A 2017-ben megjelent AZ remake hatalmasat ment a mozikban és nagyon hamar közönségkedvenc lett. Ebben többek között Bill Skarsgårdnak volt nagy szerepe, hiszen vérfagyasztóan játszotta a gyermek faló bohócot. Nem véletlen, hogy a folytatást nagy várakozás övezte, elvégre mindenki kíváncsi volt, hogy milyen bosszút fundált ki Pennywise, a Vesztesek ellen. A héten pedig meg is érkezik a mozikba az AZ – Második fejezet, hogy kedvenc rémségünk tovább borzolja hőseink és a mi idegeinket is.
A történet cselekménye az első fejezet után huszonhét évvel veszi fel a fonalat. A Vesztesek klubbjának tagjai felnőttek és szétszéledtek. Ám, amikor Pennywise (Bill Skarsgård) újra feltűnik a színen, hogy bosszút állhasson, a Derryben maradt Mike Hanlon (Isaiah Mustafa) úgy dönt, hogy ideje véget vetni a bohóc által okozott terrornak, ezért hazahívja egykori barátait, hogy a Vesztesek újra összeállva, erejüket egyesítve végleg elintézzék a félelmeik és nyomoruk okozóját.
Andy Muschietti rendező és Danny Gauberman forgatókönyvíró tovább növelte a tétet és ezért a második etap minden tekintetben grandiózusabb, mint elődje. A közel három óra hosszúságú műben több a terror, több a pszichedelikus mindtrick, többször tűnik fel Pennywise és több volt a költségkeret is. Éppen ezért nagyon szomorú, hogy nem sikerült túlszárnyalni az első részt, pedig minden meg volt a sikerhez. A technikai része a filmnek nagyon jól muzsikál. Vannak olyan kamera beállítások és trükkfelvételek, amik csak még hátborzongatóbbá és nyomasztóvá teszik az atmoszférát. Sokakat megrémiszthet a hatalmasra duzzasztott játékidő, de szerencsére jól gazdálkodtak a rendelkezésre álló idővel. Ettől függetlenül itt is jelen van a két órán túlmutató filmek gyermekbetegsége, ez pedig nem más, mint, hogy az ilyen esetekben elkerülhetetlen, hogy ne váljon a sztori helyenként egy kissé vontatottá. A történetvezetés flashback szerkezetű, ezért ebben az epizódban is jelen lesznek az első részben feltűnt színészek, akik a főhősök gyermekkori énjét alakították. Itt tűnik szembe először a film egyik legnagyobb pozitívuma és ez nem más, mint a casting.
Egyszerűen zseniális, hogy még a legapróbb arcvonásaikban is mennyire hasonlítanak a színészek egymásra. Mindegyikük karaktere kidolgozott és azonosulható, ezért pedig igazán emlékezetessé váltak. A színészek is nagyon hitelesen hozzák a karaktereiket, bár egy-kettőjük mégis a háttérbe szorul olykor-olykor. A dráma és az emberi gonoszság ebben a részben is komoly szerepet kapott, valamint azt is láthatjuk, hogy a gyermekkori traumák miként formálták hőseinket. Most pedig jöjjön a film legnagyobb negatívuma, aki pedig nem más, mint a címszereplő, Pennywise. Igen Skarsgård még mindig nagyon jó és maga a bohóc is kellőképpen hátborzongató. A probléma csupán azzal van, hogy az első filmhez képest többet van jelen és több dialógust is kapott, ezzel együtt pedig elveszett a misztikuma, ami az első résznek a savát-borsát adta. A végső összecsapásnál pedig, amikor nonstop arcoskodik, menőzik, oltogat és be nem áll a szája egyenesen röhejes, már- már ott tartottam, hogy egy kicsit előjött a szekunder szegyénérzetem is, de végül szerencsére visszament.
Összességében az Az: Második fejezet egy korrekt folytatás lett, ami sajnos az első részt nem tudta túl szárnyalni, de sikerült utolérnie és felnőni a szellemiségéhez. Mindenben nagyobb, mindenben több, de mégis ez az, ami vesztét is okozza, mert a film misztikumából is többet kapunk és így már közel sem olyan érdekes. Ettől függetlenül a kezdőszekvencia olyannyira kegyetlen és megadja a film alaphangulatát, hogy hibái ellenére is sokáig a nézővel fog maradni az alkotás.
.