A slasher műfajon belül több ikonikus franchise-ot is fel lehet sorolni, melyek a hetvenes, nyolcvanas években születtek meg. A texasi láncfűrészes mészárlás, Péntek 13, a Rémálom az Elm utcában és a Halloween is egyértelműen a műfaj legékesebb kövei. A Halloween első része John Carpenter jóvoltából 1978-ban került bemutatásra és máig az egyik legnépszerűbb slasher mozi. Utána több részt is megélt a sorozat, pár nézhető és pár kevésbé jó rész látott napvilágot, illetve egy remake is Rob Zombie által, melynek az első része kimondottan jól sikerült.
Az új trilógia aztán resetelte a franchise-t és a 2018-as rész közvetlen folytatása lett az eredetinek, kereken 40 évvel játszódik azután. A Halloween egészen korrekt alkotás lett, ami a második, Gyilkos Halloweenről már kevésbé mondható el, ami több helyen önmaga paródiája volt. A Halloween véget ér pedig pontot tesz Michael Myers és Laurie Strode (Jamie Lee Curtis) 44 éve húzódó harcának.
A történet négy évvel az utolsó rész után játszódik, természetesen a halloweeni időszak körül. A nyitójelenet egy kicsit előbb, 2019-ben egy fontos karaktert vezet fel nekünk, Coreyt, aki gyakorlatilag a film egyik legfontosabb karaktere lesz. Michael Myers évek óta bujkál, de Laurie tudja, hogy visszatér, hogy örökre leszámoljanak egymással.
A nyitójelenet igazán érdekes koncepciót teremt nekünk. Corey tettei és annak következménye áll a film központjában, amivel nem is lenne feltétlenül baj, de karakterének íve egyáltalán nem oda lyukad ki, amire szerintem sokan vártuk volna. Akik látták a filmet, azok tudják mire gondolok, hiszen szépen építik a karaktert, és mivel tudjuk, hogy ez az utolsó rész, azt hiheti az ember, hogy az örökséget valahogy tovább kell vinni, ám a készítők kihagyták ezt a ziccert.
A leghihetetlenebb számomra azonban az, hogy a film egyáltalán nem tudatosítja magában, hogy ez az utolsó rész, itt kéne a legerősebben égnie a Laurie és Michael közti lángnak. Ám gyakorlatilag mindketten szinte mellékszereplőként funkcionálnak,. Michael kis túlzással a film első felében szinte nem is szerepel.
Azt megszokhattuk, hogy a slasher filmek tele vannak klisés és logikátlan momentumokkal, de ami itt történik, arra nem igen van jelző. Iszonyat bugyuta a film, mintha általános iskolai házifeladatnak adták volna ki a diákok számára, hogy írják meg a sztorit. Várja az ember a nagy finálét, de olyan keserű szájízzel néztem végig az utolsó húsz percet, hogy végig az járt a fejemben, hogy milyen méltatlan ez a franchise-hoz. Laurie karaktere inkább egy szappanopera idegesítő idős nénikéjéhez hasonlít, Michael pedig saját árnyéka végig, már-már fájóan debil önmagához képest.
Volt egy-két ötletes, jó hangulatú jelenet, de sajnos sem feszültségben, sem atmoszférában nem tudtak semmi maradandót alkotni.
A Halloween véget ér sajnos nem tudta elhozni azt a lezárást, amit megérdemeltek volna a rajongók. Egy buta, több helyen kiszámítható részt kaptunk, ami végtelenül méltatlan lezárását is jelenti a franchise-nak.
