12.7 C
Budapest
vasárnap, október 25, 2020
Kezdőlap Filmsomnia Kritikák A ravasz, az agy és egy nagyító: Cselszövők (Schemers - 2020) kritika

A ravasz, az agy és egy nagyító: Cselszövők (Schemers – 2020) kritika

Aki szereti a korai Guy Rithcie-filmeket, az nem sokat csalódik ebben a kis brit szösszenetben.

Mert itt minden adott. Adott a britség, adott egy meglehetősen ismerősnek tűnő, de mégis szerethető történet és egy sablon, amit ha jól használ az ember, akkor nem tud nagyot hibázni. A Schemers-ben pedig mindez összeállt. Egy skót kikötőváros és néhány fiatal, akik robbantani akarnak, de legalábbis pukkantani, hogy történjen már valami, ami felrázza az életet és megtölti a pénztárcákat.

Cselszövők
Forrás: HBO

Főhősünk tehát két barátjával merő véletlenségből beszáll a disco-bizniszbe, koncerteket szervez, persze szigorúan piti alapon. De ahogy az lenni szokott, ahol tesznek valamit, ott történik is valami. A tét tehát nő, és persze vannak nők is, így főhősünknek és barátainak pénz kell. De honnan lehet pénzt előkaparni egy kikötővárosban, a nyolcvanas évek hajnalán? Hát persze, hogy az alvilágból. Ha eddig ismerős a történet, akkor már azt is tudjuk, hogy a fiatalok egyre nagyobb slamasztikába kerülnek, ahol az előremenekülés az egyetlen lehetőség. Ők pedig menekülnek, ahogy csak tudnak. Lelkesen, félve, de közben fiatalosan lazán, hogy eljussanak a végkifejletig, az „Itt most el lesz vetve kérem a kocka” dobásig, mely vagy bejön vagy sem. És az nem igazán spoiler, ha elárulom, hogy…

Nem árulom el.


Ez a kis alkotás nem hagy mély nyomokat, de mégis megéri megnézni, ha egy könnyed, ízig-vérig brit, „Blöffös”, „Ravaszagyas” film kistestvérével megelégszik az ember. Ha pedig nagyító alatt nézzük, akkor talán össze is téveszthetnénk velük. Mert ez egy igazi sablon film, ami minden ízében követi a nagyokat. Azonos karakterek, narráció, azonos vágás, azonos szűrők és operatőri munka, csak minden kicsiben, egyszerűbben, olcsóbban.

Cselszövők
Forrás: HBO

A végére hagytam azonban egy kis információs csemegét, mely talán mégis kiemeli az alkotást a Guy Ritchie-klónok közül. És ez az a nem elhanyagolható tény, hogy a film rendezője és írója az a Dave McLean, aki a Placebo együttes menedzsere lett, és aki fiatal korában három barátjával a semmiből rendezte meg a skót Dundee városában 1980 június 12-én nagy sikerrel lezajlott Iron Maiden koncertet. Szóval ez egy igaz történet. És ezzel nem dicsekedhet sem a ravasz, sem az agy és egy puskacső sem (ami ebben a filmben egyébként egy festmény).


Varga Lóránt
Varga Lóránthttp://www.vargalorant.hu
A nevem Varga Lóránt és író vagyok. Nyomtatásban megjelent műveim mellett két éve "közösségi íróként" tevékenykedem, ami nyomon kísérhető honlapomon és Facebook oldalamon is. Kis gyerekkorom óta nézek filmeket. Ennek megfelelően mindig is közelemben maradt ez a művészeti ág. Egyetemi éveim alatt számtalan filmesztétika kurzus hallgatója voltam. Ha akarjuk, ha nem a XX. század második felétől a vizuális kutúra átvette a vezető szerepet. A tény fölött egyetlen író sem hunyhat szemet. Ennek szellemében egy általam vezetett, immár 10 éves Olvasókör is rendszeresen tárgyal filmalkotásokat. Olvasni jó. És jó filmet nézni is jó. Ez van!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Hírdetés

KI NE HAGYD!