Merülés a világűrbe: The Universe is an Ocean (2021, The Swamp Records/Addicted Label) albumkritika

A The Universe is an Ocean egy egészen új szóló formáció, melyben Söptei Balázs (Kajgün, Auraleak) szélesíti zenei palettáját. Az alapvetően gitáros Söptei egészen rendhagyó dátumot választott debütlemezének megjelentetésére, ugyanis a hallgatóság számára Szenteste óta elérhető a korong.

Szerencsére a “self-titled” lemezt nem csak a karácsonyi megjelenés teszi különlegessé. A korongon összesen egyetlen, több mint negyven perces, egybefüggő track található, ami egy hatalmas lélegzetvétel után a világűr mélységeinek felfedezésére invitál. Ez a hosszú anyag szinte tökéletesen azonosul a kozmosszal: lassan, ringatóan mozog, emelkedik majd elmerül, hogy a magas gitárdallamokat mély, semmibe révedő szintetizátor hangok váltsák. Néha hosszasan időzünk egy-egy kitartott hangon, hogy robbanásszerűen kizzökkentsen minket egy másik, erőszakosabb szólam, ami aztán újra teret biztosít a nyugodt, lassan mászó szőnyegeknek.

The Universe is an Ocean
Söptei Balázs. Kredit: Tamás Péter

Söptei munkáját nem lehet a megszokott metál címkékkel teleaggatni, sokkal inkább hat relaxációs anyagként a keményebb gitárzenék szerelmesinek. Mindezt pedig sikerült olyan módon tálalni, hogy ugyan a lemez utolsó harmada a dinamikai mélypont, mégis ez a csendes zárlat a lemez legnyugtalanítóbb része, mintha csak egy zenei eszmefuttatást hallanánk az univerzum végéről.

Maga a keverés és a masterelés is dícséretet érdemel. A legapróbb mozzanatok is teljes mértékben érthetőek a háttérben, szépen definiált, koherens munka a lemez. Az egyetlen hátráltató tényező talán a szövegérthetőség, ugyanakkor, ha az énekre is egyfajta úszó-hömpölygő szólamként tekintünk (ami koncepcionálisan teljesen illik is az összképbe) máris megszűnik ez a hiányérzet.

Mindenképp érdemes elmerülni kicsit a külcsínyben is. A design alapja Bálint Ádám fotója a Tejútról, Söptei Balázs eköré építette a teljes design munkát. Nagyon jó érzés ilyen ízléses minimalista design-nal találkozni a hazai palettán, főleg olyannal, ami ennyire rímel a zenei anyag koncepciójára.

A The Universe is an Ocean egy kellemes “plafonbámulós” utazás, ami bármikor elővéve kikapcsol és meglep, szinte tökéletes DIY munka. Ha kedveled a koncepciós lemezeket, vagy csak feszegetnéd a zenei ízlésed határait mindenképp szentelj a lemeznek egy szabad estét, minden mást kikapcsolva.

Friss

A MűvészTerem pályázat lezárult

Nyáron írtunk a MűvészTerem nevű pályázatról. A kétfordulós verseny eredménye megvan, a második forduló...

Megérkezett az Outlander szakácskönyv

Történt már veled olyan, hogy néztél egy filmet/sorozatot, amiben jóízűen falatoztak és te nyál...

A vérszívó diktátor – A gróf (El Conde, 2023 – Netflix) kritika

Pablo Larraín világhírű chilei rendező konzervatív politikus szülők gyermekeként látta meg a napvilágot és...

“Tehetsz méh többet!” a Magyar Természettudományi Múzeum rendezvénye kisgyermekeknek

A Magyar Természettudományi Múzeum, Tehetsz méh többet! című rendezvénye főként a kisgyermekeket célozza meg....
Török Dániel
Török Dániel
Tizenéves korom óta foglalkoztatnak a különböző művészeti ágak. Leginkább a zenében érzem otthon magam, tizenöt éves korom óta játszom, azóta a legkülönfélébb hangszereken próbáltam ki magam: csellón, gitáron, ütősökön, szintetizátorokon. Stilisztikailag a metál áll legközelebb a szívemhez, de szívesen hallgatok és beszélek más stílusokról is. Szintén foglalkoztat a képregények világa, jelenleg több, mint ötszáz példányt számol a gyűjteményem. A hétköznapokban a színház világában munkálkodom, világosítóként.

Hasonlóak

A tökéletes öndefiníció: All Machines Will Fail: And We (2022) kritika

Végre megjelent az All Machines Will Fail debütlemeze és iszonyatos erővel ránt a mélybe. Az...

Noir és modern metál: Kajgūn – Daogoad (2022) kritika

Mi történik, ha bezárunk négy profi zenészt egy stúdióba improvizálni? Megszületik egy Kajgūn lemez. Hiába...

Nagy Gergő – The Sounds of Veins (2021) albumkritika

Nagy Gergő kiváló gitáros. Különösen, azért kedves számomra a zenéje, mert már akkor felfigyeltem...