2 C
Budapest
csütörtök, december 3, 2020
Kezdőlap Kultsomnia Hírek Demencia a színházban – A Pesti Színház új darabja az időskori demencia...

Demencia a színházban – A Pesti Színház új darabja az időskori demencia témáját viszi színpadra

Kern András: „Ami a legjobban megfogott a színdarabban, hogy egy ennyire sötét téma ellenére bődületesen jó humorral van megírva.”

Az apa (La pére) nevezetű darabot Florian Zeller (Lehetetlen szeretők, Az igazság), francia író, dramaturg, forgatókönyvíró írta. A jelenkori francia irodalom fontos képviselője, ezt bizonyítja, hogy Az apa című színdarabja 2014-ben már elnyerte a legjobb színműnek járó Moliére-díjat. Maga a darab 2012-ben látott napvilágot, és egy év elteltével filmet is forgattak belőle, megjelenése óta pedig – és sok más művét is – számos országban bemutatták, így nem véletlen, hogy a Vígszínházban is látható lesz idén.

A történet középpontjában az időskori demencia áll, és talán pontosan ebben rejlik a népszerűsége a darabnak, hiszen egy olyan témáról szól, ami mindenkinek mond valamit. Lehet, hogy kézzelfogható tapasztalatai vannak egyeseknek, mint hozzátartozó, barát, ismerős, de lehet, hogy nincs. Mégis, ez a probléma azokat is megérintheti, akik még nem tapasztalhatták meg teljes valóságában ezt a veszteséget. A legérdekesebb az egészben pedig, hogy egy csavarral követhetjük végig ezt a problémát, méghozzá nézőpontbeli csavarral. A legtöbb esetben a beteget ápolók szemszögéből láthatjuk a romlást, ám itt maga a beteg a főhős, rajta keresztül éljük át, milyen is a demencia.

A rendező Valló Péter, aki így fogalmazott a filmről:

„Ez az előadás azért is tudja érzékenyíteni a nézőket, mert bár a téma, amit feldolgoz, keserves, mégsincs benne egy pillanatig sem keserv. Az élet szeretetének a szemszögéből próbálja nézni az egész folyamatot, amitől az rokonszenves és átélhető lesz.”

A rendező azt is kiemelte, hogy több mint tízmillió demens ember él Európában, ezért is kell a színháznak ezzel a problémával is foglalkoznia, hiszen egyre több embert érint valamilyen módon a betegség.

De mi is az a demencia? Sokaknak talán, akik még nem találkoztak vele, a Szerelmünk lapjai című film jut eszébe, és, habár tényleg ott is arról van szó, sokkal rosszabb lefolyású esetek is vannak a való életben. A demencia pontosabban azt takarja, hogy az agyi funkciók folyamatosan hanyatlanak, a memória romlik, a mozgásfunkciók beszűkülnek és akár odáig romolhat a helyzet, hogy a napi rutintevékenységeket is képtelen lesz ellátni az adott ember. Valójában ez nem betegség, csupán egy tünetegyüttes, ami minden mellett még a beszédet, az ítélőképességet és a személyiséget is befolyásolhatja.

Kép: vigszinhaz.huKern

A darab főhőse André, az apuka, akit Kern András játszik. Mindent elfelejt, a saját lakása, lánya, minden idegenné és ismeretlenné válik számára. Lányát, Anne-t Bach Kata alakítja, aki próbálja ápolni az idős férfit, ám ez kifejezetten nehéznek bizonyul számára, hiszen apja mindenkit elűz maga mellől. Szép lassan még a valósággal is kezdi elveszíteni a kapcsolatát. Valójában egy küzdelmet láthatunk, ahol az idős ember próbálja legyőzni a felejtést és a lassú, érzelmileg kimerítő leépülést. A néző ezt élheti át az apa szemszögén keresztül. Láthatja, hogy André úgy érzi, neki nincs baja, azt csupán a saját környezete állítja. Láthatja azt is, ahogy a kezdetben még ismert alakok szépen lassan csupán illúziószerűvé válnak, akikről nem tudja, kicsodák valójában.

Mindez tökéletes érzékenységgel és humorral kerül a színpadra, hála az írónak, a rendezőnek és a szereplőknek.

A szokatlan nézőpont mellett megjelenítik a másik oldal nehéz helyzetét is egy konfliktushelyzetben. A lánya apja ápolását és új szerelmi kapcsolatát próbálja összeegyeztetni. Ez pedig egy igen nagy morális dilemmát vet fel, miszerint a múló, de szívünkhöz olyannyira közel állót, vagy az új és bizonytalan, de saját érdekünkben fontos ember élvezi prioritásunkat. Vagy esetleg össze lehet egyeztetni a dolgokat, ha az ember igazán szeret és szeretve van?



Zai Vivien
Zai Vivien
Sziasztok, Vivi vagyok! Igazi sorozat és filmfüggő vagyok. Leginkább az elgondolkodtató tartalmakat szeretem, vagy az akciódús jeleneteket. Nem véletlenül, mivel óriási képregényrajongó vagyok. Kiskoromtól kezdve a mindennapjaim része volt Pókember, Batman, Catwoman, Buffy stb. A filmek terén örök rajongója leszek a klasszikus, régi romantikus filmeknek. Másfél óra tömör gyönyör a legtöbb és néha igazi kincseket lehet találni. Az életem másik meghatározó része bölcsészként az irodalom, minden mennyiségben. A klasszikusoktól az abszurd posztmodernig mindent elolvasok.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Hírdetés

LEGNÉPSZERŰBB

Vadon (Wild – 2014) [Kritika]

Ha meghalljuk azt a szót, hogy zarándoklat, a legtöbb embernek valószínűleg az El Camino fog beugrani. Természetesen ezen kívül rengeteg hasonló zarándokút létezik, melyek...

Marvel maratont tartanál? Íme a teljes idővonal, hogy biztosan a helyes sorrendben nézd a stúdió filmjeit és sorozatait!

Cikkünkből megtudhatjátok, hogyan nézzétek kronológiailag helyes sorrendben a Marvel-moziuniverzum filmjeit, sorozatait és kisfilmjeit! (adsbygoogle = window.adsbygoogle || ).push({}); 1. Amerika kapitány:...

A másik út – Minisorozat (Unorthodox: Limited Series – 2020) [Kritika]

Hogyan utasítsuk vissza gyökereinket? Erre a kérdésre ad választ a Netflix sorozata, mely négy részben lebbenti fel előttünk egy Ultra-Ortodox zsidó közösségtől „szökő” fiatal...

A nagy pénzrablás 1-2. évad (La casa de papel/Money Heist part 1-2.) [Kritika]

A nagy pénzrablás kapcsolata a szappanoperákkal, a kezdeti nehézségek és a hirtelen jött siker. Mi jut eszünkbe arról a szóösszetételről, hogy: Spanyol szappanopera!? A szappanopera,...