hétfő, április 15, 2024

Istennel talállak testvérem! – cigány történetek a Néprajzi Múzeumban Erdős Kamill gyűjtése

A Néprajzi Múzeumban folyamatosan látogatható kiállítás Erdős Kamill ötvenes-hatvanas években készített fotóiból állt össze. De először lássuk: ki volt Erdős Kamill?

A magyarországi cigányság különböző csoportjait kutatta, írásai külföldi és hazai folyóiratokban is megjelentek. Az utókor a cigányság kutatójaként emlékszik rá, a cigányok közössége pedig szőke cigányként utalt rá. 1924-ben született, és fiatalon,1962-ben halt meg. A jelenlegi, Néprajzi Múzeumban látogatható anyag eredetileg a gyulai Erkel Ferenc múzeumban volt, és Erdős Kamill fénykép- és hang gyűjteményéből állt.

Amikor egészségi állapota megengedte – ugyanis tüdőbeteg volt – , tavasszal és nyáron gyűjtött anyagokat. Elment Nógrád megyébe, Poroszlóra, Balassagyarmatra, Kiskunhalasra, Elekre, Kétegyházára és Kiskunfélegyházára is. Amikor a Korányi Tüdőszanatóriumban feküdt a negyvenes években, ott a balassagyarmati Baranyi Dezsőtől megtanulta a romani nyelvjárások egyikét.

Istennel talállak testvérem! – cigány történetek a Néprajzi Múzeumban Erdős Kamill gyűjtése
Forrás: Magyar Múzeumok

Gyulára is gyógykezelésre utazott, az ötvenes években. Ősztől tavaszig általában vagy ott, vagy otthonában volt, és pihent. Az ottani szanatóriumban találkozott Mujkóval, aki megtanította neki az oláh cigány nyelvet. Általában cigánynak vagy félcigánynak adta ki magát, tulajdonképpen becsapva barátait, ismerőseit, elvegyült  – a mai kifejezéssel élve – romák közt, (az elnevezés csak az utóbbi évtizedekben vált népszerűvé) és megörökítette hagyományaikat, személyiségüket, dalaikat.

Az Istennel talállak, testvérem mondattal szólította meg őket, és levelezéseiben is ezt használta. Ez hasonlít kissé a magyar Isten hozotthoz.

Táncokat is megismert, például a „cigánytáncot” és a „botolót”, és sikerült sirató énekeket is begyűjtenie. Megörökített egy olyan esküvőt, amikor is a vőlegény magyar volt, és annak szülei kitagadták cigány lánnyal való házassága miatt. Még lehetne sorolni ezeket a gyűjtéseket, és szemezgethetnénk a cigány folklórból, de inkább a múzeumban érdemes ezeket megnézni. A kiállítás folyamatosan látogatható.

Friss

Horrortörténeti remekművek részhalmazait kombináló alkotás: Szeplőtlen (Immaculate – 2024) kritika

Sydney Sweeney az Eufória óta az egyik legnépszerűbb színésznővé vált egy olyan filmipari közegben,...

ARA San Juan: Az eltűnt tengeralattjáró minisorozat (ARA San Juan: The The Submarine that Disappeared limited series, 2024 – Netflix) kritika

Ha hirtelen össze kell foglalnom, mit gondolok összességében a Netflix ARA San Juan: Az...

A művész és a társadalom – Szurcsik József: A varázsló kertje című kiállításán jártunk

Szurcsik József képzőművész kiállítása a Műcsarnokban látható. Címe: A varázsló kertje. A címadó képet...

Feltámasztási kísérlet – A törvény nevében 4.évad (True Detective Season 4, HBO Max -2024) kritika

A törvény nevében sorozat 2014-ben indult és Nic Pizolatto showrunner rögtön egy olyan évadot...
Szőke Anikó
Szőke Anikó
1972-ben születtem, Budapesten. Szabadúszó vagyok, képzőművészettel és írással is foglalkozom, és sokat szoktam emellett kreatívkodni is. Mindkettőt nagyon szeretem művelni. Szeretném, ha az olvasók is értékelnék a munkáimat.

Hasonlóak

A művész és a társadalom – Szurcsik József: A varázsló kertje című kiállításán jártunk

Szurcsik József képzőművész kiállítása a Műcsarnokban látható. Címe: A varázsló kertje. A címadó képet...

Körkérdés: Gábor Áron kiállítás a Műcsarnokban

Gábor Áron 1954-ben született Budapesten. Tanulmányait a Moholy-Nagy Stúdióban és a Magyar Képzőművészeti Főiskolában...

A Cat Museum Budapest interaktív macska kiállításán jártunk

Mindenkinek eszébe jut valami a macskákról. Van aki szereti őket, és van, aki nem....