Téboly (Unhinged – 2020): Kritika

Valószínűleg mindenkinek volt már rossz napja. Előfordul, hogy bal lábbal kelünk fel, vagy
csak szimplán úgy alakulnak a dolgaink, hogy alig várjuk, hogy vége legyen a napnak.
Mindenkivel megesik, a kérdés, hogy ki mennyire tudja ezt kezelni… Nos, a kicsit pocakosodó Russell Crowe finoman szólva sem viselte jól.

A főhősünk egy igazán szörnyű tettel kezdi a reggelét, majd a furgonjával bolyong a
városban, teljesen céltalanul, meggyötörve. Egy lámpánál aztán összetalálkozik a férfival
Rachel (Caren PistoriusRagadozó városok) és fia, Kyle (Gabriel BatemanGyerekjáték), és egy kisebb szóváltást követően rádöbbennek arra, hogy talán nem kellett volna beszólni a férfinak, aki igen nyomatékosan közli velük, hogy majd ők is megtudják, milyen egy igazán rossz nap. Itt indul el az a macska-egér harc, melynek csak egyetlen győztese lehet.



Magában az alaptörténetben bőven volt potenciál. Egy rossz napot megélt férfi önmagából
kikelve őrült ámokfutásba kezd. Láttunk már ilyet, nem is akármilyen minőségben, gondolok itt elsősorban a Michael Douglas főszereplésével készült Összeomlásra. Az azóta
egyértelműen kultfilmként emlegetett alkotás nagyon jól járta körbe ezt a témát. A Téboly
esetében viszont, bár az alapkoncepció egy igazán izgalmas thrillernek szolgáltathatott volna táptalajt, a filmben használt klisék, logikátlan megoldások viszont a B kategóriás filmek közé szerették volna húzni ezt az alkotást. Ez a Téboly legnagyobb gondja: az egész mozi a korrekt, izgalmas thriller és a klisés, kiszámítható film között egyensúlyoz, és jelenetről jelenetre esik egyik kategóriából a másikba.

A film alapjáraton is próbál rájátszani a mai aktualitásra, a világban gyakorta bekövetkező
zavargásokra, az utakon jelen lévő agresszív magatartásra. Egyike ezeknek Russell Crowe
karaktere is, akinek körvonalaiban ismerjük meg csak a hátterét, teljes részleteiben nem
megyünk bele a dolgokba, de nem is szükséges. Ha már karakterek, egyértelműen a színészi alakítás a film legerősebb pontja. Az anya és a fiú is teljesen meggyőzően alakítanak, de Russell Crowe azért vitathatatlanul ellopja a showt. Nemhiába, Russell Crowe egy korszakos zseni, annak ellenére, hogy az utóbbi években csak ritkán látjuk, és a filmjei minősége sem mindig magasszintűek, színészkedni azért nem felejtett el. Az egész filmet elviszi a hátán, rendkívül hitelesen hozza a pszichopatát, akinek már nincsen semmi veszítenivalója.



A forgatókönyvíró azonban már nem brillírozott ilyen jól. Egyes elemek nagyon jól működnek, vannak feszült, jól felépített szekvenciák, de a folyamatos klisék, életszerűtlen és logikátlan történések kizökkentenek ebből a feszültségből. Amikor a film próbálja magát komolyan venni, akkor működik a dolog, de több jelenetben inkább megmosolyogtam az eseményeket. Mindemellett néhol bántóan kiszámítható is a film, és a karakterek egyes döntéseitől sokszor forgathatjuk a szemünket.

Nem kell csodát várni a Tébolytól, nem ez a film az utóbbi évek legjobb thrillerje. Viszont
rossz filmnek sem nevezhető, mert vannak erős pontjai. Néhol működik a feszültség, valamint Russell Crowe szinte végig a frászt hozza az emberre. Mondjuk úgy, hogy én nem szeretnék összetalálkozni vele egy kereszteződésben egyetlen rosszabb napján sem…


Friss

Viking dráma a javából: Az Északi kritika (The Northman – 2022)

Robert Eggers már első mozijával feltette magát a filmezés térképére. A 2015-ös A Boszorkány...

Az utolsó Halloween-filmen, lehet, csodálkozni fognak a rajongók

Lehet, hogy Stephen King is bele fog kavarni az utolsó Halloween-filmbe, ezzel még kegyetlenebb véget...

Gerlóczy Sári: Társas mező című kiállításán jártunk a Fugában

Gerlóczy Sári ecsettel a kezében mutatja meg mindennapi gondjait és problémáit. Az emberek társas...

Tom Cruise ritka szerelmi jelentben szerepel a Top Gun: Maverickben

A Top Gun elképesztő légi felvételeivel lett kultuszfilm 36 évvel ezelőtt, de sokat lendített rajta Tom Cruise híres...
Nagy Norbert
Nagy Norbert
Hello, Norbi vagyok! Kiskorom óta rajongok a filmekért, sorozatokért. Műfajtól függetlenül, bármit megnézek, és szeretem utána kifejteni a véleményem róluk. Kritikáim írásban és videó formájában is megjelennek általában.

Hasonlóak

Viking dráma a javából: Az Északi kritika (The Northman – 2022)

Robert Eggers már első mozijával feltette magát a filmezés térképére. A 2015-ös A Boszorkány...

Nincs ki a négy kereke, de nem baj: Álom két keréken (Along for the ride, 2022 – Netflix) kritika

Ismét egy fiatalokról szóló, klasszikus történettel állt elő a Netflix, hogy megpróbálja kielégíteni egyre...

Multiverzumos túra Dokival: Doctor Strange az őrület multiverzumában (Doctor Strange in the Multiverse of Madness – 2022) kritika

A Marvel legújabb fázisának célja egyértelmű az Endgame óta. Bevezetni a nézőket a Multiverzumba...