Az Életem nyara egy erősen vallásos körítésű tinimusical, mely keresztény jellegét egy percig sem igyekszik titkolni.
Nincs persze azzal önmagában semmi baj, ha egy film vallásos értékeket képvisel, ám Roman White első nagyjátékfilmje mindezt olyan durván „beletolja” a néző arcába, hogy az már végtelenül kínos. Nem elég, hogy a történet szerint, a problémákkal küzdő fiatal srác, Will Hawkins (Kevin Quinn), egy keresztény nyári táborban, „csudijó” táboros mókák közben találja meg a szerelmét, Avery-t (Bailee Madison), tesz szert új családra, és lel befogadó közösségre… Nem elég, hogy mindeközben szinte megállás nélkül keresztény popszámokat énekelget, sokszor teljesen indokolatlanul… Nem elég, hogy a táborban egymással vetélkedő csapatok, az „Azúr Apostolok”, és a „Bíbor Angyalok” azon veszekednek, melyiküket szereti jobban Isten… A film ezek tetejébe is szinte minden pillanatban azt kiabálja a közönség fülébe: kereszténynek lenni a legnagyobb móka a világon!
De talán még ezzel sem lenne akkora baj, ha az Életem nyara egy kicsit is elgondolkodtató, vagy parányit is mély lenne, de nem az. Olyannyira nem, hogy az egész keresztény tematika valójában nem több, mint felszín, körítés. A film cselekménye ugyanis a legapróbb módosítás nélkül, minden elemében működőképes lenne a hit megjelenése nélkül is. Sőt, tovább megyek: más környezetben még sokkal többet ki lehetne belőle hozni! Ugyanis mivel a keresztény nyári tábor minden lakója – természetesen – hibátlan értékrendű, patyolat tiszta erkölcsű személy, az Életem nyarában igazából nincs negatív karakter, nincs ellenerő, nincs tét.
Persze van itt valami felszínes moralizálás, hogy hazudni rossz, meg ilyenek, és ne mutasd magad másnak, mint aki vagy, de ettől még kis túlzással az egész fimben annyi történik, hogy Will Hawkins egy héten át remekül szórakozik egy csapat jófej fiatallal. Emiatt viszont az egész alkotás teljesen súlytalan, lapos és érdektelen lesz, hiszen nincs miért izgulni. Van itt persze egy szerelmi szál, de úgy is mind tudjuk, beteljesedik-e… Van itt valami tábori csapatok között zajló vetélkedő, ám úgy is mind tudjuk, Willék csapata nyeri-e meg…
Mindennek a tetejébe ráadásul belefuthatunk még olyan „apró” problémákba, hogy a film többször is teljesen figyelmen kívül hagyja a napszakok egymás utáni sorrendjét és hosszát… Hogy a főszereplők igazából nem énekelnek annyira jól… Hogy a dalok között talán ha egyetlen kicsit is emlékezetes akad… Vagy hogy a Will Hawkins-t alakító Kevin Quinn láthatóan utálja az egészet.
Nagyon félre ment az Életem nyara. Nem tud érdemben mit kihozni a vallásos tematikából, nem tud szórakoztatni, de még csak kissé felcsigázni sem. Persze ki lehetne még térni olyan elemekre, hogy végül is a látvány rendben van, vagy hogy Avery szerepében Bailee Madison néha egész szerethető, de nem igazán érdemes. Az összkép ettől mit sem változik: ez egy pocsék film.
