Vannak kedvenc rajzfilmjeim. Vannak kedvenc magyar rajzfilmjeim. De, mint minden tisztességes, 80-as években született, a rendszerváltást egy villámtréfának érzékelő, TV előtt felcseperedett Y generációs, én is Disney-nek köszönhetem a legkedvesebb történeteimet.
S igen, engem is vaskosan szíven ütött Antall József halála.
Azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lenne igen erős érzelmi kötődésem számos magyar rajzfilmhez vagy sorozathoz. S mivel ízlésem a kifinomult kelet-nyugat határmezsgyén mozog, valamint igazán nagy film*uzi vált belőlem, nem tudom nem 0036mark illusztráción keresztül elkalauzolni a nagyérdeműt erre a kis mélymagyar körKÉPre.
10. Mézga család (Macskássy Gyula)
Az ötvenes évek végén megalakult Pannónia Filmstúdióban számos, nemzetközi díjat is nyert alkotás készült (A pirospöttyös labda [r. Csermák Tibor] – Velence, Arany Oroszlán, 1961; A légy [r. Rofusz Ferenc]; Best Animated Short Film Oscar, 1981) de a 60-as években készültek azok a sorozatok, amik már nekem és az utánam következő generációknak is ismerősek lehetnek. Mint például a Mézga család.
Nekik köszönhetően olyan fogalmak épülhettek be a magyarok hétköznapjaiba, mint köb-ükunoka, MZ/X, Máris szomszéd és Hufnágel Pisti. Ha ezeket megemlíted egy kapatos társaságban, biztos lesz olyan, aki felül veled a nosztalgiavonatra.
9. Magyar népmesék (Jankovics Marcell)
A Magyar népmesék 1980 és 2012 között készült rajzfilmsorozat, amit Mikulás Ferencnek, Jankovics Marcellnek és a 80-as években igencsak felkapott néprajzi témáknak köszönhetünk.
Ki ne emlékezne Kacor királyra, A kis gömböcre, A bíró okos lányára (szocialista emancipáció), A csillagszemű juhászra és a jófajta Kőlevesre?
Úgy tűnik, 2021-re terveznek egy 101. epizódot, én pedig reménykedem egy igazi matyóhímzéses, díszdobozos DVD-sorozatban, ha már nem is dívik az ilyesfajta adathordozó manapság.
Márk pedig mivel is emlékezett volna meg a Magyar népmesékről, ha nem egy másik büszkeségünkkel, a Magyar Vándorral.
8. Frakk, a macskák réme (Cseh András)
A négy évadból álló rajzfilmsorozat papírkivágásos animációs tévésorozat, amelynek forgatókönyvét Bálint Ágnes írta, és a Pannónia Filmstúdió készítette 1971 és 1985 között.
A felesége, Irma néni macskáinak megregulázásáról már régóta álmodozó Károly bácsi egy pillanatig sem habozott, mikor volt osztálytársa megkérte, hogy fogadja be Frakkot, a magyar vizslát, akiről nem tud gondoskodni, mivel külföldre utazik. A lelkiismeretes vadászeb azon nyomban bele is kezd a rakoncátlan macskák nevelésébe. Minden csínytevésüket Frakk haragja és rendreutasítása követi.
S bizony a két lusta macska, Szerénke és Lukrécia igen gyakran tesz rossz fát a tűzre…
7. Kérem a következőt (Nepp József)
Ha nem ismerős így a cím, az azért lehet, mert legtöbben Dr. Bubóként emlegetjük, hiszen ezt már a főcímdal is predesztinálta 1973-ban.
Dr. Bubó egy uhubagoly, aki, miután megszerezte kiváló minősítésű orvosi diplomáját, egy tölgyfa belsejében rendezi be rendelőjét, ahol az erdő beteg lakóit gyógyítgatja titkárnője – és egyben a rendelő ápolónője –, Ursula nővér segítségével.
Az erdei állatok rendszerint valami súlyos pszichológiai problémával rendelkeznek: az elefánt kisebbrendűségi komplexusban szenved, a bolha megalomániás, a liba hipochonder, a szarvas betegesen féltékeny, a disznó részeges, a víziló betegesen falánk stb. Bubó mindegyiküket megpróbálja kikezelni, általában félreértve a megoldandó problémát. Pszichológiai kutatásai és azok rendszerszintű elbaltázása a sorozat fő humorát képezi.
A doktor minden egyes epizód végén egy bölcs mondással kommentálja az aktuális orvosi esetet.
Az én személyes kedvencem a sorozatból Ursula, szóval mikor megláttam a Komjádi Béla–Frankel Leó utca sarkán ezt a kinyilatkoztatást, kicsit bepárásodott a szemem a gyönyörűségtől.
