Az utóbbi években, sőt, mondhatni inkább évtizedekben elárasztották a mozikat, és a házimozikat a különféle kontinensek démoni entitásairól szóló alkotások. Ezek hol igazán erős és valós háttértörténettel, valamint rendezővel (Démonok között, Amikor kialszik a fény, Insidious) voltak megtámogatva, néhányuk azonban csak gyenge koppintásnak (Annabelle, Jesabelle, Slender Man) tűntek az előbb említett filmek mellett. Bevallom, a mostani alkotást lelkesedve vártam, ugyanis olyan témával foglalkozik, ami engem is személyesen érint. Ez pedig nem más, mint az alvásparalízis. Bár a témát néhányan már megpróbálták feldolgozni és filmre álmodni, kimagasló sikereket azonban egyik sem ért el. Sem a kritikusok, sem pedig a közönség körében.
Az Amikor lehunyod a szemed középpontjában egy Kate (Olga Kurylenko – A Quantum csendje, Johnny English újra lecsap, Feledés) nevű kriminálpszichológus áll, akit egy látszólagos családon belüli gyilkossághoz hívnak ki. Helena féltékenységből végzett férjével, amit végignézett nyolc éves kislánya Sophie is. A nőt őrültnek és beszámíthatatlannak ítélik, így vádat emelnek ellene és bezárják. Kate viszont érzi, hogy nem ennyire egyszerű ez az eset. Helen ugyanis folymatosan egy Mara nevű démont emleget. Egyre szövevényesebb és ijesztőbb lesz az ügy, Kate pedig maga is átéli az alvási bénulást. Összefüggéseket keres. Nem hisz a szemének, de még a nyomozóknak sem. Elindul hát a vesszőfutás az idővel, a realitás pedig összemosódik a képzelettel.
Szellemek, démonok ide –oda, egy elég jól felépített és olykor félelmetes pszicho-horrort kapunk. A démoni lény felépítését és jellemét sajnos nem vitték túlzásba a forgatókönyvírók, középszerű és sablonos, de ezt kompenzálja a rideg, állandó feszültségekkel teli hangulat és végig nyomasztó atmoszféra. Nem beszélve Olga Kurylenko alázatos és hiteles játékáról. Mivel nem egy nagy költségvetésű produkcióról van szó, így rajta kívül igazán ismert nevekkel nem találkozhatunk, de ez semmit nem von le a film értékéből.
Számomra maximális kikapcsolódást nyújtott. Elgondolkodtatott és érdekfeszítő volt elejétől a végéig. Tetszett, hogy a valós, tényeken alapuló orvosi diagnózist és problémát szembeállították egy misztikus lénnyel. Negatívumként két dolgot említenék meg, hogy teljes képet kapjunk: az egyik a furcsa, és számomra értelmetlen, csalódást keltő befejezés, a másik pedig, hogy Mara hátteréről sokkal többet is megtudhattunk volna.
