Az Eötvös 10 adott otthont Patrick Murakami képeinek az elmúlt hónapokban. Megjelenik alkotásain Demona, Walt Disney figurái és Ariel, a hableány, akik Botticelli isteneivel és Michelangelo Ádámjával egészen jól megférnek egymás mellett.
Fiatal kora ellenére igen érett alkotásai vannak a művésznek. Ha képeit nézzük, sok színes rajzfilm figurát láthatunk. Ez a sok vidám szín, nemcsak a gyerekeket érinti meg, hanem minket felnőtteket is a gyerekkorunkba visz vissza. Ez is a művész célja, mindenkinek ad csemegézni valót. Megbolygatja kissé a lelkünket, azért, hogy felébressze a bennünk szunnyadó gyereket.
Ha mélyebbre ásunk ebben a világban, kiderül, hogy ki inspirálta főként a művészt. Jelképe Jean Michel Basquiat, aki a hetvenes-nyolcvanas években alkotott. Ő jellegzetes neo-expresszionista és pop-art képeket készített, na és persze graffitit. Murakami képein érezhető is hatása.
Az Eötövs 10-ben kiállított Johnny Bravo az egyik kedvenc képem Murakamitól, megnevettetett engem. A híres szőke, belőtt hajú rajzfilm sztár, mint Dávid szobor jelenik meg. Ariel a hableány Botticelli Vénuszát helyettesíti, a kagylóhéjon állva. Másik képén Michael Jacksonra utal az ezüstös fényes kesztyűvel, amely Mickey egér kezére hajaz. Egyébként kifejezetten japán témák is megjelennek képein.
Na de vajon hogy jött Murakaminál ez az egész művészkedés, festés?
Ő a megszokott társadalmi keretek közé való beszorítást sokáig nehezen viselte, és a középiskolai hagyományos rajz oktatás is jóformán túlnőtt rajta. Mindig is a saját útját járta, és ebben nagy segítség volt édesanyja, aki egész életében segítette és bátorította. Már egészen kiskorától szeretett rajzolni, ahogy szinte mindegyik nagy művésznél így volt. Murakaminak mindig is nagyon fontos volt az, hogy segítsen a rászoruló gyerekeken, ezért adományozta egyik képének árát az Unicefnek. Reméljük, hogy nem ez volt az utolsó alkalom, amikor ezeket az érdekes alkotásokat láthattuk Magyarországon.
