szombat, november 2, 2024

Trending

Hasonlóak

Házimozi: Nyomtalanul (Kvinden i buret – 2013) [Kritika]

A Nyomtalanul című dán thriller, Jussi Adler-Olsen könyvíró azonos című regénye alapján készült. Talán ennek a műnek a filmvászonra vitele előtt nem is gondolták a készítők, hogy akkora sikerre számíthatnak, hogy a történetet még 3 folytatás fogja követni. – Bár, azzal, hogy anno rögtön négy részre szerződtették a főszereplőket, valami sejtésük mégis lehetett .- Morck (Nikolaj Lie Kaas – Angyalok és démonok, A 44. gyermek) és Assad (Fares Fares – A 44. gyermek, Zsernyákok) nyomozók karaktereivel még a 2014-es Fácángyilkosok, a 2016-os Palackposta és a 2018-as A 64-es betegnapló című krimik során is találkozhatunk. A főszereplő párosunk munkája leginkább a Döglött akták című amerikai sorozathoz hasonlítható. Hiszen itt is régmúlt, felderítetlen bűnügyeit kellene kezdetben csak papíron összegezve lezárniuk, majd látva azok sikeres felgöngyölítését, végül a Q-ügyosztály részlegének lesz a megoldatlan bűnesetek feltárásának feladata.

Nyomtalanul

A sorozat első részében ismerjük meg a két rendőrünk pályáját, ami aztán az új beosztásukhoz vezetett. Morck egy sikertelenül végződött rajta ütés során súlyosan megsebesül, társai közül ő ússza meg így is a legjobban. Miután véget ér a rehabilitációja, új megbízást kap a parancsnokától, egy új részlegen kell amolyan aktatologatóként, régi megoldatlan, de lezártnak vélt bűnügyek papírjait rendszereznie és dokumentálnia. Ehhez kapja asszisztensnek Assadot. De a két férfi nem elégszik meg a papírmoly feladatokkal a pince alagsorában, az egyik öt éves ügy végére akarnak járni. A feljegyzések szerint egy eltűnéses-öngyilkosság áldozata a mai napig nem került elő. Egyetlen szemtanúja az esetnek pedig az áldozat, öccse, aki csak korlátozottan képes kommunikálni az emberekkel, de azokat is erősen szelektálja, hogy kinek nyíljon meg. Párosunk számára nem marad más, mint a fellelhető bizonyítékokat felhasználva, titkos nyomozást folytatni, hogy se a főnökük, se más nem tudjon akciójukról.

Nyomtalanul

A filmet Mikkel Norgaard rendezte, aki a folytatások terén még a Fácángyilkosok direktori székébe foglalt helyet, majd A 64-es betegnapló forgatókönyvét írta. A forgatókönyvet Jussi Adler-Olsen és Nikolaj Arcel közösen írta. Míg a későbbiekben előbbi ezen kívül A 64-es betegnapló író munkáiban segédkezett, addig Arcel minden folytatásban aktív közreműködője volt a történetírásnak. A 97 perces dán krimi, igazi skandináv remekmű. Aki szereti és ismeri az effajta stílusú alkotásokat, azoknak nem kell bemutatni. A hangulata és képi világa mindvégig a sötét éjszaki tónusokat viszi végig. A kezdetektől érzeni az utolsó kockáig a feszültséget. Van benne bőven izgalom és fordulat, nem lehet tudni ki a gyilkos és mi az indíték, a nyomozókkal együtt jövünk rá ezen kérdések válaszaira. Az Assad és Morck rendőrpáros színészei akkor négy részre írtak alá, mely 2018-ig bezárólag el is készült. Viszont könyv formájában ezt a quartettet még követte három folytatás is. Az 5: Hajtóvadászat, 6: Határtalanul, 7: Szelfik, viszont eddig itthon csak könyv formájában láttak napvilágot.

Nyomtalanul
Neked mennyire tetszett?
Olvasói értékelés5 Votes
89


 

Nyomtalanul
Nyomtalanul
Összességében
Bár a négy rész minimálisan épül egymásra, ahhoz, hogy a szereplőket jobban meg tudjuk ismerni és közös történeteiken át közelebb kerülhessenek hozzánk, célszerű kronológiai sorrendben végig nézni a négy kiváló dán krimit.
Pozitívumok
A skandináv krimik világát hozza
Aki szereti az izgalmas, kissé Döglött akták sorozatra emlékeztető filmeket, annak tetszeni fog
Nagyszerű szereplőgárda a pozitív és negatív oldalon is
Negatívumok
Ez az első része a Q-ügyosztály sorozatnak, ahol jobban, már a kezdetektől be lehetett volna mutatni a főszereplőket, amivel még közelebb kerülhettek volna a nézőkhöz.
Van olyan elvarratlan szál, amire nem kapunk választ a film során.
80
Értékelés
Dörgő Dániel
Dörgő Dániel
A filmek, a mozik mindig is kiemelt részét képezték életemnek. Lassan huszadik éve lesz, hogy belekerültem a filmkészítés világába. Megannyi élmény ért ezalatt a két évtized alatt, sok produkcióban részt vehettem, világsztárokkal forgathattam. Majd jött egy lehetőség, hogy írhatnék kritikákat is. Számomra fontos szempont, - hogy sokakkal ellentétben- én nem akarom megmondani a nézőnek, hogy egy film jó-e vagy sem, kell-e szeretni vagy sem. Hanem, minél objektívebb alapon bemutatni egy alkotást, hogy az olvasó maga döntse el, az adott mozi számára mit nyújthat. Persze a kritikaírás tartogat magában szubjektivitást is, de minden embernek mások az igényei, így inkább az adott film érdekességeire, valamint az azzal kapcsolatos, fontosabb információkra helyezem a hangsúlyt. Hisz mindenki el tudja maga dönteni, hogy az neki tetszett-e vagy sem. Műfajban vannak prioritást élvező filmek számomra is, de szívesen megtekintek olyan alkotásokat is, melyeket alapból lehet nem néznék meg. Volt erre is példa már és rájöttem, minden filmből lehet tanulni, minden műfajra nyitottnak kell lenni. Így fejleszthetjük ismereteinket és önmagunkat is. Örömmel tölt el, hogy egy olyan nagyszerű csapat tagjaként, mint az Artsomnia, oszthatom meg filmes véleményem a közönséggel.