A harmadik évaddal a végéhez ért a Dark című sorozat. A 2017-ben debütáló, a Netflix saját gyártású német nyelvű sorozata hatalmas népszerűségnek örvendett az elmúlt három esztendőben. Kezdetben még sokan egy Stranger Things utánzatnak tartották, ám hamar befogta a száját a kétkedőknek, ugyanis a Dark egy nagyon egyedülálló történettel rukkolt elő, mely nyomokban sem hasonlít az előbb említett szériára. Persze ebben az esetben is egy misztikus elemekkel megspékelt sorozatról beszélünk, story szempontjából semmi közük egymáshoz, maximum néhol a hangulatban találhatunk némi átfedést. Külön dicséretet érdemel az, hogy nem akarták a végtelenségig húzni a sorozatot. Ez a három évad megfelelő hosszúságú volt, és sikerült úgy elmesélni a történetet, hogy annak volt eleje, közepe és vége. Sok sorozat példát vehetne erről, és nem kéne addig húzni egy szériát, amíg a végére a nézők már finoman szólva is elvesztik az érdeklődésüket.
A sorozatban egy Winden nevezetű kisvárosba látogatunk el, mely alapvetően egy nyugodt hely, pár eseménytől eltekintve. Éppen egy gyermekeltűnést próbál felgöngyölíteni a helyi rendőrség, ám nem sokkal később ismét eltűnik egy gyerek, ami már egyértelműen összefüggést mutat az esetek között. Páran saját nyomozásba kezdenek, és egyre közelebb jutnak a megoldáshoz, olyannyira, hogy rájönnek arra, hogy nem az a kérdés, hogy hol vannak az eltűnt személyek, hanem az, hogy mikor?
A sorozat központi eleme az időutazás. Ez sosem egy egyszerű téma, hiszen számos szabályra, paradoxonra oda kell figyelniük a készítőknek, ahhoz, hogy az időutazással kapcsolatos elméleteket hitelesen tudják megjeleníteni, valamint, hogy ne essenek logikai csapdákba. A szériának azonban azt hiszem, hogy sikerült tökéletesen megugrania ezt az akadályt. Akik jártasak ebben a témában, és láttak már sok időutazással kapcsolatos filmet, azoknak hamar rááll az agya a történésekre. Ám akik kissé laikusok az ilyen filmek terén, azoknak is abszolút érthető lesz idővel a dolog, hiszen kellő magyarázattal szolgálnak az alkotók, és sokszor vizuálisan is próbálnak segíteni a nézőknek egyértelművé tenni az éppen aktuális történéseket.
A három évad során a széria végig tudatosan építkezik, és halad az előre kijelölt végpontja felé. Műfaji szempontból alapvetően egy sci-fi sorozatról beszélünk, de azért észrevehető egyfajta műfaji keveredés. A történet gerincét egyértelműen a sci-fi elemek alkotják, de néhol igencsak sötét, thriller elemeket is tapasztalhatunk, nem beszélve a sokszor igencsak mély, drámai történésekről.
Azt mindenképp le kell szögezni, hogy ez nem az a sorozat, amit az ember egy átdolgozott nap után, fáradtan betesz azért, hogy kicsit lazítson. A történet elvárja a nézőtől, hogy minden pillanatra odafigyeljünk, és próbáljuk összerakni a kirakós darabjait. Számtalan karakter, rengeteg kapcsolat és több idősíkban játszódó cselekmény. Ez jellemzi ezt a sorozatot, amihez néha jogosan szeretne az ember maga mellé egy családfát, hiszen sokszor felvetődhet bennünk a kérdés, hogy akkor -Ő most kicsoda? -Kinek a kije? Szóval, aki csak egy könnyed kikapcsolódást szeretne, az jobban jár, ha egy sitcomot kapcsol be este, nem ezt. Azonban ha ténylegesen oda tud figyelni az ember, és érdekli is az időutazás témája, akkor garantáltan magába szippantja ez a sorozat.
A színészek közül senkit nem emelnék ki, mert úgy gondolom, hogy kis túlzással mindenki tökéletes volt a szerepében. Nehéz lenne megszámolni, hogy hány színész működött közre, figyelembe véve azt, hogy egy karaktert egyes esetekben akár három különböző színész is eljátszott, hála a különböző idősíkoknak. Érdemes megveregetni a castingosok hátát is, akiknek sikerült olyan színészeket választani az egyes karakterek fiatal és idősebb verziójára, akik tényleg hasonlítanak egymásra, ezzel is segítve a nézőt. Karakterfejlődés szempontjából is bravúros a széria, hiszen a három évad során a legtöbb, fontosabb szereplő, jelentős jellemfejlődésen megy keresztül a történtek hatására.
Technikai szempontból sem lehet egy rossz szavunk sem, hiszen a sorozat hozta a Netflixtől elvárt minőséget minden téren, különösképpen kiemelve a fényképezést, és a hangulatot igencsak fokozó zenei aláfestést. Viszont az egyik legzseniálisabb dolog az az, ahogy a különböző idősíkokat megjelenítették. Akár a nyolcvanas, akár az ötvenes vagy még régebbi idősíkot nézünk, tagadhatatlanul odafigyeltek a korhű megjelenítésre, mind a díszletben, ruházatban, vagy a zenében. A Dark az utóbbi évek egyik legszínvonalasabb sorozata volt a Netflixnek. A három évad során képes végig hozni a minőséget, hiszen amellett, hogy folyamatosan újabb és újabb cselekményszálak jönnek be, ezek kivétel nélkül logikusan illeszkednek a történésekhez.
