Csodapark (Wonder Park – 2019) [Kritika]

Húsvétra egy igazán látványos animációs fantasy-kalandfilm kerül a mozikba, Csodapark címmel. A forgatókönyvet az a Josh Appelbaum és André Nemec páros írta, akik már dolgoztak együtt a Szemfényvesztők és a Tini Nindzsa Teknőcök című filmek során, de most egy új területen, az animációs filmek világában is kipróbálhatták magukat. A mesefilmben azért érezni lehet, hogy megvan a két alkotó felnőtt gondolkodása, így hiába a 6-os korhatár besorolás, van benne pár olyan szál, amely egy kisgyerek számára még némileg bonyolult lehet, ezért inkább a szülőknek fog szólni. Ebből a szempontból tehát gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlott a megtekintés.




A 3D-ben kifejezetten látványos mozi középpontjában egy June nevű kislány áll, akinek a karaktere eléggé kettős. Bizonyos értelemben tehát nem egy szokványos kislányról beszélünk, akiről hamar kiderül, hogy kortársaihoz képest igencsak magas IQ-val rendelkezik. Ezért bizonyos értelemben felnőttebb gondolkodású a szüleinél, de közben látszik, hogy megvan benne a teljesen normális, hatalmas fantáziával rendelkező, korához passzoló Énje is. A szülők karakterei is nagyon jól ki vannak találva, passzolnak a filmhez és kislányukhoz való hozzáállásuk példaértékűként hathat, ez ahogy már említettem, a szülők számára is adhat némi üzenetet.

Az élénk fantáziájú és ezt megvalósítani kívánó kislányuk mikor lerombolja a fél környéküket egy hirtelen jött ötletből kifolyólag, a szülők nem úgy büntetik, mint a legtöbb filmben vagy mesében a rosszcsont gyereket, hanem nagyon jó pedagógiai érzékkel viseltetnek felé. Fontos számukra, hogy szellemileg hiperaktív lányukat tovább ösztönözzék, így főleg anyukájával közösen létrehozzák Csodaparkot, mely részben a fantáziájukban, részben makett és plüss állatok formájában létezik. Csodapark főszereplői pedig June kedvenc játékai lesznek, akik együtt vezetik ezt a varázslatos helyet. Mindaddig míg June anyukája meg nem betegszik és el nem kell utaznia gyógykezelésre.

Ez némileg erős és szomorú vonala a filmnek, főleg ahogy megéli June a kialakult helyzetet. Ekkor érthetetlen módon kijön belőle a koravén kislány, és úgy érzi neki kell gondoskodni apjáról. Itt némi zavar a zűrben, hogy June apja nem tűnik a filmben olyan férfinak, aki erre rá lenne szorulva és a kislány részéről sem érthető teljesen, hogy honnan jött neki ez a felvigyázó szerep, de a történet szempontjából az írók ezzel próbálták magyarázni, hogy kerül June az erdő mélyére, ahol a valóságban is létezik, az anyukájával megálmodott Csodapark, mely hasonló pusztulásnak eredt, mint a budapesti, mielőtt még bezárt. Csak itt épp az addig édes kis plüss majmokból majomzombik lettek, akiknek feltett szándékuk, hogy tönkre tegyék a Csodaparkot. Itt megint egy logikai értetlenségbe csöppenünk, mert nem tudjuk, mi is vezetett ehhez. June később rájön, hogy egyedül csak ő képes helyrehozni ezt a helyzetet.

A filmben szereplő majomzombi kifejezés így első olvasatra ijesztőnek hathat, de meg kell nyugtatnom a szülőket, semmi horrorisztikus nincs a moziban, habár a több ezer plüssmajomnak “kínai piacos” üres tekintete van, de szerencsére nem változnak át Gizmóból Szörnyecskékké. A filmben szereplő állati mesehősök, mind kedves szerethető karakterek, akik közt megvannak a szokásos standard szerepek. A két hód, akik a vicces duót játsszák, a vaddisznó, aki amolyan mindenki anyukája típus és összefogja a csapatot, a nagy kékmedve, aki a szokásos szerethető óriás mamlaszt alakítja, a süni, aki a bölcs férfi karaktert hozza, valamint a majom, aki a Csodapark reklámarca és olyan jól be van lőve a haja (bundája), hogy pár MB1-es focista is megirigyelhetné a Mennyei Magyar Labdarugóink közül. A felettébb látványos vidámparkos meséből ezúttal kimaradt a zenei betét, pedig egy időben nem igazán volt animációs mese, dalra fakadó, valamint táncra perdülő szereplők nélkül, de úgy látszik ezt a vonalat mostanság nem annyira erőltetik már.

