A nevem: Thomas (My Name Is Thomas / Il mio nome é Thomas – 2018) [Kritika]

Terence Hill. A hetvenes-nyolcvanas évek spagetti westernjeinek egyik legnagyobb alakja, aki Bud Spencer legjobb barátja és hű társa volt több, mint húsz közös filmjük során. Egy olasz, aki saját hazájában, Európa nagy részén és Amerikában is ikonná küzdötte fel magát. Az egyéni szerepei, filmjei közül talán a Nevem: Senki, a Lucky Luke, és a Don Matteo lehetnek a legismertebbek.  A nézők mégis a Kincs, ami nincs Alan-jeként, a Különben dühbe jövünk Kid-jeként , és a Szuperhekusok Doug Benett-jeként ismerik leginkább.

Mostani, legújabb filmjével barátja, Bud Spencer előtt szeretne tisztelegni. Az ő emlékére forgatta. A hazai díszbemutató, a Corvin moziban zajlott, ahol Terence Hill elmesélte, hogyan is ismerkedett meg Bud Spencerrel. Nagyon szimpatikus és humoros ember az életben is. Igaz az általa rendezett mozi felvezetése lehetett volna hosszabb, de így is kellemes élményt nyújtott a rajongóknak.

A történet elsőre nem túl bonyolult. Egy Thomas nevű, hetvenes éveiben járó férfi egyik nap gondol egyet, és elindul Spanyolországba, pontosabban Almeirára, a sivatagba, hogy ott megtalálja a lelki békéjét. Útja kezdetén csatlakozik hozzá egy Lucia nevezetű fiatal lány, aki aztán folyamatosan bajba keveredik és ráakaszkodik Thomas-ra, mondván vigye magával, amíg nem találkozik nagynénjével Malagán.

Miután egyre jobban belemélyedünk a történetbe, rá kell jönnünk, hogy ez a film nem, hogy nem bonyolult, de teljes káosz is az egész. Műfajilag besorolhatatlan. Mit is látok most? Drámát? Kalandfilmet? Romantikus alkotást?  Hill túl sokat akar egyszerre, de sajnos keveset markol. Egyszerűen nem találod benne a lényeges mondanivalót. A Lucia-t játszó Veronica Bitto pedig végig ripacskodik. Értem én, hogy a szerepe szerint is egy labilis személyiség, de ritkán irritál ennyire egy karakter. A dialógusok értelmetlenek és kiszámíthatóak. Egy-egy jelenet a kelleténél hosszabbra nyúlik, és hamar unalomba fullad. Terrence Hill színészi alakításával nem volt gond, ellenben a rendezést talán nem kellett volna magára vállalnia. Így, hogy Bud Spencer-nek ajánlva és közös kapcsolatuk emlékére készítette a mozit, még nagyobb csalódás volt az egész. Pozitívumként, viszont jó volt látni az akarást, hogy sok jelenet emlékeztetett a közös filmjeikre, múltjukra (serpenyő, kocsmai bunyó, sivatag, hagymás bab, Almeria).

Neked mennyire tetszett a film?
Olvasói értékelés31 Votes
74
A nevem: Thomas
Összességében
A nevem: Thomas sajnálatos módon összességében egy iszonyat gyenge és ötlettelen katyvasz lett.
Pozitívumok
Gyönyörű fényképezés és operatőri munka
Terence Hill nosztalgia játéka
Modern és klasszikus zene keveredése a filmen belül
Negatívumok
Rettenetes forgatókönyv
Lucia karaktere és az őt alakító színésznő játéka
Műfajilag besorolhatatlan
Ária és a vallás együttese, valamint annak értelmetlen megjelítése
45
Értékelés

Friss

“Tehetsz méh többet!” a Magyar Természettudományi Múzeum rendezvénye kisgyermekeknek

A Magyar Természettudományi Múzeum, Tehetsz méh többet! című rendezvénye főként a kisgyermekeket célozza meg....

A száműzött maffiózó – Tulsa királya 1. évad (Tulsa King Season 1, 2022 – SkyShowtime) kritika

A veterán akciósztár Sylvester Stallone összeállt Taylor Sheridannel, - aki a Sicario írója, valamint...

Branagh, Poirot és a kisértetek – Szeánsz Velencében (A Haunting in Venice, 2023) kritika

Poirot, Kenneth Branagh jóvoltából most Velence csodálatos kulisszái között nyomoz miközben néha a nézők...

Elstartolt az RTL legújabb tehetségkutatója a The Voice

A The Voice premierjéről és a műsorról hallgassátok meg exkluzív podcast adásunkat, amelyben a...
Jordáki Gábor
Jordáki Gábor
Világ életemben nagy tisztelettel és szenvedéllyel voltam a filmek iránt. Első mozis élményem a Fehér nindzsa volt. Lehettem talán 6 éves. Filmajánlók irásával 7eve foglalkozom. Komolyabban, szakmai háttérrel 4 éve . Több online filmes és életmód magazinba jelentek meg cikkeim, kritikáim. Minden műfajt szívesen nézek de a horror és a vígjáték áll az első helyen.

Hasonlóak

Branagh, Poirot és a kisértetek – Szeánsz Velencében (A Haunting in Venice, 2023) kritika

Poirot, Kenneth Branagh jóvoltából most Velence csodálatos kulisszái között nyomoz miközben néha a nézők...

Rózsaszínbe borult a világ – Barbie (2023) kritika

A Barbie-t senkinek nem kell bemutatni. Több évtizede már, hogy kislányok ezekkel a babákkal...

Egy film szakértőknek: Oppenheimer (2023) kritika

Előzetesen érdemes megjegyezni, hogy a film jó. Sőt, kiváló. De nem mindegy, hogy ki...