A Sólyomszem sorozat puszta létezése kapcsán is sokunkban felmerülhet a kérdés, hogy ez most ténylegesen kell-e nekünk? Ugyan az Ultron kora és a Ronin vonal hoztak némi színt Jeremy Renner szerepébe, de még ez sem tette igazán érdekfeszítővé a nyilas Bosszúállót. Szerencsére a sorozat mókásabb, mint amilyennek elsőre tűnik, még akkor is, ha kicsit felvizezett Fenegyerek hangulata van a dolognak.
Mivel a Negyedik Fázis egyik központi témája a stafétabot átadása már a nyitójelenetben a fiatal Kate Bishop (Hailee Steinfeld) szemén keresztül láthatjuk az első Bosszúállók eseményeit. Családja számára az idegenek inváziója tragédiába torkollik, a fiatal Kate-re mégis nagy hatást gyakorol az akciózó Sólyomszem. A Marvel nem először foglalkozik a kérdéssel, hogy milyen lehet a Bosszúállók univerzumában felnőni és ebben a tekintetben most is kiváló munkát végeztek.
A dupla évadnyitó elején Kate és Clint természetesen még nem ismerik egymást, a találkozásuk mégsem a véletlen műve. Kate egy tehetős embereknek rendezett partira látogat édesanyjával, ahol a társaság egy része feketepiaci kegytárgyakra licitál, illegálisan. Az egyik árverésre bocsátott holmi Clint korábbi Ronin álruhája. A Csettintés után Clint ebben a szerelésben irtotta a legvadabb alvilági alakokat, így érthető, hogy rengeteg ellenséget szerzett. Némi bonyodalmat követően a lány magára ölti a jelmezt, ezáltal pedig Clint ellenségeinek célkeresztjébe kerül.
Sólyomszem mindeközben igyekszik rendes családi életet élni és New Yorkba látogat a gyerekekkel a karácsonyi ünnepek előtt. Fura módon Rennernek legalább az apuka szerep jól áll, egész aranyosan elvan a gyerkőcökkel. A gond sajnos akkor kezdődik, mikor ő is beszáll az akcióba, hiszen ugyanolyan sótlan és unalmas, mint bármikor a Bosszúállók oldalán és a hallókészülékére adott rövid magyarázat az MCU idei legidétlenebb hiányossága.
Technikai szempontból erős közepes a sorozat. Látnivaló nem igazán akad, a koreográfiák profik, de elég laposak mondjuk egy Fenegyerek bunyóhoz képest. A zenék kicsit mentik a helyzetet és a második rész cliffhangere reménykedésre ad okot, még bőven lehet akár kiváló is a következő egynéhány epizód.
Egyelőre erős közepes a Sólyomszem első két része (talán icipicit jobb). Jó móka esti lazuláshoz, de még semmi igazán emlékezetessel nem szolgált és ha nem készült volna el sem keletkezne senkiben hiányérzet.
