A megtévesztő cím ellenére a Sam fiai egy alapos és lebilincselő dokusorozat, de érdemes lehet kritikával kezelni a hallottakat.
Ritka az olyan ember, aki a maga elé kitűzött célokért képes a végletekig elmenni, Maury Terry pedig pontosan ezt tette, hogy megoldja a Sam fia gyilkosságok rejtélyét. Ezen a módon a sorozat címe talán kicsit megtévesztő, hiszen sokkal inkább fókuszál Terry-re, mint a Sam fia névre hallgató elítéltre, de ez nem csorbítja a minisorozat értékeit.
Sam fia a hetvenes évek New Yorkjának leghátborzongatóbb sorozatgyilkosaként vonult a történelembe. Az ügy hatalmas port kavart, az emberek rettegtek sötétedés után az utcára lépni, a rendőrség pedig gőzerővel dolgozott, hogy elkapják a tettest. Hosszas keresés után végül David Berkowitz rács mögé került, a fanatikus mosolya és egy démoni lényről előadott történetei miatt senki nem is kételkedett a bűnösségében, az ügyet lezártnak tekintették. Egyedül Maury Terry kételkedett a nyomozás sikerességében, aki mindent feláldozva egy kontinenseken átívelő összeesküvésre bukkant. Terry azonban nem tudta, hol kell megállni, nem érte be azzal, hogy az emberek felfigyelnek az eredményeire, minden áron ragaszkodott a saját igazához, el sem tudta képzelni, hogy bármi máshogy történt, és ez végül a hitelessége elvesztéséhez vezetett és teljesen felemésztette a nyomozás.
A Sam fiai bővelkedik a rémtettek feltárásában: erőszak, gyilkosságok, aberrációk, vallási fanatizmus, állatkínzás sorra bukkannak fel, ahogy egyre mélyebbre ás az ügyben, hogy bizonyítsa, Sam fia nem csupán egyetlen elkövetőt takar.
A minisorozat megszokott dokumentumfilm stílusban készült, azaz a narrátoron túl megszólalnak az érintettek, barátok, hozzátartozók, valamint rengeteg korabeli TV- és rádióbejátszás köszön vissza az ügyről. Ezt csak a Terry kézirataiból megírt narráció tarkítja, ami kicsit a régi noir/detektív filmek hangulatát kelti.
Stílushűen a kifejezetten ide készült interjúk beállításai statikusak, minden megszólaló végig ugyanabban a helyiségben látható, ugyanabban a szögben, az animációk visszafogottak, a zenék sejtelmesek és hátborzongatóak, és csak a régi híradások képei visznek némi életet a képbe.
Aránylag jól van vezetve a Sam fiai, azonban bőven lehetne máshogy vágni, de gondolom a Netflix nem szeretett volna egy ötödik részt. Gyakori hiba, hogy az epizód által fókuszba helyezett fejezet lezárul és a maradék öt-tíz perc már egy következő lépést boncolgat, amit aztán a következő alkalommal fejtenek csak ki rendesen. Már-már játékfilmes cliffhanger van ilyenkor a rész végén, hogy biztosan tovább nézzük a gépünk mögül a sorozatot.
Izgalmas, drámai és megrázó doku-sorozat a Sam fiai, aki szereti a műfajt és szívesen tájékozódik, biztosan élvezni fogja.
