A sorozat, ami jobb lett volna, ha film marad: Az újságíró (The journalist, 2022 – Netflix) sorozatkritika

A január 13-án megjelent hat részes japán sorozat, vagyis Az újságíró nem a semmiből került a képernyőkre, és mivel Netflix feldolgozás, sejthetjük, hogy nem is egy jelentéktelen alkotással kezdtek foglalkozni. A The Journalist egy 2019-es film, melyet a 2017-ben azonos címmel megjelent könyv ihletett meg, most pedig sorozat formájában is megjelent. Az alkotás Japánban számos díjat és elismerést kapott, azonban az sokat elmond a film sikeréről, hogy míg a Rottan Tomatoes oldalán a kritikusok által 100%-os az eredmény, a nézők részéről még egy szavazat sem érkezett. Ez vajon mit jelent és ki tudták-e küszöbölni a hibát a sorozatban?

Röviden: nem.

Az első probléma magában a történetben van. A sztori szerint egy újságíró megpróbál egy politikai csalást leleplezni, nem sok sikerrel, ám miután több, a bűncselekményben résztvevő ember is komoly szenvedéseken megy át végre úgy tűnik, hogy valamelyest talán mégis számon tudják kérni a kormányt. Ez a történet önmagában egész jó filmalapnak tűnik, ám sorozathoz, már talán kicsit kevés és ez meg is látszik. Sok jelenet feleslegesen hosszú volt, sokszor inkább vonatottnak, lassúnak érződött az egész, ami valójában a politikai vonalból is eredhet. Ez önmagában egyébként nem lett volna probléma, hiszen ebben a hosszas várakozásban, amikor nem tudjuk, hogy mi fog történni, van egyfajta feszültség. Ha ezt sikeresen fenntartották volna, akkor egy igazán remek első évadot zárhattak volna, ugyanis az utolsó három rész egészen izgalmasra sikeredett. Voltak feszült pillanatok, érzelmek, tudtunk érezni empátiát a karakterekkel szemben, lélegzetvisszafojtva vártuk, hogy mikor árulja el Ryo bárkinek a féltve őrzött titkát.

A második probléma, hogy a harmadik-negyedik részig nincs központi ember, akivel azonosulni tudnánk, vagy csak éreznénk, hogy ő a történet hőse. Egyértelmű, hogy Ryo válik a sorozat második felében a központi alakká, de előtte ki volt az? Anna Matsuda az újságírónő, akinek nem sikerült túl sokat megszólalnia, vagy mesélnie magáról az első részekben? Kazuya Suzuki, akinek fájdalmas bűntudatát és félelmét látva megmozdul bennünk valami? Valahogy megfoghatatlan a dolog és mivel az első három részben annyira jelentéktelen szereplőként állítják be a pályaválasztás előtt álló Ryot, hogy láthatatlanul és kicsit érthetetlen módon válik ő a főhőssé. Pedig a történet valójában nem is róla szól. Ennek ellenére üdítő a története, de úgy érzem kaphatott volna nagyobb szerepet a gyászóló feleség vagy a politikus Murakami, az egész balhé megindítója.

Az újságíró kritika
A szerkesztőség

Ezek azonban ne tévesszenek meg senkit. Igaz, azok, akik látták a Spotlight című filmet és valami hasonló élményre számítottak elképzelhető, hogy csalódni fognak. Ám a sorozat bármennyire is vonatott néhány helyen érdekes és fontos képet mutat a világunkról. Szinte egy korrajz a mai politikáról, társadalomról és leginkább az újságírásról. Sok helyen pontosan emiatt elgondolkodtat, merre is tart a világ. Sőt arra is fényt vetít, hogy a társadalom miként hagyja figyelmen kívül azokat, akik sokszor csupán a befolyásos emberek eszközei. Ami pedig szupernagy pirospont, hogy még a jelenleg is zajló járványt is behozták a sorozatba. Igaz, csak a kezdeti állapotokat láthatjuk, de már az akkori helyzet is aggasztó hatást gyakoroltak a társadalomra és gazdaságra.

Egy rövid gondolatot szeretnék arra szánni, hogy miként mutatják be az újságírókat a sorozatban. Vannak, akik a hírt hajhásszák és gyártanak, gyártanak folyamatosan, vannak, akik pedig lélekkel dolgoznak, hogy a világ meghalja, amit meg kell. Manapság sokaknak az a véleménye, hogy féleszű bölcsészek okoskodnak a billentyűzet felett és ez elkeserítő, mert sokszor okkal mondják ezt. Sok olyan újságíró van, mint a sorozatban az érzéketlen, gyászoló nőt zaklató férfi, de sokan vannak, akiket bedarált a modern rendszer, a folyamatos hírközlés. De szerencsére még vannak olyanok is, mint Matsuda vagy Ryo, aki szeretné, hogy rajtuk keresztül a kisember is hallathassa a hangját, hogy változzon a világ, valami jobb felé. És ez a sorozat sokaknak reményt adhat, hogy ilyen emberek mindig lesznek és mindig küzdeni fognak az igazságért. Ezért fontos, hogy bár kritikával, de mégis tisztelettel olvassuk, amit olvasunk.

