Demóna: A sötétség úrnője (Maleficent: Mistress of Evil – 2019) [Kritika]

A 2014-es első rész után Angelina Jolie (Életeken át, Mr. és Mrs. Smith, Salt ügynök) ismét belebújt Demóna szerepébe, hogy mesés kalandra hívjon kicsiket és nagyokat ezzel a fordulatokkal teli családi, fantasy filmmel. Már az első rész is relatíve pozitív fogadtatásra talált és a közönség körében is sikernek örvendett, így várható volt, hogy érkezik majd valamikor egy folytatás, ahogy azt Hollywoodtól már megszokhattuk. Ilyenkor szoktak abba a hibába esni a készítők, hogy a folytatást vagy túltolják az első részhez képest, remélve, hogy még nagyobbat robban, majd aztán bukás lesz a vége. Ritkább esetben visziont sikerül egy méltó sőt, akár még az első részt is túlszárnyaló folytatást összehozni. Jelen esetben szerencsére az utóbbi opció történt.


Ehhez persze szükség volt a már így is elég erős szereplőgárdához még egy-két nagy húzónevet leszerződtetni. Az egyik ilyen színésznő Michelle Pfeiffer, aki Ingrith királyné szerepében olyan hitelesen adja elő a negatív főhőst, hogy az embernek ingere lenne a mozivászonhoz vágni a kólás poharát. De akkor szomjan halnánk az első részhez képest, közel fél órával hosszabb (118 perc) műsoridővel rendelkező alkotás végéig. A férfi vonalat is erősítendő, fontos szerepet kapott Chiwetel Ejiofor (12 év rabszolgaság, Mentőexpedíció, Az oroszlánkirály) is, aki Conallként áll Demóna mellé. Érdekesség, hogy idén ez már a 4. élőszereplős Disney alkotás a mozikban a Dumbo, Az oroszlánkirály és az Aladdin után. Sőt, aki látta az első részt, az bizonyára tudja, hogy a Demónának némi történeti átfedése van a Csipkerózsika mese klasszikussal. A második rész premierje pedig pont egybeesik az imént említett film bemutatásának 60. évfordulójával.

A történet szerint Demóna keresztlánya, Auróra hercegnő (Elle Fanning – Mary Shelley – Frankeinstein születése, A titkos ajtó, Sohaországban) kezét megkéri Fülöp herceg (Harris Dickinson – Bizalom, Sötét elmék) és ennek apropóján egy családi pofavizitre invitálják az ifjú menyasszonyt és Demónát a királyi palotába, hogy jobban összeismerkedjenek a szülők. Sajnos beigazolódik a rossz előjel és nem lesz túl sikeres az első családi összejövetel, melynek hatására megcsapja a háború szele a két szomszédos királyság eddig sem túl rózsás kapcsolatát.

A film szinte egy percig sem tart üres járatot, minden mozzanatában történik valami olyan, amiért érdemes végig koncentrálni, és szerencsére olyan látványos, hogy simán magával ragadja a néző figyelmét. Bár Demóna van a főszerepben, mégis a jó és a rossz oldaláról is több olyan karakterrel találkozunk, akik sokat hozzátesznek a filmhez. Így áll össze egy egésszé a történet. Nagyszerűen válogatták össze a színészeket az adott karakterekhez és megtudunk olyan háttér infókat, mind Demóna népéről is (például a szárnyas-szarvakkal rendelkező nép jelenéről és múltjáról), melyek pluszt adhatnak az első részhez is. Persze vannak olyan szereplők is, akik olyan hatást keltenek, mintha már láttunk volna őket valahol. Joachim Ronning rendezőtől nem áll távol az ilyenfajta filmek rendezése, hisz már A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja 2017-es kalandfilmben megmutatta, hogy tud igazán látványos mozit rendezni. A forgatókönyvet ez esetben is Linda Woolverton (Alice csodaországban, Alice Tükörországban) írta, ahogyan az első 2014-es részt is.