Neked mennyire tetszett a film?
Olvasói értékelés12 Votes
46
Összességében
A Csodapark egy kedves és igazán látványos mese lett arról, hogy hogyan kell úgy felnőni, illetve felnevelni egy gyereket, hogy a csoda minél tovább tartson, de közben ne felejtsük el azt sem, hogy az életben vannak nehéz időszakok is.
Pozitívumok
Kedves és szerethető karakterek
Izgalmas látványvilág
Gyerekek és szülők számára is tartogat mondanivalót
Negatívumok
Néhol logikai bukfencek tarkítják
Egy-két zenei betét jobban feldobta volna a történetet
70
Értékelés

Friss

Thor: Szerelem és mennydörgés kritika (Thor: Love and Thunder – 2022) [Spoilermentes]

Nem túlzás azt állítani, hogy Thor a Marvel Filmes Univerzumának egyik legnagyobb útját bejárt...

Tükörfények világában – Székely Annamária Transzparenciák és tükröződések 2.0 című kiállításán jártunk

Székely Annamária városokat ábrázol, régi hagyományt folytatva. Az ezerhatszázas években az itáliai művészek ugyanis...

Fekete telefon kritika (The Black Phone – 2022): Gyere, gyere rossz kisfiú várok rád!

A Fekete telefon című novella Joe Hill tollából származik, ahogyan a NOS4A2 és A...

Nagy sztárokkal támad a Dungeons and Dragons: Betyárbecsület

Ötéves előkészület után tavasszal kerül mozikba a Dungeons and Dragons új moziváltozata (az elsőt 2000-ben mutatták...
Dörgő Dániel
Dörgő Dániel
A filmek, a mozik mindig is kiemelt részét képezték életemnek. Lassan huszadik éve lesz, hogy belekerültem a filmkészítés világába. Megannyi élmény ért ezalatt a két évtized alatt, sok produkcióban részt vehettem, világsztárokkal forgathattam. Majd jött egy lehetőség, hogy írhatnék kritikákat is. Számomra fontos szempont, - hogy sokakkal ellentétben- én nem akarom megmondani a nézőnek, hogy egy film jó-e vagy sem, kell-e szeretni vagy sem. Hanem, minél objektívebb alapon bemutatni egy alkotást, hogy az olvasó maga döntse el, az adott mozi számára mit nyújthat. Persze a kritikaírás tartogat magában szubjektivitást is, de minden embernek mások az igényei, így inkább az adott film érdekességeire, valamint az azzal kapcsolatos, fontosabb információkra helyezem a hangsúlyt. Hisz mindenki el tudja maga dönteni, hogy az neki tetszett-e vagy sem. Műfajban vannak prioritást élvező filmek számomra is, de szívesen megtekintek olyan alkotásokat is, melyeket alapból lehet nem néznék meg. Volt erre is példa már és rájöttem, minden filmből lehet tanulni, minden műfajra nyitottnak kell lenni. Így fejleszthetjük ismereteinket és önmagunkat is. Örömmel tölt el, hogy egy olyan nagyszerű csapat tagjaként, mint az Artsomnia, oszthatom meg filmes véleményem a közönséggel.

Hasonlóak

Thor: Szerelem és mennydörgés kritika (Thor: Love and Thunder – 2022) [Spoilermentes]

Nem túlzás azt állítani, hogy Thor a Marvel Filmes Univerzumának egyik legnagyobb útját bejárt...

Fekete telefon kritika (The Black Phone – 2022): Gyere, gyere rossz kisfiú várok rád!

A Fekete telefon című novella Joe Hill tollából származik, ahogyan a NOS4A2 és A...

Elvis kritika (Elvis – 2022): A Király felemelkedése

Elvis Presley a popkultúra egyik legismertebb alakja. Életútja abszolút méltó arra, hogy megfilmesítsék, és...