A film képi és hangi világa egyébként a Netflixhez hűen kimagasló. Gyönyörű, lassú képeket láthatunk Japánról, de minden más képi megoldás is jó volt. A sötét-világos, hideg-meleg színekkel jól játszottak, hogy a feszültséget és az enyhülést szimbolizálják. A politikai jelenetek legtöbb esetben hideg és sötét árnyalatban mozogtak, míg a családi és személyesebbek sokkal melegebb hangulatot árasztottak. A hanggal szintén jól játszottak, a csönd jelenségét mindig kihasználták, talán néha kicsit túlzásba is estek. A drámai zene, ami egyben az intró is megmosolyogtató volt néha. Az évad negyedik részének vége a vágásokkal, a rövid mondatokkal és a zenével kicsit túlzás lett, amitől szappanopera hangulata lett az egész záró jelenetnek, miközben valóban komoly és fontos dolgokról volt szó. Ettől eltekintve a zenei aláfestések is tökéletesen hozták az egész sorozat hangulatát.

Az újságíró kritika pontozó thumbnail
Az újságíró (The journalist, 2022 - Netflix)
Összességében
Összeségében a sorozat nem egy brutális nagy robbanás, de érdemes rá időt szakítani, ha szeretnénk kicsit elgondolkodni milyen világban élünk manapság és ha szeretnénk szánni arra néhány órát, hogy átértékeljük kivel és mikkel érdemes foglalkozni, illetve kinek a hangja számít a társadalomban.
Rendezés
7
Színészi alakítás
8.5
Forgatókönyv
9
Fényképezés
8.5
Filmzene/Hang/Effektek
7
Olvasói értékelés0 Votes
0
8.5

Friss

Viking dráma a javából: Az Északi kritika (The Northman – 2022)

Robert Eggers már első mozijával feltette magát a filmezés térképére. A 2015-ös A Boszorkány...

Az utolsó Halloween-filmen, lehet, csodálkozni fognak a rajongók

Lehet, hogy Stephen King is bele fog kavarni az utolsó Halloween-filmbe, ezzel még kegyetlenebb véget...

Gerlóczy Sári: Társas mező című kiállításán jártunk a Fugában

Gerlóczy Sári ecsettel a kezében mutatja meg mindennapi gondjait és problémáit. Az emberek társas...

Tom Cruise ritka szerelmi jelentben szerepel a Top Gun: Maverickben

A Top Gun elképesztő légi felvételeivel lett kultuszfilm 36 évvel ezelőtt, de sokat lendített rajta Tom Cruise híres...
Zai Vivien
Zai Vivien
Sziasztok, Vivi vagyok! Igazi sorozat és filmfüggő vagyok. Leginkább az elgondolkodtató tartalmakat szeretem, vagy az akciódús jeleneteket. Nem véletlenül, mivel óriási képregényrajongó vagyok. Kiskoromtól kezdve a mindennapjaim része volt Pókember, Batman, Catwoman, Buffy stb. A filmek terén örök rajongója leszek a klasszikus, régi romantikus filmeknek. Másfél óra tömör gyönyör a legtöbb és néha igazi kincseket lehet találni. Az életem másik meghatározó része bölcsészként az irodalom, minden mennyiségben. A klasszikusoktól az abszurd posztmodernig mindent elolvasok.

Hasonlóak

Repülj vissza az ókori Rómába – Thermae Romae Novae 1. évad kritika (2022 – Netflix)

A Netflix manapság elég híres arról, hogy szinte ontja magából az animéket, a lehető...

A vízi hobbit kalandjai a legmelegebb égövön: A zászlónk halált jelent 1. évad (Our Flag Means Death, 2022 – HBO Max) kritika

Sok érdekes foglalkozás akad ezen a világon, vannak pl. teherautó-sofőrök, meg HR-esek, meg eladók...

„Do ya really wanna, do ya really wanna taste it?”: Peacemaker – Békeharcos 1. évad (Peacemaker, 2022 – HBO Max) kritika

Peacemaker karaktere a tavalyi James Gunn által vezényelt, a The Suicide Squad - Az...