Stephen King megnyalná utána az ujjait, ha lenne hozzá köze, de talán így is megnyalja: Mise éjfélkor (Midnight Mass, 2021 – Netflix) sorozatkritika

A Mise éjfélkor hangulatában, feszültségében, történetében is arat. Egy elzárt kis sziget, ahol a közösség a templomi csodák és a szegénység között ingadozik. Mi kell más egy igazán jól sikerült horror sorozathoz?

Mise éjfélkor
Mise éjfélkor: Zach Gilford, mint Riley Flynn. Kredit: EIKE SCHROTER/NETFLIX © 2021

Kell például egy rendező: Mike Flanagan. Egy direktor, aki már nem egyszer bizonyította, hogy ért a borzongatás művészetéhez. Rendezőként ő fémjelzi a Gerald’s Game (Stephen King), Álom doktor (Stephen King) filmeket, de A Bly-udvarház szelleme és A Hill-ház szelleme sorozatokat is. Ebben a szériában sem adja alább. Olyan hangulati elemekkel operál, melyek mellett nem is kell igazán megmutatni semmit, akkor is érzünk a mellkasunkon valami fura, kényelmetlen nyomást, és ez csak a valóban jó rendezők sajátja. Ezek után nem csoda talán, hogy a Bly-udvarházból a rendező után nem egy színész ebben a sorozatban is szerepet vállalt: Kate Siegel, Henry Thomas, Rahul Kohli, Alex Essoe.

Mise éjfélkor
Mise éjfélkor: Rahul Kholi, mint Hassan Sheriff. Kredit: EIKE SCHROTER/NETFLIX © 2021

A történet főszereplője egy börtönből szabadult férfi, Riley Flynn (Zach Gilford), aki részegen elgázolt egy fiatal lányt. Flynn megérkezik, megpróbál beilleszkedni egy széteső közösségbe, és a történet elindul az útján. Felsorakoznak a jól ismert Stephen King-féle karakterek (sheriff, doktornő, gyerekek, polgármester és így tovább), és megjelenik a helyi plébánost lecserélő Paul atya (Hamish Linklater) is, aki mellékszeplőnek tűnik ugyan, de mégis komoly részt vállal a sorozat sikerében. Aztán különös, idegen hangok lepik el éjszaka a szigetet, mintha benézne valaki az ablakokon, rejtélyes halálesetek történnek, állatok hullanak el, miközben a templomban a hívek csodás események szemtanúi lehetnek. Persze mehetne mindez a szokásos klisék szerint, azonban ez a sorozat már az első részétől is jóval több, mint csupán egy feszültségkeltő rendezői ujjgyakorlat.

Mise éjfélkor
Mise éjfélkor (B-J): Kate Siegel, mint Erin Greene és Zach Gilford, mint Riley Flynn. Kredit: EIKE SCHROTER/NETFLIX © 2021

Ez egy gondolkodós sorozat. Manapság rájöttek arra (mármint azok, akik jó sorozatokat szeretnének tető alá hozni), hogy az igazi jó történethez nem elég a cselekmény, sőt, még a látvány is kevés. Kell hozzá gondolkozni való is, valami kis étel az agy számára. Nahát! Felfedezték, hogy az értelmes témák, néha akár filozófiai mélységű kis ötperces párbeszédek (van, amelyik szinte unalmassá is válik) nem hogy tompítják, de emelik a minőséget (jó példa erre a „Törvény nevében” 1. évada). Ebben a sorozatban mindez a vallás és a hit szálára van felfűzve, mégpedig rendkívül okos és jól emészthető módon. Paul atya és Flynn beszélgetései kifejezetten üdítő, gondolatébresztő pillanatok az amúgy zseniálisan nyomasztó, szinte mindig felhős sziget légkörében.

Mise éjfélkor
Mise éjfélkor: Hamish Linklater, mint Paul atya. Kredit: EIKE SCHROTER/NETFLIX © 2021

A sorozat tehát nem kis mértékben a vallásról, a hitről annak megtalálásáról és elvesztéséről szól.

És még valamiről! Annak bebizonyításáról, hogy nem kellenek állandóan szörnyek. Ez a sorozat éppen azért remek, mert az első négy epizód során gyakorlatilag nem látunk mást, mint jól fotózott jeleneteket, jó színészeket, remek hangulati elemeket és rengeteg kiváló, egymásra épülő történet-mozaikot. És mégis úgy érzi az ember, hogy történt valami, hogy megy előre a sztori. A szörny csak később jön, szépen, fokozatosan jelenik meg. Természetesen azok, akik az 1perc/2frász+5 halott típusú horror sorozatokat kedvelik, ebben mindenképpen csalódni fognak, de persze egy-egy székből kiugrasztó jelenet itt is ráköszön a nézőre. Azonban akik a lassan építkező, hangulati elemekkel dolgozó, talányokat lebegtető, vérfagyasztó szériára harapnak, azok miden percét élvezni fogják ennek a remek kis alkotásnak. 

Friss

Sandman – Az álmok fejedelme 1. évad kritika (The Sandman, 2022 – Netflix)

Olyankor szoktam magamat fiatalosnak gondolni, mikor a gyerek rákérdez, hogy mit nézek, aztán a)...

Összezárva a szörnyeteggel: Fekete madár évadkritika (Black Bird, 2022 – Apple TV+)

Augusztus ötödike óta már megtekinthető az Apple TV+-on az év egyik, hanem a legmegrázóbb...

Magyar film világpremierje Miskolcon!

A CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál mindig büszke volt rá, hogy a legnagyobb nemzetközi fesztiválsikerek...

Varga József Zsolt kiállításán jártunk az Aranytíz Kultúrházban

Különös világgal találja magát szemközt az, aki felsétál az Aranytíz Kultúrház felső emeletére. Varga...
Varga Lóránt
Varga Lóránthttp://www.vargalorant.hu
A nevem Varga Lóránt és író vagyok. Nyomtatásban megjelent műveim mellett két éve "közösségi íróként" tevékenykedem, ami nyomon kísérhető honlapomon és Facebook oldalamon is. Kis gyerekkorom óta nézek filmeket. Ennek megfelelően mindig is közelemben maradt ez a művészeti ág. Egyetemi éveim alatt számtalan filmesztétika kurzus hallgatója voltam. Ha akarjuk, ha nem a XX. század második felétől a vizuális kutúra átvette a vezető szerepet. A tény fölött egyetlen író sem hunyhat szemet. Ennek szellemében egy általam vezetett, immár 10 éves Olvasókör is rendszeresen tárgyal filmalkotásokat. Olvasni jó. És jó filmet nézni is jó. Ez van!

Hasonlóak

Sandman – Az álmok fejedelme 1. évad kritika (The Sandman, 2022 – Netflix)

Olyankor szoktam magamat fiatalosnak gondolni, mikor a gyerek rákérdez, hogy mit nézek, aztán a)...

Összezárva a szörnyeteggel: Fekete madár évadkritika (Black Bird, 2022 – Apple TV+)

Augusztus ötödike óta már megtekinthető az Apple TV+-on az év egyik, hanem a legmegrázóbb...

Resident Evil 1. évad kritika (Resident Evil, 2022 – Netflix)

Hadd kezdjem rögtön az elején egy kis népszavazással (ingyenes!). A kérdés a következő:Szerette volna...