péntek, március 29, 2024

Trending

Hasonlóak

Magyar filmek a Netflixen II.: VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan (2014)

Rovatunk második darabjaként Reisz Gábor VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmje kerül terítékre, amelyet 2014-ben vetítettek először a mozikban. A rendező 2011-ben fejezte be tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Egyetem film- és televíziós rendező szakán Enyedi Ildikó osztályában, a szóban forgó film pedig a diplomamunkája volt. Az alkotás több nemzetközi filmfesztiválról hozott el számtalan díjat, többek között a Szófia Nemzetközi Filmfesztiválról a legjobb rendezőnek járó kitüntetést, valamint a Torino Filmfesztiválon több filmes titulust is megszerzett: közönségdíj, különdíj és kritikusi díj.



A történet főszereplője Szentesi Áron (Ferenczik Áron), aki egy a húszas évei végén járó, budapesti srác. Nem igazán leli helyét a világban, azóta pedig semmiképp sem, amióta szerelme, Eszter elhagyta, és nemcsak a fogmosópoharát, de még az összes hajszálát is magával vitte a fiú albérletéből. Áron, bár egyedül él, mégis napi ebédvendég szülei lakásában, ahol általában nem ő kerül középpontba, hanem a nála sikeresebb, talpraesettebb testvére, akinek saját étterme van, ráadásul a párja a közös gyereküket várja. Ám, ha a főszereplő mégis a középpontba kerül két falat pörkölt vagy a sógornője hányásának takarítása között, általában a szülei csesztetik, amiért még nincs kész az önéletrajza, s huszonkilenc éves létére nincsen munkája.

VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan
VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan/ port.hu

Áron igazi anyuci pici fia, hiszen édesanyja mindent elintéz neki egy szó nélkül. Megírja helyette az önéletrajzát, munkát keres neki, aztán segít bepakolni a fia bőröndjébe, miután Áron egy, a haverjaival együtt töltött, s a kelleténél kicsit túlságosan vadra sikeredett este után részegen repülőjegyet vesz Lisszabonba. Eleinte az aggódó anya nem veszi jó néven, hogy fia külföldre utazna, teljesen kikel magából, hogy mégis hogyan képzeli, hogy külföldre megy, amikor még itthon sem tud munkát találni. Erre az apa rögtön fia védelmére kel, hogy fiatal, hadd menjen, próbálja ki magát. Kettejük veszekedésétől pedig csak úgy remeg a ház – mígnem Áron ki nem húz egy hosszabbítót a falból, s ezzel mintha elvágta volna szülei egyre hangosabban kiabáló szavait. Mennyire hasznos lenne, ha a való életben is lehetne ilyet csinálni…

S hiába nem tud a főszereplő még itthon sem munkát találni – tulajdonképpen mi is az az itthon? Nem jelent számára különösen semmit a szó az ismerős budapesti utcákon, meg a fürdőkád lefolyójában ragadt szőke hajszálon kívül. Hiszen hiába vannak barátai, gyerekkori sérelmei még mindig benne élnek, amióta általánosban szerelmet vallott levélben egy lánynak, a vele akkor együtt járó fiú – Amigo Dávid – pedig jól megverte Áront a haverjai szeme láttára. Ők pedig csak nézték és nem csináltak semmit.

VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan
VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan: Jakab Juli, mint Eszter és Ferenczik Áron, mint Szentesi Áron/ Kép: Index

Aztán egy nap, mielőtt Lisszabonba utazott volna, a barátaival zsíros-hagymás kenyeret esznek egy kocsmában, amikor megjelenik egy férfi az italpultnál. A férfi pedig nem más, mint az a valahai fiú, aki megalázta Áront a barátai előtt az iskola folyosóján. De a westernfilmekből már megszokott és elvárt leszámolás helyett csak a magyar valóság sekélyes mocsarában kalimpálunk a főszereplővel és az őt anno megszégyenítő férfivel. Hiszen a fenegyerek Amigo Dávidból kiégett és megkeseredett földrajztanár lett, aki még a legszemtelenebb és legértetlenebb diákjait is megérti, mert aztán nem rohadtul tökmindegy, hogy az adott hegység az lánc- vagy röghegység?

VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan
VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan: Ferenczik Áron, mint Szentesi Áron/ Kép: Fidelio

Az irreális helyzetek magyar realitásában; az útját kereső, de azt talán soha meg nem találó fiatalok kétségbeesett beletörődésében; a lekésett buszok miatti káromkodás nyugalmában; s ebben az egész budapesti kavalkádban talán meg tudjuk érteni a főszereplő ide-oda csapódását, céltalanul botorkálását, valamint a lehetetlen hajszolását. Hiszen lehet, hogy Lisszabon sem sokkal másabb, mint Magyarország, és a jóságból is hazavágyódik az ember – legyen bármi is az a haza –, de talán a lemondások, beletörődések és belefáradt sóhajtások közepette egyszer talán, több mint húsz év után rálelhet az ember a hétéves korában a buszon elhagyott plüssmackójára, miközben a BKV büntetését fizeti be. Hiszen Magyarország az, ahol minden és semmi sem lehetetlen.


Nagy Dóra
Nagy Dóra
Dóri vagyok, a magyar irodalom szerelmese, a kortárs magyar filmek és sorozatok lelkes nézője. Az irodalmat nemcsak olvasni, de művelni is szeretem, évek óta próbálkozom versekkel, novellákkal, regényekkel, tanulmányaim során pedig az utóbbi időben forgatókönyvvel is - ugyanis filmelméletet hallgatok a Pázmányon. Hiszek abban, hogy a kultúrát gondozni kell: olvasni és írni róla, de legfőképp csinálni. Ez utóbbiak miatt vagyok én itt.