Men in Black – Sötét zsaruk 3. (Men in Black 3. – 2012)
A trilógia záródarabja remekül feledteti a második részt és méltó párja az elsőnek, ráadásul szép lezárása K (Tommy Lee Jones) és J (Will Smith) ügynök történetének. A világ ugyan nem kerül megváltásra – csak megmentésre, szokás szerint –, de mélyebb bepillantást kapunk a két főszereplő kapcsolatába, ez pedig sok mindenért kárpótol. Vadállat Boris (Jemaine Clement) személyében pedig egy emlékezetes gonosz is boldogít minket, ami – ha őszinték akarunk lenni – ritkaságnak számít a zsánerben.
8Die Hard 3. (Die Hard with a Vengeance – 1995)
John McClane (Bruce Willis) ugyan alapjáraton inkább a magányos farkas megtestesítője, ténykedését duett formájában is öröm nézni. Különösen, ha Samuel L. Jackson társaságában ered a rosszfiúk nyomába. Szerintem nem vagyok egyedül, ha azt mondom, kettőjüket szívesen elnéztem volna még egy-két – kicsit kerekebb – film erejéig. Főleg ha egy Jeremy Irons kaliberű antagonista is csatlakozik a bulihoz.
7 A szikla (The Rock – 1996)
A régi szép idők, amikor Michael Bay még tudott valamirevaló akciófilmet rendezni. A szikla (meglepően) komplett alkotás. Remek zene, lendületesség, kreativitás, menőséggel kevert pátosz, karakteres főellenség (Ed Harris) és egy izgalmas páros, Sean Connery és Nicolas Cage jóvoltából. A film ezeket mind felvonultatja nekünk és közben sem a humort, sem az izgalmat nem sajnálja. Ám mintha valami hiányozna. Pont az a „titkos összetevő”, ami a buddy cop filmek különlegességét adja.
6 Az utolsó cserkész (The Last Boy Scout – 1991)
A már említett Shane Black – a műfaj koronázatlan királya – az, aki ennek a titkos összetevőnek nem pusztán a birtokában van, de mondhatni, ő a megalkotója. Ugyan a Halálos fegyverben már megcsillant a tehetsége, Az utolsó cserkésszel vált nyilvánvalóvá, hogy Black folyékonyan beszéli a nyelvet. Mocsok, beintés az USA-nak meg persze majdnem mindent és mindenkit gyűlölő főhős(ök). És persze ki lenne jobb választás az örök másnapos detektív szerepére Bruce Willisnél? Igaz, vétek lenne megfeledkezni Damon Wayansról, mint kellemes meglepetésről.
5 Hetedik (Se7en – 1995)
David Fincher filmje jelentősen eltér a lista összes többi szereplőjétől, köszönhetően thriller mivoltának és az akcióra helyezett minimális hangsúlynak. Ám a középpontban itt is egy izgalmas zsaru páros van (Morgan Freeman és Brad Pitt), na meg persze egy félelmetesen jó (ha ha) antagonista Kevin Spacey személyében. Mindhárom színész remekül játszik – Pitt-et lényegében ez az alkotás helyezi fel a térképre –, a cselekmény pedig páratlanul elgondolkodtató és borzongató.
4 Vaskabátok (Hot Fuzz – 2007)
Jó paródiafilmet csinálni óriási kihívás. Főleg akkor, ha a gúny mögött tisztelet rejtőzik. A Wright–Pegg–Frost trió azonban tökéletesen végrehajtotta a feladatott. A Cornetto-trilógia második darabja imádnivaló fekete humorral, remek cameókkal, bűnügyi filmes fan service-szel és szerethető főhősökkel fegyverezi le a nézőt.
3 Kiképzés (Training Day – 2001)
Mivel a rendőri hivatás alapjáraton köztiszteletnek örvendőnek és menőnek van kategorizálva, a legtöbb film is ilyen szemszögből közelíti meg a zsarukat. Antoine Fuqua filmje azonban a kivételek táborát erősíti és a rend őreinek sötét oldalát mutatja meg Denzel Washington és Ethan Hawke párosán keresztül. A dobogó harmadik fokát Washington kivételes játékának, egyedi megközelítésének, valamint a nézőből előcsalt sűrű és elmélyült „B@szd meg…”-eknek köszönheti.
2 Az utolsó műszak (End of Watch – 2012)
Ahogyan Fuqua filmje kiemelkedik megközelítésbeli egyediségével, úgy David Ayer – a Kiképzés fogatókönyvírója – filmje is kiemelkedik perspektívabeli egyediségével. Ugyanis szó szerint testközelből figyeljük a szereplőket, köszönhetően az áldokumentarista jellegnek. Az utolsó műszak minden ízében realista alkotás, különösen akkor, amikor elrugaszkodottnak gondoljuk. Az pedig, hogy a főszerepet Jake Gyllenhaal és Michael Pena játszák, semmit nem jelent, ők kizárólag csak zsaruk. Sőt, sokkal inkább Társak.
1 Rendes fickók (The Nice Guys – 2016)
Igen, már megint Shane Black. De hát, nincs mit tenni, a rendező/forgatókönyvíró 2016-os filmjével megalkotta a nagybetűs BUDDY COP filmet. A két lecsúszott f@szfej, akik mindenkit utálnak, és akiket mindenki utál, beint a közkedvelt és vagyonos rosszfiúknak. És persze teszik mindezt retró látványvilág és soundtrack kíséretében, stílusosan, másnaposan, na meg persze mocskosan szórakoztató dumával. Ryan Gosling és Russell Crowe is sziporkázik – Robert Downey Jr. pedig üdítő látvány páncél nélkül –, párosuk ott van a legnagyobbak között. Ne lepődjünk meg, ha gazdagabbak leszünk jó néhány szállóigével a megtekintés után. Meg persze egy örök kedvenccel.
