csütörtök, december 26, 2024

Trending

Hasonlóak

Botrány (Bombshell – 2019) [Kritika]

A mai napig hullanak ki a csontvázak a szekrényekből, ami a film, a színház vagy akár a média világát illeti a hatalmi visszaélések és szexuális zaklatások kapcsán szerte a világban. Sokáig nyílt titok volt, de inkább tabu téma ezekről a történésekről beszélni, de mint időzített bomba lógott a levegőben, hogy egyszer robbanni fog, mert robbannia kell, hogy fejek hulljanak és elejét vegyék a megaláztatások azért, hogy bizonyos nagyhatalmú emberek így gyakoroljanak hatást mások életére és karrierjére. Bár világszinten nem volt akkora hírértéke a Botrány című film feldolgozásában elmesélt Fox News esetnek, mint a Harvey Weinstein nevéhez kapcsolható történéseknek, de fontos, sőt mondhatni mérföldköve, elindítója volt a #metoo botrányoknak.

Nem is kell sokat visszamenni az időben, hogy máris korképet kapjunk mi is történt az amerikai televíziózás vezető médiabirodalmánál, a Fox Newsnál. Itt is áll az a mondás, hogy fejétől bűzlik a hal, de ez esetben a legnagyobb rothadó bűzforrás, maga Roger Ailes volt, aki a botrány kirobbanásáig a Fox News mindenható uraként, az amerikai hír-televíziózás egyik, ha nem a legnagyobb vezetőjeként volt számontartva. Ha valaki igazi televíziós karriert akart befutni a tengerentúlon, ahol szinte ölik egymást egy-egy vezető műsorvezetői székért, nem elég tehetségesnek, szépnek és törtetőnek lenni, bizony kellenek olyan dolgok is, melyeket nem mindenkinek vesz be a gyomra vagy épp van elég tartása, hogy visszautasítson egy aljas „ajánlatot”.

A film egy életrajzi dráma, mely vegyes eszköztárral mutatja be, hogy mi vezetett az egykori médiamogul csúfos bukásához és a nők egyenjogúságának eléréséhez, valamint szexuális kihasználásuk elleni harcához. Vannak benne eredeti archív felvételek, valós személyeket megtestesítő kiváló színészek és a film történetének elmeséléséhez szükséges fiktív szereplők, melyek együtt alkotva hozzák létre ezt a nagyszerű filmet.
A témát tekintve inkább a nőkhöz szólónak tűnhet az alkotás, viszont maga a film, a színészek játéka mind arra ösztökél, hogy a férfiaknak is meg kell nézni ezt a mozit. A három generációt felvonultató kiváló színésznői triónak köszönhetően végig a képernyőre szegeződik a tekintetet. Bár az eleje lassan indul be, de amint elkapja a fonalat, egy izgalmas drámának lehetünk tanúi.

2016-ot írunk, mikor a Fox News médiabirodalmának vezetőjét Roger Ailest (John Lithgow – Megjött apuci 2, Kedvencek temetője, A korona) beperli egykori műsorvezetőnője, Gretchen Carlson (Nicole Kidman – Moulin Rouge, Az Aranypinty, Az órák) szexuális zaklatás jogcímen. De egy ilyen súlyos vádhoz, főleg egy ilyen nagyhatalmú ember ellen, elengedhetetlen, hogy további más áldozatok is a nevüket adják. De ki meri felvállalni, ha volt is ilyen a múltjában. Talán a szégyentől félve?! Vagy egy esetleges retorziótól tartva, mellyel a munkáját, a karrierjét teszi kockára, ha a kiáll az igazság mellett. Így lesz kulcsfontosságú szerepe a történetben Megyn Kellynek (Charlize Theron – Csekély esély, Atomszőke, Mad Max: A harag útja), aki az egyik vezető arca a csatornának. A történetben egyedül Margot Robbie (A Wall Street farklasa, Én, Tonya) karaktere fiktív személy, mint Kayla Pospisil, de ennek ellenére is nagyon meghatározó.

