péntek, március 29, 2024

Trending

Hasonlóak

„Igyunk, hogy egyensúlyban legyünk”: Még egy kört mindenkinek (Druk, 2020) kritika

Thomas Vinterberg rendező már többször is bizonyított (Születésnap, Vadászat), és most újabb ékkövet tett le az asztalra. Nem véletlen, hogy munkáját idén egy Oscarral honorálták.

A svéd–dán koprodukcióban legyártott film egy első hallásra talán nevetségesnek tűnő „filozófiai” felvetést tárgyal, amely Finn Skårderud filozófus, pszichiáter, pszichoterapeuta fejéből pattant ki: mi van akkor, ha az ember nem józanul éli meg a teljes életet? Mi van akkor, ha 0,5 ezreléknyi alkoholhiánnyal születünk meg? Ha így van, akkor ezt a hibát korrigálni kell, ugye?

Még egy kört mindenkinek
Még egy kört mindenkinek: Thomas Bo Larsen, mint Tommy. Kredit: Henrik Ohsten

Tudni érdemes, hogy Finn Skårderud elmélete nem valóságos. Egy 1880-ban megjelent írásból idéz egyik művének bevezetőjében, így valójában csupán egy gondolatkísérletről beszélhetünk, talán inkább viccről. Azonban bármennyire is komolytalan a gondolat, egy szenzációs filmhez tökéletes forrásul szolgál.

Egy középiskolai tanár, Martin (Mads Mikkelsen – Sarkvidék, Hannibal, Vadászat), és három kollégája Peter, Nikolaj és Tommy úgy dönt, hogy gyakorlatba is átültetik a professzor elméletét. Persze ők is röhögnek rajta, de ha már belekezdtek valamibe, akkor érdemes azt komolyan venni. És ők komolyan veszik.

Még egy kört mindenkinek
Még egy kört mindenkinek (B-J): Thomas Bo Larsen, mint Tommy; Lars Ranthe, mint Peter; Magnus Millang, mint Nikolaj és Mads Mikkelsen, mint Martin. Kredit: Henrik Ohsten

A film eddig lehetne egy könnyed vígjáték. Azonban ami ez után történik, az már komoly dráma, sőt, filozófiai mélységeket súroló elmélkedés. Vinterberg ugyanis nem vicceli el a történetet. A mélyére megy. Négy ember sorsát követi végig a decens alkoholistává válás útján. Mert bár el lehet kendőzni a valóságot, de a tény még tény marad: a négy kolléga minden pillanatban ügyel arra, hogy legyen bennük nyomás, hogy az a bizonyos 0,5 ezrelék ne csökkenjen bennük egy percet sem. Akkor sem, ha éppen egy osztály előtt állnak délben, vagy autót vezetnek.

Hogy mitől kapott Oscart ez a mozi? Egyrészt a patikamérleg miatt, mellyel Vinterberg dolgozott. Az egész filmet átlengi a kettősség, egy könnyed, de mégis súlyosan nehéz légkör, mely segítségével látszólag egyszerűen képes pokoli mély gondolatokat közölni. Egy másik erénye a pártatlanság. A film ugyanis nem foglal állást. Irányokat mutat, tendenciákat vázol fel, de nem maszatol erkölcsileg. Én megmutatom, mi történik, de a néző döntse el, hogy mi a jó. Hogyan? Négy jellemet állítok kamera elé, négy élethelyzetet vázolok fel, és lássuk meg közösen, hogy ez a négy eltérő élet hogyan viselkedik, amikor ugyanaz történik velük.

Még egy kört mindenkinek
Még egy kört mindenkinek: Mads Mikkelsen, mint Martin. Kredit: Henrik Ohsten

A film attól egyedülálló, hogy nem ördögűzést látunk, nem az alkohol pokolra vetését nézhetjük végig másfél órában. Korántsem. A gondolkodást kapjuk tőle. Azt, hogy a világra és így az alkoholra is ezerféleképpen reagálhatunk testileg, lélektanilag, erkölcsileg. Magyarán: nem mindegy, hogy ki iszik. De persze ott a test. Az alkohol univerzális hatása. És ott vannak a következmények. Ezekkel mindenkinek szembesülnie kell. Vagy nem? Vannak kivételek? De a kérdések még mélyebbre futnak: lehet, hogy van olyan helyzet és élet, ahol mindez helyes? Vagy mindenképpen ott a lejtő és nincs belőle kiút?

A gondolatok önkéntelenül merülnek fel a nézőben, mert Vinterberg így akarja, miközben rendkívüli érzékenységgel figyel arra, hogy a történet „középen” maradjon, ne billenjen se vígjátékba, se depresszióba, ne mondjon se igent, se nemet. Ettől lesz maradandó ez a film.

Mads Mikkelsen pedig hab a tortán. Mindig is tudtuk, hogy jó színész. A glóriát pedig ez a film tovább fényezi a feje fölött.

Még egy kört mindenkinek
Még egy kört mindenkinek: Még egy kört mindenkinek: Mads Mikkelsen, mint Martin. Kredit: Henrik Ohsten

Biztos vagyok benne, hogy a legtöbb nézőnek a moziból kisétálva lesz véleménye. El akar majd mondani valamit a témáról, a film végéről, a kavargó gondolatairól. És eközben nem lesz szomorú, de kacarászni sem fog hazafelé. Talán egy hűvös teraszon megiszik majd egy pohár bort, vagy egy hideg sört, miközben Martinra, a barátaira és 0,5 ezrelékre gondol.

Varga Lóránt
Varga Lóránthttp://www.vargalorant.hu
A nevem Varga Lóránt és író vagyok. Nyomtatásban megjelent műveim mellett két éve "közösségi íróként" tevékenykedem, ami nyomon kísérhető honlapomon és Facebook oldalamon is. Kis gyerekkorom óta nézek filmeket. Ennek megfelelően mindig is közelemben maradt ez a művészeti ág. Egyetemi éveim alatt számtalan filmesztétika kurzus hallgatója voltam. Ha akarjuk, ha nem a XX. század második felétől a vizuális kutúra átvette a vezető szerepet. A tény fölött egyetlen író sem hunyhat szemet. Ennek szellemében egy általam vezetett, immár 10 éves Olvasókör is rendszeresen tárgyal filmalkotásokat. Olvasni jó. És jó filmet nézni is jó. Ez van!