Sajnos azóta eltüntették. De lehet, hogy egy mesés maszkkal azért meglepem magam karácsonyra 😉
6. Pom Pom meséi (Dargay Attila)
Csukás István írásainak megannyi gyerekkori barátot köszönhetünk. Ilyen Pom Pom is, aki Picurt kíséri reggelente iskolába és ilyenkor mindig mesél is neki. Hol a bátor Tintanyúlról, hol az Óriástüdejű levegőfújóról. Pom Pom egy különleges lény, akiről nem tudni, hogy micsoda. Lehet „paróka, szobafestő pemzli, egyujjas kifordított bundakesztyű vagy papucs orrán pamutbojt.” Ez az ötlet is lehetővé tette, hogy a sorozat különlegessége a Sajdik Ferenc rajzaira jellemző szürreális, már-már pszichedelikus képi világ legyen.
Itt kell megemlítenem a remek „történet a történetben” virtust. Így fordulhatott elő, hogy jómagam meg voltam győződve róla, hogy Gombóc Artúrnak külön sorozata van, pedig Pom Pom meséiben fordul csak elő. 😊
5. Süsü, a sárkány (Szabó Attila)
Ha Csukás István, akkor Süsü. Nekem még volt magnókazettám Süsü történeteivel, de tudok olyat, akinek bakeliten volt meg. Amellett, hogy Lévai Sándor tervei alapján Salgó Rózsa és Szabó Emőke készítettek gyönyörű és bárhol felismerhető bábokat a mesékhez, olyan nagyszerű színészek kölcsönözték a hangjukat egy-egy karakternek, mint Bodrogi Gyula (Süsü), Sztankay István (Kóbor királyfi), Hűvösvölgyi Ildikó (Bús királylány), Csákányi László (Öreg király), Horváth Teri (Dadus), Miklósy György (Sárkányfűárus).
Süsü, az egyfejű sárkány, miután beilleszkedik az emberek közé, megannyi kalandot él át barátjával, a Kóbor királyfival és annak kisfiával, a Kiskirályfival. Az első rész 1977. december 24.-én került adásba. Szóval majd 43 éve ejti rabul gyerekek szívét a pillangókat kergető jólelkű sárkány.
A sok sorozat és rövidfilm után 1973-ban készülhetett el az első egész estés rajzfilm, a János vitéz (Jankovics Marcell). Majd olyan, azóta klasszikusok követték, mint a Lúdas Matyi, Vuk, Szaffi, Hófehér, Vili, a veréb vagy a Macskafogó. Ide a végére a személyes kedvenceimet hoztam nektek.
4. Lúdas Matyi (Dargay Attila)
Fazekas Mihály azonos című költeménye alapján készült tanmese az elnyomó uraságot megleckéztető furfangos szegényfiúról, aki háromszor veri vissza Döbrögin azt a 25 botütést, amit az igazságtalanság hangoztatásáért kapott, miután a méltóságos úr erdejébe tévedt legelésző libáival.
Elsőként talján építőmester álruhában, másodszor német katonadoktorként, majd harmadszor saját magaként, álruha nélkül veri el Döbrögit.
A hatalom által megrészegedett földesúr megleckéztetése örökérvényű tanmese. Romhányi szövegeivel, legendás szinkronhangokkal és kifinomult rajzokkal, a korabeli Disney-meséket is megszégyenítő alkotásunk 1977-ből.
3. Vili, a veréb (Gémes József)
Vili egy igen komisz, az állatokkal nem annyira kedves kisfiú, aki a megfázása utolsó, unalmas napjait tölti otthon. Miután húga a házimacskát kimenti a kezei közül, a szobája ablakából kezd el csúzlival, majd aztán légpuskával madarakat célba venni. Ezt veszi észre Verbéna, a madarak tündére, aki nem átallja verébbé változtatni Vilit, hogy megtanulja, milyen is védtelen madárnak lenni.
Sajnos az edukáció nem sikerül túl jó, mert Vili jó pár napra veréb testbe ragad. Viszont új barátokat szerez, megtanítja olvasni Cipurt, és a mese végére biztosak lehetünk abban, hogy soha többé nem fog védtelen állatokat bántani. Ami megint csak remek tanulság a gyerekeknek.
Emellett egy gyönyörű és élethű, budapesti helyszínekkel is megtűzdelt, vizuális kis csoda.