Neked mennyire tetszett a film?
Olvasói értékelés12 Votes
78
Demóna: A sötétség úrnője
Összességében
A Demóna: A sötétség úrnője méltó folytatása lett az első résznek. Olyan kalandfilmet sikerült összehozni a nagyszerű színészeket felvonultató mozival, amely a család minden tagjának nagyszerű kikapcsolódást tud nyújtani kortól és nemtől függetlenül. Van humor, dráma és akció is, ami minden percében magával ragadja a néző figyelmét. Igazi színes látványvilágot kapunk Disney módra, ahol fordulatokban sem szenvedünk hiányt, de mégis meghagyják a mesék varázslatos világát.
Pozitívumok
Nagyszerű színészi játék, főleg a színésznők, Jolie és Pfeiffer részéről
Izgalmas történet, mely fordulatokkal teli
Igazi Disney-s látványvilág
Negatívumok
Van 1-2 olyan karakter, mely olyan érzést kelt, mintha más filmből másolták volna át, kissé a történethez igazítva, de nem teljesednek ki, így sem
90
Értékelés

Friss

Thor: Szerelem és mennydörgés kritika (Thor: Love and Thunder – 2022) [Spoilermentes]

Nem túlzás azt állítani, hogy Thor a Marvel Filmes Univerzumának egyik legnagyobb útját bejárt...

Tükörfények világában – Székely Annamária Transzparenciák és tükröződések 2.0 című kiállításán jártunk

Székely Annamária városokat ábrázol, régi hagyományt folytatva. Az ezerhatszázas években az itáliai művészek ugyanis...

Fekete telefon kritika (The Black Phone – 2022): Gyere, gyere rossz kisfiú várok rád!

A Fekete telefon című novella Joe Hill tollából származik, ahogyan a NOS4A2 és A...

Nagy sztárokkal támad a Dungeons and Dragons: Betyárbecsület

Ötéves előkészület után tavasszal kerül mozikba a Dungeons and Dragons új moziváltozata (az elsőt 2000-ben mutatták...
Dörgő Dániel
Dörgő Dániel
A filmek, a mozik mindig is kiemelt részét képezték életemnek. Lassan huszadik éve lesz, hogy belekerültem a filmkészítés világába. Megannyi élmény ért ezalatt a két évtized alatt, sok produkcióban részt vehettem, világsztárokkal forgathattam. Majd jött egy lehetőség, hogy írhatnék kritikákat is. Számomra fontos szempont, - hogy sokakkal ellentétben- én nem akarom megmondani a nézőnek, hogy egy film jó-e vagy sem, kell-e szeretni vagy sem. Hanem, minél objektívebb alapon bemutatni egy alkotást, hogy az olvasó maga döntse el, az adott mozi számára mit nyújthat. Persze a kritikaírás tartogat magában szubjektivitást is, de minden embernek mások az igényei, így inkább az adott film érdekességeire, valamint az azzal kapcsolatos, fontosabb információkra helyezem a hangsúlyt. Hisz mindenki el tudja maga dönteni, hogy az neki tetszett-e vagy sem. Műfajban vannak prioritást élvező filmek számomra is, de szívesen megtekintek olyan alkotásokat is, melyeket alapból lehet nem néznék meg. Volt erre is példa már és rájöttem, minden filmből lehet tanulni, minden műfajra nyitottnak kell lenni. Így fejleszthetjük ismereteinket és önmagunkat is. Örömmel tölt el, hogy egy olyan nagyszerű csapat tagjaként, mint az Artsomnia, oszthatom meg filmes véleményem a közönséggel.

Hasonlóak

Thor: Szerelem és mennydörgés kritika (Thor: Love and Thunder – 2022) [Spoilermentes]

Nem túlzás azt állítani, hogy Thor a Marvel Filmes Univerzumának egyik legnagyobb útját bejárt...

Fekete telefon kritika (The Black Phone – 2022): Gyere, gyere rossz kisfiú várok rád!

A Fekete telefon című novella Joe Hill tollából származik, ahogyan a NOS4A2 és A...

Elvis kritika (Elvis – 2022): A Király felemelkedése

Elvis Presley a popkultúra egyik legismertebb alakja. Életútja abszolút méltó arra, hogy megfilmesítsék, és...