Nyelés (Swallow – 2019) [Kritika]

Mindig nagyon érdeklődtem azon filmek iránt, amelyek valamilyen mély, pszichológiai problémát tárnak fel, miközben bemutatják az adott személy mindennapjait és azt, hogy ez a betegség hogyan hat ki az életére. A Nyelés is egy hasonlóan mély problémát mutat be, mely garantáltan elszörnyülködteti majd a nézőit nagyon sok ponton.

Nyelés

A történet központjában Hunter (Haley Bennett – A hét mesterlövész, A lány a vonaton)  áll, aki látszólag boldogan éli mindennapjait férjével, Richievel (Austin Stowell – Whiplash, A vágyak szigete). A férfi igen tehetős családból származik, így Hunter valójában egy kitartott nő, akinek egyetlen feladata, hogy szerető felesége legyen férjének, és elvégezze a házimunkát. Ez a látszólag idilli élet azonban csúnya szemfényvesztés. Hunter érezhetően rajong férjéért, mindig igyekszik a kedvébe lenni, ám a nézőnek hamar szembetűnik, hogy a férfi, illetve a családja felől nem jön olyan mértékű szeretet, mint a nő irányából. Ezt Hunter is kezdi érezni, ám az igazi fordulópont akkor áll be, amikor kiderül, hogy a nő gyereket vár. Ez alapjaiban változtatja meg a család, és főleg Hunter életét, akit egy nap fura szokás ejt rabul. Különböző tárgyakat kezd el lenyelni. Ez a hóbort egyre jelentősebbé dagad a napok, hetek során, amivel önmaga és a születendő gyermeke életét is veszélybe sodorja a nő. A család ezután kénytelen felügyelet alá helyezni a őt, megakadályozva, hogy kárt tegyen magában.

Nyelés

Borzalmas látvány, amikor azt látjuk, hogy Hunter éppen elfogyaszt, egy nem arra való tárgyat. Emellett azonban a nézőben végig ott bujkál a kíváncsiság, hogy vajon miért is teszi magával ezt a nő, mi állhat a háttérben. Nos, erre a film bizonyos szempontból kielégítő választ ad, egy másik szempontból viszont egyáltalán nem. Érdemes tudni, hogy ez nem egy kitalált dolog, ugyanis létezik egy Pica nevezetű betegség, melynek kórképe megegyezik Hunter szenvedélyével. A Pica olyan tárgyak iránti sóvárgást jelent, melyek emberi fogyasztásra egyáltalán nem alkalmasak. Ez a táplálkozási zavar legnagyobb százalékban gyermekeknél fordul elő, ám felnőtteknél sem kizárt. A betegség hátterében legtöbbször valamilyen lelki trauma vagy szeretethiány áll.

A kezdetekkor láthatjuk, hogy Hunter rajong a férjéért és hálás azért, hogy ebben a családban lehet. Viszont mind a férj, mind a családja részéről érezhető egyfajta érdektelenség az ő irányába. Nem hallgatják meg, nem érdekli őket a nő véleménye, valójában úgy tekintenek rá, mint aki egy szükséges eszköz ahhoz, hogy a férjnek gyermeke lehessen. És itt nem arról van szó, hogy a férj ne szeretné a feleségét, azonban ez a szeretet korántsem olyan minőségű, mint amilyennek lennie kéne. Nagyjából a film felénél tudomást szerzünk arról, hogy mi is állhat Hunter betegségének a hátterében. A film ezt a problémát szeretné feltárni, és az utolsó húsz percben látszólag megoldást is kapunk rá. Ám valós konklúzió, illetve feloldozás nem teljesen történik a film lezárásával, ami miatt a néző nem tudhatja, hogy Hunter helyrejött- e vagy sem.