2. Vuk (Dargay Attila)
A Vuk 1981-ben bemutatott magyar rajzfilm, amely Fekete István azonos című regényéből készült. A figurák először 1972-ben tűntek fel egy képregényben, a Füles rejtvényújságban. A film 1980–81-ben készült a Magyar Televízió megrendelésére a Pannónia Filmstúdióban először négyrészes (kb. 20 perces) sorozatként, majd ebből állt össze játékfilmmé. A mozipremierje 1981. december 10-én volt.
A történet egy rókacsalád éjszakai jelenetével kezdődik. Vuk, a kis róka, Kag és Íny kicsinyei közül a legkíváncsibb, a legéletrevalóbb. Híres vadász nagyapja után apja, Kag Vuknak nevezi el, mely a filmben annyit tesz: Vadászom, Utamból Kotródj! Egy alkalommal Vuk elcsavarog az otthonaként szolgáló odútól, és amikor visszatér, már nem találja ott a szüleit és a testvéreit: a Simabőrű Ember, a vadász és az embernek behódolt kutyája elpusztították az egész rókacsaládot.
„Egyedül vagyok. Kicsi vagyok. Éhes vagyok. Segítsetek Vuknak, a kis rókának!”
Vukot nagybátyja, Karak veszi magához, aki megtanítja a vadászat és a rókalét minden csínjára-bínjára.
„Buta vagyok én, Karak?
Nem, nem vagy buta, csak még keveset tudsz!”
A felnőtt Vuk ravasz rókává és kiváló vadásszá válik, a Simabőrű baromfiudvarába sem átall ellátogatni. Miután Karak odavész az őszi hajtóvadászatban, Vuk bosszút esküszik: csúffá teszi a Simabőrűt, és minden baromfiját elragadja.
„Halld meg te folyton elfogyó és folyton újra megtelő! Hallgasd meg Vukot, és légy majd a tanúja! Légy a tanúja, és emlékezz rá, hogy Vuk azt mondta, megbánja ezt a Simabőrű!”
A két vadászkutya ébersége ellenére Vuk végül a legutolsó gúnárját is elcseni, s még az ott fogva tartott rókalányt is sikerül kiszabadítania ketrecéből. A rókalánnyal szép, nagy családot alapít, és együtt élnek tovább Karak tágas és biztonságos barlangjában.
1. Macskafogó (Ternovszky Béla)
„Mehet Safranek! És üdvözlöm a kedves feleségét.
Köszönöm uram, de már 34 éve önnel él!”
S akkor hát jöjjön a magyar rajzfilmek Szent Grálja, a macska-egér háborúként tálalt társadalomkritika, a (cin)cinizmus és szarkazmus fellegvára, a magyarok James Bondja, a filmidézetek végtelen tárháza, Ternovszky Béla örök klasszikusa…
M. u. (Mickey Mouse után) 80-ban az X bolygón a bűnözőszindikátusokba szerveződött macskák az egértársadalom teljes felszámolására törekednek. Az egerek egyik tudósa, Fushimisi professzor ennek kivédésére egy megoldáson dolgozik. Az egerek titkosszolgálata, az Intermouse egy rég visszavonult egérügynökét, Nick Grabowskit hívja segítségül, aki magányosan él „Isten háta mögötti” birtokán. Grabowski feladata, hogy a tudós tervét időben célba juttassa.
Grabowski munkáját négy agyalágyult patkány nehezíti, Fritz Teufel megbízására. Elterelésként Lusta Dicket is útnak indítja az Intermouse, de ő egy szerencsétlen repülőgépelterelés egyetlen túlélőjeként, az amazonasi dzsungelben kóborlás után előbb denevérek martalékává, majd barátjává válik.
„Pedro, amigo mio, ma is konzerv vért iszunk!”
Nem untatok senkit a további cselekménnyel, hiszen mindenki látta már kismilliószor. Aki még nem, az azonnal tegye magáévá ezt a filmtörténeti klasszist.
Minden. Képkockája. Nemzeti. Kincs.
Ternovszky Béla rajzfilmje annyira a magyar kultúra részévé vált, hogy szinte nincs olyan, aki egy idézetre ne tudna egy másikkal válaszolni. Hogy a BP Shop külön kollekciót hozott létre, Ternovszky-aláírással minden egyes darabon.
(Jómagam is birtoklok kettőt, ezek közül.)
Nem utolsó sorban, kapott egy egész tűzfalat a nyolcadik kerületben!
Javaslom a felsorolás minden darabjának jóízű fogyasztását. Főleg, ha gyermek is van otthon.
Ha pedig a gyermekvállalás még csak az első randevúk fázisában van, akkor is érdemes bekuckózva felidézni ezeket az örökzöld darabokat.
Derűs idő esetén pedig érdemes megkeresni 0036mark parafrázisait Budapest különböző pontjain.