A készítők nem sokat vártak az események feldolgozásával, hisz már 2017. május 18-án bejelentették, hogy film fog belőle készülni, miután Ailes elhunyt. A mozi forgatókönyvét Charles Randolph írta, aki 2016-ban a Nagy dobás című film adaptált forgatókönyvéért Oscar-díjat is kapott. Míg a rendező, az a Jay Roach (Trumbo, A végsőkig), aki több nagysikerű film producereként és rendezőjeként tette már le névjegyét a filmes szakmában. A 108 perces mozi nem csak a témája miatt lehet érdekes a nézők számára. Bár a sztorit már egy hétrészes sorozatban (A legharsányabb hang) is feldolgozták még a Botrány előtt, amiben Russell Crowe és Naomi Watts játszotta a főszerepeket. A mostani moziban, ami elsőre szembetűnő lehet, hogy Theron szinte teljes egészében átalakult a szerepe kedvéért. Ha egymás mellé rakjuk az eredeti Kelly és a filmes Kelly fotóját, meghökkentő a hasonlóság. Pedig eredetileg ő alakította volna a főszereplő, Carlson szerepét, de végül úgy döntött, hogy inkább Kelly bőrébe bújna. A másik két karakterre pedig Kidman-t és Robbie-t javasolta. Az átalakulás Lithgow esetében is nagyszerűen sikerült, a filmrajongók, talán csak a színész szemeiről ismerhetik fel, ki bújt a maszk mögé.

A mostani amerikai mozikban megfigyelhető aktuál politikai utalások ezúttal sem maradnak el. Bár a film Ailes viselt dolgairól szól, a készítők belecsempésznek némi Trump-vonalat is, amely a hímsovinizmust és a jelenlegi amerikai elnök megválasztása előtti megnyilvánulásait sem hagyják szó nélkül. Bár az idei Golden Globe gálán sem Theron (Legjobb színésznő a filmdrámák kategóriában), sem Robbie (Legjobb mellékszereplő – színésznő) nem vihetett díjat haza, de sokan esélyesnek tartják őket az Oscar-díjra. Főleg előbbit, akinek ez lehetne A rém című film után a második aranyszobra.

Neked mennyire tetszett a film?
Olvasói értékelés5 Votes
82
Botrány
Összességében
A Botrány egy nagyon jól sikerült életrajzi dráma lett, melynek erejét nem csak az aktuális téma adja, mely a metoo révén a mai napig jelen van a köztudatban, hanem három olyan színésznő nagyszerű játékát láthatjuk egyszerre a filmvásznon, akiknek egyenként is elég erős színpadképük van, együtt pedig hozzá bilincselik a tekintetet a filmvászonhoz, hogy megmutassák az amerikai média egyik legsötétebb oldalát.
Pozitívumok
Nagyszerű színészi játék
Aktuális témát mutat be
Egyik színésznő sem akarja túljátszani a másikat, hanem partnerként kezelik egymást a filmvásznon
Belecsempésznek némi aktuálpolitikát is
Negatívumok
Lehetett volna mélyebben is belemenni Ailes mocskosságaiba, hogy a nézőben erősebb ellenszenv alakuljon ki
Az eleje kissé lassan indul be, de végül elkapja a fonalat
85
Értékelés
Dörgő Dániel
Dörgő Dániel
A filmek, a mozik mindig is kiemelt részét képezték életemnek. Lassan huszadik éve lesz, hogy belekerültem a filmkészítés világába. Megannyi élmény ért ezalatt a két évtized alatt, sok produkcióban részt vehettem, világsztárokkal forgathattam. Majd jött egy lehetőség, hogy írhatnék kritikákat is. Számomra fontos szempont, - hogy sokakkal ellentétben- én nem akarom megmondani a nézőnek, hogy egy film jó-e vagy sem, kell-e szeretni vagy sem. Hanem, minél objektívebb alapon bemutatni egy alkotást, hogy az olvasó maga döntse el, az adott mozi számára mit nyújthat. Persze a kritikaírás tartogat magában szubjektivitást is, de minden embernek mások az igényei, így inkább az adott film érdekességeire, valamint az azzal kapcsolatos, fontosabb információkra helyezem a hangsúlyt. Hisz mindenki el tudja maga dönteni, hogy az neki tetszett-e vagy sem. Műfajban vannak prioritást élvező filmek számomra is, de szívesen megtekintek olyan alkotásokat is, melyeket alapból lehet nem néznék meg. Volt erre is példa már és rájöttem, minden filmből lehet tanulni, minden műfajra nyitottnak kell lenni. Így fejleszthetjük ismereteinket és önmagunkat is. Örömmel tölt el, hogy egy olyan nagyszerű csapat tagjaként, mint az Artsomnia, oszthatom meg filmes véleményem a közönséggel.