péntek, április 19, 2024

Trending

Hasonlóak

Ajánló: Éli az életét (Vivre sa vie – 1962)

„Másoknak csak kölcsönbe, magadnak örökbe add magadat.”

Godard-ról általában a Kifulladásig és Belmondo neve jut eszünkbe, pedig számos remekművet alkotott az új-hullámos filmrendező. Ilyen gyöngyszem Anna Karina főszereplésével az Éli az életét. Bár a történet rendkívül egyszerű, talán kicsit átlagos is – fiatal nő vágya, hogy bekerül a filmszakmába, végül prostituált lesz – mégsem nélkülözi a Godardnál oly nagyon szerethető rejtett üzeneteket, filozófiai tartalmakat. S mindezt úgy, hogy közben bepillantást nyerhetünk egy nő lelkébe.

Nana (Anna Karina) éli, vagyis inkább élné majdnem mindennapi életét: szeretne bejutni a filmiparba, s ennek érdekében szinte bármit megtesz. Itt egyébként érdemes megjegyezni, hogy a színesznő maga is hasonló módon (fotómodell) került a mozi világába. Nyilván nem életrajzi filmről van szó, de remek színészi alakításának hátterében, akár saját életének tapasztalatai is állhatnak. A cselekmény – Godardtól megszokott módon – jól követhető, szépen megszerkesztett és bőven túlmutat önmaga egyszerűségén. A főcímben megjelenő Montaigne idézet szinte prolepszus-szerűen jelzi Nana sorsának alakulását, amit egyébként tizenkét „képben” jelenit meg a rendező. A tizenkettes szám is tekinthető egyfajta előjelnek, s aki kedveli az ilyenfajta burkolt üzeneteket, az könnyen talál hasonló szimbólumokat a filmben.

Itt ugyanis mindenre érdemes odafigyelni, mert jelentősége van a mondatoknak, a mozdulatoknak és még a háttérben felbukkanó plakátfeliratoknak is. Godard filmjei mindig hordoznak mögöttes üzeneteket, nem csak nekünk egyszerű filmnézőknek, hanem nagyon eredeti módon saját kortárs filmrendezőinek is. Az egyik jelenetben például feltűnik egy Truffaut film címe. Ha ügyesen nézzük a filmet, kellemes meglepetésekben lehet részünk! Ajánlom a filmet mindenkinek aki szeret kicsit (vagy nagyon) a dolgok mögé látni és kedveli az olyan filmeket, amiknek megértéséhez nem csak néznie szükséges, hanem gondolkoznia is. Nem hosszú, nem vontatott és nem nehéz. Mindenképpen többször nézhető, művészfilm rajongóknak pedig nagyon ajánlott.