Igen, a hazai forgalmazók most sem hazudtolták meg a hírnevüket, ám ez esetben kivételesen jobban jártunk a magyar címmel. Viszont előre leszögezném, szexből határozottan többet látunk, mint pszichoanalízisből és az a kevéske is legtöbbször interaktív szexbe torkollik. Vagyis mi érezzük magunkat felb*szva, esetleg megb*szva. Ennek ellenére kielégületlenül vagyunk kénytelenek távozni. Megosztó egy film lett tehát a Szex és pszichoanalízis. Az alapötlet maga, az írni kezdő pszichológusnak saját páciense lesz egyfajta kifacsart „múzsája”, remek. Érdekes helyzeteket teremt és jócskán vet fel morális kérdéseket. Ám szinte minden más, aminek a cselekményt kéne segítenie kibontakozni főhősnőnk életével együtt hullik darabokra. Ilyen szempontból tökéletes a párhuzam, ám kétlem, hogy ez lett volna Justine Triet rendező (Egy ágyban Victoriával) célja.
A jó alapötletből kusza cselekmény növi ki magát, ami nem rest érzelmi hullámvasútra ültetni minket. Csak annyi a baj, hogy ezt elég csapongó módon teszi, így azonosulás helyett legtöbbször csak értetlenkedünk a mellettünk elsuhanó események láttán. Ennek sajnos az erős képi világgal, atmoszférával rendelkező jelenetek is megisszák a levét. Emellett tanulságok, témák terén is túl sokat akar markolni a film. Terítékre kerül a kezelő-kliens viszony, az anya-gyerek kapcsolat, a traumák feldolgozatlansága, a megcsalás és a „rendezett élet” kérdésköre. Csupa remek probléma, ám nagyrészüket csak felszínesen érintjük, a többi pedig ha kap is orvoslást (végkifejletet), azt is inkább csak kétes eredetű fájdalomcsillapító képében.
A legnagyobb tájsebek azonban a film felszínén mindenképp a karakterek. Annak ellenére, hogy érdekes helyzetekbe keverednek és a színészek is minden erejükkel próbálják őket élettel megtölteni, két dimenziósak maradnak. Az azonosuláshoz szükséges távolságot egyedül Sibyl (Virginie Efira) képes megtenni, ám vele sem jutunk előrébb. Egy ambivalens főhős mindenképp érdekes lehetőségeket kínál, de igazán akkor hatásos, ha megosztó cselekedetei tudatosak. Ezzel szemben Sibyl csak sodródik az árral, élete felelőtlenségének következtében omlik össze. Ez persze magában hordozná a könnyű azonosulás lehetőségét, hiszen sokunkra jellemző az efféle viselkedés. Viszont Sibyl esetében ezek a hibák akkora ostobaságot tükröznek, ami leginkább már idegesítő. Ez sokszor páciensére, Margotra (Adéle Exarchopoulos) is elmondható, de nála tapasztalunk egy kis karakterfejlődést is.
