kedd, december 3, 2024

Trending

Hasonlóak

Portré a lángoló fiatal lányról (Portrait de la jeune fille en feu – 2019) [Kritika]

Valljuk be őszintén, festőkről és festésről filmet csinálni elég rizikós vállalkozás. Ha csak nem fűz minket kifejezett érdeklődés a folyamathoz, kevés az esély rá, hogy izgalmasnak fogunk találni kétórányi pingálást. A Portré a lángoló fiatal lányról nem is próbál festőt faragni belőlünk, de ettől a filmtől még az sem lenne vétek.


Marianne (Noémie Merlant), a fiatal festőnő, egy félreeső kis kúriába érkezik. A ház úrnője (Valeria Golino) menyegző előtt álló lányának, Héloise-nak (Adéle Haenel) lefestésével bízza meg. Ám mivel a mennyasszony nem hajlandó modellt állni, Mariannek titokban kell elkészíteni a portrét. Az együtt töltött idő és sok megfigyelés következményeként, a két lány között egy igazán „festői” kapcsolat alakul ki.

A film jó festmény módjára bontakozik ki, egyik ecsetvonás követi a másikat. Az egyszerű és letisztult cselekményt a legfőbb erényei közé lehet sorolni. Szinte minden jelenet aranyat ér, a kevés felesleges kép mindössze kósza festékcsepp a vásznon. A főcím már előrevetíti a lassú, kidolgozott történetvezetést, valamint egy remek keretet is ad a filmnek. A drámaiság szintén prímán el van találva és remek összhangot alkot a filmben jelenlévő szellemes humorral. A fentebb leírtak pedig nagyban köszönhetőek a szereplőknek. Belőlük mindössze négyet mozgat a film, mind érdekes női karakterek (férfiak összesen talán öt perc erejéig jelennek meg), de vitathatatlan, hogy a legtöbbet a két főszereplőnek köszönhetjük. A múltjukról alig tudunk meg valamit, ami remek húzás, így ugyanis az éppen zajló események teszik a karaktereiket igazán több dimenzióssá. Mindkét színésznő játéka párját ritkítja külön-külön és összehangolva is, a legapróbb részletekig azonosulnak a karaktereikkel. Haenel puszta tekintetekkel képes a karaktere minden gondolatát közvetíteni, Merlan-t egymaga a két lábon járó szabadság.

Ám, ami a legfontosabb talán, a bámulatos ambivalencia, amit a karakterek képviselnek. Vajon ki az igazán bátor kettejük közül? Vagy ki az igazán erős? És pont az ilyen kérdések teszik gyönyörűvé ezt a filmet. Amik bár időről időre sok helyen felbukkannak, mégis itt mintha új árnyalatban tűnnének fel. A szabadság, a magány, a kötelesség és a zene fogalma mind új megvilágításba kerül. Nem utolsó sorban pedig a barátságé és a szerelemé is. A film leghangsúlyosabb vonásai közé tartozik a zene és a kép. Előbbi ritka és igen értékes kinccsé válik, kiegészülve a domináló természetes zajokkal, amik egy mesésen realista atmoszférát teremtenek. Ezzel párhuzamosan a képek egyszerre ragadják meg a festői tájat és hozzák a lehető legközelebb a karaktereket.

Neked mennyire tetszett a film?
Olvasói értékelés14 Votes
92


Portré a lángoló fiatal lányról
Összességében
Manapság, mikor a filmművészet fogalma egyre halványodik, óriási kincset képeznek az igazán szép filmek. A Portré a lángoló fiatal lányról nem csak azért különleges, mert e filmek sorába tartozik. Azért is különleges, mert szépsége nem felfoghatatlanságából fakad, hanem túlságosan is valóságos mivoltából.
Pozitívumok
Remek színészi alakítások
Erős atmoszféra
Mélyreható gondolatok
Negatívumok
Egy ponttól kissé kiszámítható
85
Értékelés
Erdei Róbert Bence
Erdei Róbert Bence
Robi vagyok, kezdő bölcsész és közép-haladó művész. Kisfiúként a filmezés volt a nagy szerelem, mostanra inkább az írás és a fotózás foglalkoztat. Ez persze nem tart vissza attól, hogy kritikákat írjak vagy egyszer talán forgatókönyvet. Jelenleg a PPKE-BTK-n hallgatok filmelméletet és filmtörténetet.