Nyelés

Ha magát a betegség kialakulását más tényezőkhöz is kötni szeretnénk, akkor egy lehetséges megoldás lehet az, hogy Hunternek ez az egyetlen dolog az életében, ami felett valódi kontrollal rendelkezik. Mivel a kapcsolatban elnyomottnak érzi magát, és látszólag semmilyen döntést nem hozhat meg saját maga, így ezzel az új szenvedéllyel próbálja bebizonyítani magának, hogy bizony ő is rendelkezhet döntési joggal, különösen saját magával szemben. Emellett még akár felvetődhet az is, hogy mivel egyre kevésbé érzi magát komfortosan a kapcsolatban, tudat alatt a gyermeket sem szeretné igazán, hiszen azzal végérvényesen a férfihoz láncolná magát. Maga a cím pedig nem csak magára a cselekvésre utal, hanem szimbolikusan kifejezi a nő állapotát is, ugyanis láthatóan sok dolgot el kell viselnie, le kell nyelnie ebben a kapcsolatban. Ez az elfojtás pedig gondosan megágyazott Hunter betegségnek.

Nyelés

A színészekre nem lehet panasz, mindenki nagyon jól hozta a karakterét, de nyilvánvalóan a Huntert alakító Haley Bennett magasan kitűnt mindenki közül, hiszen elsősorban róla szólt a mozi. Filmtechnikailag sem lehet nagyon belekötni az alkotásba, hiszen nagyon szép beállításokat láthatunk, valamint a színekkel is nagyon jól játszottak, emiatt igen egyedi képi világgal rendelkezik a film. A film zenéje pedig rendkívül jól passzol a film amúgy is egyedi, feszült hangulatához.

Nyelés
Neked mennyire tetszett?
Olvasói értékelés1 Vote
55


 

Nyelés
Nyelés
Összességében
A Nyelés egy igen felkavaró, mély lelki problémákat feltáró alkotás, melyet nem könnyű, ám annál érdekesebb nézni. Nem hibátlan, viszont az biztos, hogy az év egyik legegyedibb és legérdekesebb filmje lett eddig.
Pozitívumok
Egy nem mindennapi betegség bemutatása
Zsigerig ható jelenetek
Nagyszerű képi világ
Haley Bennett játéka
Negatívumok
A betegség feltárása kissé felszínes lett
A film vége nem ad igazi feloldozást
70
Értékelés

Friss

A szomorúság háromszöge kritika (Triangle of Sadness, 2022) – Mit tesz egy hajónyi gusztustalanul gazdag ember, amikor kitör a vihar?

Ha szatíra, akkor Ruben Östlund. A svéd rendező ismét odacsap egy kicsit a világnak...

Bosszúra készen kritika (Do Revenge, 2022 – Netflix): Van füle, meg farka, csak a törzse hiányzik

Nagyon sok jó vígjáték létezik, amit kár lenne kihagyni, de manapság már egyre kevesebb...

Ellenbacher Ibolya és Juhász Éva: Közel vagy című kiállításán jártunk a XV. Kerületi Kulturális Örökség Háza és Helytörténeti Gyűjteményben

A XV. Kerületi Kulturális Örökség Háza és Helytörténeti Gyűjtemény rendszerint időszaki kiállításokat is szokott...

Nincs baj, drágám kritika (Don’t Worry Darling, 2022) – Nem minden az, aminek látszik

A „Nincs baj, drágám!” című filmről, valószínűleg azok is hallottak, akiket annyira nem izgat...
Nagy Norbert
Nagy Norbert
Hello, Norbi vagyok! Kiskorom óta rajongok a filmekért, sorozatokért. Műfajtól függetlenül, bármit megnézek, és szeretem utána kifejteni a véleményem róluk. Kritikáim írásban és videó formájában is megjelennek általában.

Hasonlóak

A szomorúság háromszöge kritika (Triangle of Sadness, 2022) – Mit tesz egy hajónyi gusztustalanul gazdag ember, amikor kitör a vihar?

Ha szatíra, akkor Ruben Östlund. A svéd rendező ismét odacsap egy kicsit a világnak...

Bosszúra készen kritika (Do Revenge, 2022 – Netflix): Van füle, meg farka, csak a törzse hiányzik

Nagyon sok jó vígjáték létezik, amit kár lenne kihagyni, de manapság már egyre kevesebb...

Nincs baj, drágám kritika (Don’t Worry Darling, 2022) – Nem minden az, aminek látszik

A „Nincs baj, drágám!” című filmről, valószínűleg azok is hallottak, akiket annyira nem izgat...