Idén tavasszal nyílt meg a szentendrei Művészetmalomban a Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei című tárlat. A kiállítás első része a Magyar Nemzeti Múzeumban volt látható, ahol szinte az összes eddig fellelt Kárpát medencei tarsolyt láthatták az érdeklődők.
A jelenlegi szentendrei tárlat ad egy pluszt ezekhez képest, mivel az utóbbi pár év alatt Pátyon kettő honfoglalás kori tarsoly lemezt találtak, ezen a településen ugyanis új ásatások folynak.
Több magyar temetőt ástak ki, mind a honfoglalás korából, mind az utána következő időből. A Kárpát medencében sokfelé előkerültek már veretes, vagy lemezzel díszített tarsolyok. Ez a viselet főleg az új hazában élte fénykorát, hiszen a kalandozó magyarok sok nemesfémet gyűjtöttek össze, így vált lehetővé ezeknek a készítése. Népszerűek voltak elődeink körében, és méltóságjelvényként működhettek, az egyszerű bőrtarsolyt pedig a közemberek viselhették.
A tarsolyokban annak idején leginkább taplót és kovakövet tartottak, és az övükre akasztva viselték a férfiak, akárcsak manapság. Az első tarsolylemezt 1868-ban találták, egy galgóci ásatáson.
Érdekes lelet még az 1896-ban megtalált tiszabezdédi lemez is, ez nagyon kiemelkedő, mert megmaradt a bőr előlapja. A sárbogárdi bőrtarsoly pedig az akkori bőrdíszművesség remeke. A szentendrei kiállítás ezen kívül csontvázakat, koponyákat, lószerszámokat, ékszereket, íjászfelszereléseket is bemutat, a kutatóknak is újdonsággal szolgálva, és szeptember 17-ig lehet megnézni.
Készült a múzeum brosúrája alapján.
